A tét: Schengen. Ezt mindenki tudja. De mi történik a határoknál? Amiről nem tudunk szinte semmit.
Bár nem tartozik a Schengen-övezethez, Románia bizonyította, hogy szavatolni akarja Európa külső határát és szorosan felügyelete alatt tartja a Fekete-tenger térségét, írja online változatában az Euronews. A Parti Őrségre hárul a szíriai konfliktus elől menekülő, és az Európa nyugati részébe Románia területén áthaladó bevándorlók megtalálásának nehéz feladata.
menekültekkel teli kis vízi járművek érkeznek Törökországból Nyugat-Európa felé, áll az Euronews Romániában készített riportjában. Egyelőre még alacsony ezeknek az iratokkal nem rendelkező bevándorlóknak a száma, jóval alacsonyabb, mint a Földközi-tengeren áthaladóké. De növekszik.
A fekete-tengeri menekülteknek Románia az Európába és egy háborúktól és származási országaikat megnyomorító szegénységtől távoli álomba vezető kapu. Sokan az életüket kockáztatva igyekeznek az európai kontinensre jutni, állítják az Euronews újságírói.
A minap, egy viharos éjszakán, Ciprian Popa, a Parti Őrség tisztje és csapata felfedezett egy sodródó csónakot. 70 embert mentettek ki a kis vízi járműből. Az utasok többsége a szíriai háború elől menekült.
Köztük volt Huner, egy öthónapos kislány is, aki Törökországban, egy szíriai menekülteket befogadó táborban született. Neve kurd nyelven „művészetet” jelent: apja, a 27 éves Ali Kawa arról álmodozik, hogy kislányából majd zenész lesz.
Amikor az Iszlám Állam harcosai tavaly megtámadták az észak-szíriai Kobani várost, Ali és az akkoriban áldott állapotban lévő felesége elmenekült. 6.000 eurót fizetett azért, hogy kijuttassák őket Szíriából és elérjenek Európába. Ali az Euronewsnak elmesélte, hogy látta, amint a szír-török határnál megsebesítik, sőt meg is gyilkolják a barátait. Röviddel később lerombolták a házát, a szíriai élete pedig megsemmisült, mondta az Euronewsnak.
Az illegális bevándorlók és az embercsempészek ellen Románia Konstancában levő határfelügyeleti központjának segítségével folyik a vadászat. „Senki sem léphet be az Európai Unió területére úgy, hogy ne vegyük észre, mert nagyon jó és hatékony felszerelésünk van – a 20 méternél rövidebb hajókat is felfedezzük, már 12 tengeri mérföldről”, mondja a parti őrség tisztje, Mădălina Zamfir.
A Parti Őrségnek több, illegális bevándorlókkal kapcsolatos ügye lehet majd a következő években, ha Románia bekerül a Schengen-övezetbe. Míg Írország és Nagy-Britannia úgy döntött, kimaradnak az övezetből, Ciprus, Horvátország, Bulgária és Románia be szeretnének kerülni, de várniuk kell, írja az Euronews. Más EU-tagok azt állítják, hogy ezeknek az országoknak folytatniuk az igazságszolgáltatási rendszer reformját és meg kell akadályozniuk a korrupciót és a szervezett bűnözést.
A Popa és csapata által megmentett családok egy galaci központban találtak menedékre, melyet az Európai Unió finanszíroz a menedékkérők számára. Egy névtelenségét megőrizni akaró szír menekült elmesélte, miként menekült el Aleppóból, ahol borbélyként dolgozott. Gyermekei továbbra is Szíriában vannak, de minél hamarabb ki akarja menekíteni őket onnan. Ám attól fél, hogy az emberkereskedők őket is átverik, mint őt.
„A török embercsempészek fényképeket küldtek a mobilomra arról a csónakról, melyen a menekülésem zajlott volna, egy ötcsillagos csónakról. És azt mondták, hogy a Fekete-tengeren keresztül csak 10 órát fog tartani az út Törökországból Romániába”, mesélte. „De amikor megérkeztem oda, nem volt ott semmilyen jacht, csak egy rozoga csónak, étel nélkül, és 10 óra helyett 48 órát tartott az út.”
Románia felé félúton, egy vihar kellős közepén, az embercsempészek elkezdtek parancsolgatni a menekülteknek, mondta még. „Telefonok nélkül, cigaretta nélkül, minden nélkül voltunk! Nagyon feszültté és fenyegetővé vált a légkör. És aztán megérkeztek az óriási hullámok”, idézi fel a történteket.
Az észak-szíriai konfliktusba csöppent civilek könnyű áldozatokká váltak az embercsempészek számára, akik egy vagyont elkérnek tőlük azért, hogy Európába hozzák őket. Az aleppói borbély elmondta még, hogy a következő megállapodást kötötte Isztambulban az embercsempészeivel: 9.500 eurót kapnak azért, hogy Törökországból Németországba hozzák, a romániai bűnszervezetek segítségével.
„Annak biztosítása érdekében, hogy tényleg eljutok Németországba, a pénz egy közvetítőnél van. Ha megérkeznék Németországba, felhívnám ezt az illetőt és ő átadja a pénzt egy harmadik személynek”, magyarázza a férfi.
Mivel pillanatnyilag Romániában van és még nem érkezett meg Németországba, a szíriai nem fizette ki a teljes összeget az embercsempészeknek. De azt mondta, hogy mind rá, mind a többi menekültre is nyomást gyakoroltak, hogy mozogjanak gyorsabban a tervezett cél elé.
„Azt parancsolták, hogy meneküljünk tovább és megígérték, hogy tovább fognak vinni minket Németországig”, mondja még.
A galaci központban csak minden negyedik ágy foglalt. A legtöbb menekült nem akar Romániában maradni, azt tervezik, hogy továbbmennek, Európa nyugati részébe.
A Román Határrendőrség bukaresti székházában a tisztek a német-francia EADS cég által gyártott kifinomult felszerelésekkel dolgoznak. A szerződést egy évvel ezelőtt kötötték, közbeszerzés nélkül. Voltak olyan vádak is, melyek szerint a szerződés megkötése érdekében a németek állítólag lefizették a román tisztviselőket. A müncheni főügyész az Euronews számára megerősítette, hogy vizsgálat van folyamatban.
Bár az Európai Unió azt állítja, Románia műszaki szempontból felkészült arra, hogy csatlakozzon a Schengen-övezethez, több tagország, például Franciaország, Németország és Hollandia megakadályozták a csatlakozást. A Román Határrendőrséget frusztrálják ezek a politikai akadályok.
„Mi jó munkát végzünk a határnál”, mondta Liviu-Marius Galoş, a Román Határrendőrségi Felügyelőség helyettes vezetője. „És sok pénzt fektettek az Európai Unió külső határainak biztonságossá tételébe: európai és román adófizetők pénzét.”
A román bírók szintén elkeseredett harcot folytatnak a korrupció ellen, hogy meggyőzzenek mindenkit, aki az európai sakktábla mellett ül: Románia változik és be kellene engedni a Schengen-övezetbe, írja az Euronews.
De a galaci központban tartózkodó menekültek azt mondják, nem tudják megvárni a csatlakozást, és újra megpróbálnak majd Nyugat-Európába jutni. Ali már a továbbutazást tervezi. Ausztriába akarja vinni a családját – hogy fényesebb jövőt nyújthasson a gyermekének.
Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.
Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.
Kedden 16 órakor a tervek szerint megnyitják a forgalmat az A3-as észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu közötti 12,24 kilométeres szakaszán.
Rohamtempóban kellene felgyorsítania az államnak az energiatároló kapacitását, ha nem akar blackoutot a közeljövőben. Románia légtere felől érkező drón robbant fel Bulgáriában, nem messze a határtól.
Meghalt az a férfi a kórházban, akit néhány nappal korábban egy Argeș megyei településen elütött egy autó, miközben az országút szélén közlekedett kerékpárral. A levegőbe repült, miután hátulról, teljes sebességgel elgázolták.
Donald Trump amerikai elnök új feltételt szabott az Iránnal folytatandó tárgyalásokra: kijelentette, hogy mostantól kártérítést követel az országtól a múltbeli jogsértésekért.
Egy gyermek esett ki egy országúton közlekedő járműből Tulcea megyében, a jelenetet pedig a mögötte haladó autó fedélzeti kamerája rögzítette. A rendőrség vizsgálatot indított az ügyben.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.
Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.