// 2025. december 9., kedd // Natália

Sokánt! A legújabb dák őrület!

// HIRDETÉS

Román tudósok dákul olvassák a Rohonci Kódexet. Más román tudósok lemarházzák a dákul olvasókat. Jó, mi?

A román közéletben az utóbbi években megjelent egyik legvitatottabb dolgozat a Rohonci Kódex egyik fordítása/értelmezése, mely szerint a titokzatos kéziratot állítólag egy vulgáris latin nyelven, dákoktól örökölt írásjelekkel rögzítették a XII–XIII. század környékén (a későbbi szövegben ettől eltérő időintervallum szerepel, de a szöveghű közlés érdekében változatlanul hagytuk – a szerk.).

Az ismeretlen írással rögzített szöveget tartalmazó könyv 224 darab 12x10 centiméteres lapból áll, és 150 különböző, jobbról balra feljegyzett írásjelet, valamint néhány elég primitív miniatűrt tartalmaz. A kézirat 1838-ban bukkant fel először, amikor Batthyány Gusztáv gróf a Magyar Tudományos Akadémiának adományozta.

A kódex nevét a ma kelet-ausztriai Őrvidéken (Burgenland) található Rohonc településről kapta (régies magyar írásmóddal Rohoncz, németül Rechnitz, horvátul pedig Rohunac). A papír elemzése alapján arra a következtetésre jutottak, hogy Olaszországban gyártották az 1530 és 1540 közötti időszakban.

Az eredeti könyv fakszimiléjét, a Rohonci Kódex latin betűs átiratát, román és francia nyelvű fordítását Viorica Enăchiuc régész Kódex. Megfejtés, átirat és fordítás (Codex. Descifrare, transcriere şi traducere) című, 2003-ban megjelent munkájában találjuk (a kódexről szóló, annak magyar tudósok általi lehetséges megfejtését, illetve a korábbi kísérletek – többek között Viorica Enăchiuc munkájának – kritikáját is tartalmazó magyar nyelvű források itt és itt olvashatók – a szerk.).

A dolgozat a jegyzetek és kommentárok, könyvészet mellett történelmi térképeket, valamint egy összehasonlító szótárt is tartalmaz.

150 karakteres dák ábécé

Viorica Enăchiuc kutató hosszas tanulmányozás után közzétett egy elméletet, mely szerint a kódex szövegeit a XI.–XII. században állították össze, egy vulgáris (dáko-római) latin nyelven, dákoktól örökölt írásjegyekkel.

„A jelek a – megfelelő átkötésekkel együtt – nagyjából 150 karakterből álló dák ábécéből származnak. A Rohonciban található szövegeket vulgáris latin nyelven, de dák ábécével rögzítették, melyben az indo-európaiak által a bronzkorban használt ősi jelek az uralkodók”, érvel a nyelvész és régész Viorica Enăchiuc.

Andrei Vartic esszéíró is egyike azoknak, akik szerint a szöveg számos írásjele kárpáti-dunai eredetű, melyek különböző korokból származnak ugyan, de nem lépik túl a kódex állítólagos születésének korszakát. Ezen kívül azt állítja, hogy a Rohonci Kódex háromfajta írásmódot tartalmaz: fonetikust, amit szótag- és hierografikus írással kombináltak.

Viorica Enăchiuc dolgozatát virulens kritikával fogadták. A „legkeményebb” hangot Dan Ungureanu paleográfus ütötte meg, az Observator cultural folyóiratban: „Ami azt az állítást illeti, hogy a könyvet vulgáris latin nyelven írták a XI–XII. században: akkoriban már protoromán nyelvet beszéltek, ezt ismerjük a román és az aromán nyelvek összehasonlításából, közös alapjuk nagyon hasonlít ahhoz a nyelvhez, amelyet a XI. században beszélhettek. A szerző a könyv végén közzétesz egy aggasztó «vulgáris latin–román szótárt» is – itt egy XII. századi vulgáris latinról van szó, melynek egyetlen közös szava sincs a már ismert XV. századi román nyelvvel.”

„Alaposan megnézve Viorica Enăchiuc asszony szövegét, megállapíthatjuk, hogy

az állítólagos dák ábécé hamisítvány,

az általa «kitalált» nyelvnek pedig semmi köze sincs a klasszikus, vagy a vulgáris latin nyelvhez. A román nyelv használati és kifejezési módját tekintve a XI. századra már strukturált volt, amit a későbbi román szövegek bizonyítanak”, állítja Cornel Bîrsan a Lopott történelem. Ősi román krónika (Istorie Furată. Cronica românească de istorie veche) című munkájában.

„Még ha el is fogadnánk, hogy a kutató (Viorica Enăchiuc – a szerz.) – bár a kérdéses nyelv identitását (végső soron miért ne lehetne éppenséggel az a géta-dák, melyen Ovidius is verselt?!), vagy a használt (a történelem legrendellenesebb) ábécéjének eredetét illetően tévedett –, mégis megtalálta a kézirat négy «könyve» megfejtésének kulcsát. De akkor is elég nagy csalódást okoz a szegmensek inkoherenciája, a «blak állam kancelláriáján archivált» szövegek harcias elemi szintje és szinte agyatlan monotóniája”, írja Răzvan Cidrescu író, fordító és esszéíró.

Viorica Enăchiuc azt állítja, hogy a kézirat a központosított blak (vlach) állam 1064 és 1101 közötti, Vlad uralkodó vezetésével történt létrehozását is rögzíti. A Dáciának nevezett ország közigazgatási és katonai felépítéséről vannak benne információk. A Tisza és a Dnyeszter, valamint a tenger között, a Dunától északra húzódott, egészen a Dnyeszter forrásvidékéig. A blakok metropoliájának Ticinában, a Păcuiul lui Soare-szigeten található várban volt a székhelye.”

Harci ének

Szintén Viorica Enăchiuc könyvében szerepel egy, A fiatal blakok esküje című harci ének fordítása is:

„Ó élet, az erősen figyelő, csalárd

Kígyó üszöke, ne akarj egyesülni

A Kígyó – éves – jövendölésével, mert átkozott

Leszel

Hosszasan hallom a vár énekét

Menjetek gyorsan, esküdjetek a kucsmára, az erőteljes kucsmára!

Esküdj éretten és meggyőződéssel!

Élő erőd legyek, élek, harcba akarok menni!

A különleges eskü felértékeli a sólymodat, menj erős esküvel!”

„Ha az egész egy óriási – tudatos, vagy szándéktalan – misztifikáció, akkor miért nem figyelmeztetik a közvéleményt, legalább minimális szakmai ellenérvekkel, véget vetve a «protokronista» fantázia tomboló csalásának? Ha pedig nem misztifikáció és ha ebben az egészben van némi igazság, akkor miért nem emelik ki a jelentőségét, hiszen itt egyaránt szó van a románok nyelvtörténetéről, irodalomtörténetéről és általános történelméről? Vajon a dicső egyetemi és akadémiai fórumoknak már semmilyen szakmai és erkölcsi felelősségük sincs a román társadalomban? Mivel ez a kísérlet – mielőtt még sor kerülhetne a történetírási szempontú értékelésére – a nyelvészeti szemponton áll vagy bukik, vajon mire várnak a nyilvános és egyértelmű megszólalással azok, akiknek hatáskörük és kötelességük megtenni?”, kérdezi Răzvan Cidrescu.

„A Román Akadémia szakintézményei miért fogadták passzívan e történelmi dokumentum felfedezését és megfejtését, melyet dáko-római nyelven, a dunai nyelven írtak, egy több ezer éve, jóval a rómaiak latin írásmódja előtt létezett géta-dák ábécé felhasználásával?”, kérdezi Augustin Deac professzor is.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mit adtak nekünk a bevásárlókozpontok?

Sólyom István

Ha nem tart sehová a történelem, nincs nagy közös cél, csak a saját életünk menedzselése marad.

Mindenki hagyja békén Vida Gábort! Avagy az ideológiák fölöttébb káros voltáról

Varga László Edgár

Miért veszélyes manapság, ha az ember vállalja az önálló véleményét?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Hihetünk-e még a szemünknek? Eligazodás egy rohamosan változó vizuális kultúrában

Sánta Miriám

A mesterséges intelligencia által generált képek és videók elárasztják az internetet. Gyakorlati tippek arra, hogyan szűrjük ki ezeket.

Bertici Attila: Ahol jó emberek vannak, én ott érzem jól magam

Sólyom István

A „legvagányabb romániai magyarnak” tartják a román követői a szatmárnémeti vlogger-kalandort, akinek az offline életére is kíváncsiak voltunk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Egy ex-fodrásznő ült egy vízügyi intézmény vezetőségében… és 100 000 embernek ma nincs vize…
Főtér

Egy ex-fodrásznő ült egy vízügyi intézmény vezetőségében… és 100 000 embernek ma nincs vize…

… az államelnök szerint, ha egy miniszter hazudik, az nem olyan gáz, mintha milliókat lopott volna… és Románia lesz az első NATO-tagállam, amelynek HISAR-osztályú járőrhajója van.

Tavaszra elkészülhet Erdély legnagyobb kiskereskedelmi parkja
Krónika

Tavaszra elkészülhet Erdély legnagyobb kiskereskedelmi parkja

Gőzerővel építik a fejlesztő és a helyi hivatalosságok által Erdély legnagyobb kiskereskedelmi (retail) parkjának nevezett, több mint 100 millió euróból megvalósítandó létesítményt Szászfenes község területén.

„A norvégok nagyon kedvesek, toleránsak, viszont nem igazán befogadók”
Főtér

„A norvégok nagyon kedvesek, toleránsak, viszont nem igazán befogadók”

A helyiek kevesebbet dolgoznak és több időt töltenek a családjukkal – mondja Nagy Ildikó, a Norvégiai mindennapok blog marosvásárhelyi származású szerzője, aki a szaunában is az erdélyi magyarok történetét ecseteli a norvég néniknek.

Aggódó családja keresi a Székelyudvarhelyről eltűnt nőt
Székelyhon

Aggódó családja keresi a Székelyudvarhelyről eltűnt nőt

Eltűnt személy felkutatásához kér segítséget egy család a közösségi médiában. A felhívás szerint egy 39 éves nőt keresnek, aki december 5-én délután elhagyta a székelyudvarhelyi Riverside bevásárlóközpontot, azóta nem tudnak kapcsolatba lépni vele.

Orbán Viktor közelgő háborúról szóló kijelentése a román sajtó figyelmét is felkeltette
Krónika

Orbán Viktor közelgő háborúról szóló kijelentése a román sajtó figyelmét is felkeltette

A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.

Hetven utast szállító autóbusz balesetezett Sinaián
Székelyhon

Hetven utast szállító autóbusz balesetezett Sinaián

Személygépkocsival ütközött egy autóbusz vasárnap Sinaián. Két utas enyhe sérüléseket szenvedett.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Mit adtak nekünk a bevásárlókozpontok?

Sólyom István

Ha nem tart sehová a történelem, nincs nagy közös cél, csak a saját életünk menedzselése marad.

Mindenki hagyja békén Vida Gábort! Avagy az ideológiák fölöttébb káros voltáról

Varga László Edgár

Miért veszélyes manapság, ha az ember vállalja az önálló véleményét?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Hihetünk-e még a szemünknek? Eligazodás egy rohamosan változó vizuális kultúrában

Sánta Miriám

A mesterséges intelligencia által generált képek és videók elárasztják az internetet. Gyakorlati tippek arra, hogyan szűrjük ki ezeket.

Bertici Attila: Ahol jó emberek vannak, én ott érzem jól magam

Sólyom István

A „legvagányabb romániai magyarnak” tartják a román követői a szatmárnémeti vlogger-kalandort, akinek az offline életére is kíváncsiak voltunk.

// HIRDETÉS