A tét: Schengen. Ezt mindenki tudja. De mi történik a határoknál? Amiről nem tudunk szinte semmit.
Bár nem tartozik a Schengen-övezethez, Románia bizonyította, hogy szavatolni akarja Európa külső határát és szorosan felügyelete alatt tartja a Fekete-tenger térségét, írja online változatában az Euronews. A Parti Őrségre hárul a szíriai konfliktus elől menekülő, és az Európa nyugati részébe Románia területén áthaladó bevándorlók megtalálásának nehéz feladata.
menekültekkel teli kis vízi járművek érkeznek Törökországból Nyugat-Európa felé, áll az Euronews Romániában készített riportjában. Egyelőre még alacsony ezeknek az iratokkal nem rendelkező bevándorlóknak a száma, jóval alacsonyabb, mint a Földközi-tengeren áthaladóké. De növekszik.
A fekete-tengeri menekülteknek Románia az Európába és egy háborúktól és származási országaikat megnyomorító szegénységtől távoli álomba vezető kapu. Sokan az életüket kockáztatva igyekeznek az európai kontinensre jutni, állítják az Euronews újságírói.
A minap, egy viharos éjszakán, Ciprian Popa, a Parti Őrség tisztje és csapata felfedezett egy sodródó csónakot. 70 embert mentettek ki a kis vízi járműből. Az utasok többsége a szíriai háború elől menekült.
Köztük volt Huner, egy öthónapos kislány is, aki Törökországban, egy szíriai menekülteket befogadó táborban született. Neve kurd nyelven „művészetet” jelent: apja, a 27 éves Ali Kawa arról álmodozik, hogy kislányából majd zenész lesz.
Amikor az Iszlám Állam harcosai tavaly megtámadták az észak-szíriai Kobani várost, Ali és az akkoriban áldott állapotban lévő felesége elmenekült. 6.000 eurót fizetett azért, hogy kijuttassák őket Szíriából és elérjenek Európába. Ali az Euronewsnak elmesélte, hogy látta, amint a szír-török határnál megsebesítik, sőt meg is gyilkolják a barátait. Röviddel később lerombolták a házát, a szíriai élete pedig megsemmisült, mondta az Euronewsnak.
Az illegális bevándorlók és az embercsempészek ellen Románia Konstancában levő határfelügyeleti központjának segítségével folyik a vadászat. „Senki sem léphet be az Európai Unió területére úgy, hogy ne vegyük észre, mert nagyon jó és hatékony felszerelésünk van – a 20 méternél rövidebb hajókat is felfedezzük, már 12 tengeri mérföldről”, mondja a parti őrség tisztje, Mădălina Zamfir.
A Parti Őrségnek több, illegális bevándorlókkal kapcsolatos ügye lehet majd a következő években, ha Románia bekerül a Schengen-övezetbe. Míg Írország és Nagy-Britannia úgy döntött, kimaradnak az övezetből, Ciprus, Horvátország, Bulgária és Románia be szeretnének kerülni, de várniuk kell, írja az Euronews. Más EU-tagok azt állítják, hogy ezeknek az országoknak folytatniuk az igazságszolgáltatási rendszer reformját és meg kell akadályozniuk a korrupciót és a szervezett bűnözést.
A Popa és csapata által megmentett családok egy galaci központban találtak menedékre, melyet az Európai Unió finanszíroz a menedékkérők számára. Egy névtelenségét megőrizni akaró szír menekült elmesélte, miként menekült el Aleppóból, ahol borbélyként dolgozott. Gyermekei továbbra is Szíriában vannak, de minél hamarabb ki akarja menekíteni őket onnan. Ám attól fél, hogy az emberkereskedők őket is átverik, mint őt.
„A török embercsempészek fényképeket küldtek a mobilomra arról a csónakról, melyen a menekülésem zajlott volna, egy ötcsillagos csónakról. És azt mondták, hogy a Fekete-tengeren keresztül csak 10 órát fog tartani az út Törökországból Romániába”, mesélte. „De amikor megérkeztem oda, nem volt ott semmilyen jacht, csak egy rozoga csónak, étel nélkül, és 10 óra helyett 48 órát tartott az út.”
Románia felé félúton, egy vihar kellős közepén, az embercsempészek elkezdtek parancsolgatni a menekülteknek, mondta még. „Telefonok nélkül, cigaretta nélkül, minden nélkül voltunk! Nagyon feszültté és fenyegetővé vált a légkör. És aztán megérkeztek az óriási hullámok”, idézi fel a történteket.
Az észak-szíriai konfliktusba csöppent civilek könnyű áldozatokká váltak az embercsempészek számára, akik egy vagyont elkérnek tőlük azért, hogy Európába hozzák őket. Az aleppói borbély elmondta még, hogy a következő megállapodást kötötte Isztambulban az embercsempészeivel: 9.500 eurót kapnak azért, hogy Törökországból Németországba hozzák, a romániai bűnszervezetek segítségével.
„Annak biztosítása érdekében, hogy tényleg eljutok Németországba, a pénz egy közvetítőnél van. Ha megérkeznék Németországba, felhívnám ezt az illetőt és ő átadja a pénzt egy harmadik személynek”, magyarázza a férfi.
Mivel pillanatnyilag Romániában van és még nem érkezett meg Németországba, a szíriai nem fizette ki a teljes összeget az embercsempészeknek. De azt mondta, hogy mind rá, mind a többi menekültre is nyomást gyakoroltak, hogy mozogjanak gyorsabban a tervezett cél elé.
„Azt parancsolták, hogy meneküljünk tovább és megígérték, hogy tovább fognak vinni minket Németországig”, mondja még.
A galaci központban csak minden negyedik ágy foglalt. A legtöbb menekült nem akar Romániában maradni, azt tervezik, hogy továbbmennek, Európa nyugati részébe.
A Román Határrendőrség bukaresti székházában a tisztek a német-francia EADS cég által gyártott kifinomult felszerelésekkel dolgoznak. A szerződést egy évvel ezelőtt kötötték, közbeszerzés nélkül. Voltak olyan vádak is, melyek szerint a szerződés megkötése érdekében a németek állítólag lefizették a román tisztviselőket. A müncheni főügyész az Euronews számára megerősítette, hogy vizsgálat van folyamatban.
Bár az Európai Unió azt állítja, Románia műszaki szempontból felkészült arra, hogy csatlakozzon a Schengen-övezethez, több tagország, például Franciaország, Németország és Hollandia megakadályozták a csatlakozást. A Román Határrendőrséget frusztrálják ezek a politikai akadályok.
„Mi jó munkát végzünk a határnál”, mondta Liviu-Marius Galoş, a Román Határrendőrségi Felügyelőség helyettes vezetője. „És sok pénzt fektettek az Európai Unió külső határainak biztonságossá tételébe: európai és román adófizetők pénzét.”
A román bírók szintén elkeseredett harcot folytatnak a korrupció ellen, hogy meggyőzzenek mindenkit, aki az európai sakktábla mellett ül: Románia változik és be kellene engedni a Schengen-övezetbe, írja az Euronews.
De a galaci központban tartózkodó menekültek azt mondják, nem tudják megvárni a csatlakozást, és újra megpróbálnak majd Nyugat-Európába jutni. Ali már a továbbutazást tervezi. Ausztriába akarja vinni a családját – hogy fényesebb jövőt nyújthasson a gyermekének.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Továbbá: egy tönkretett közlekedési lámpa javítása hónapokba telik, addig mindenki vigyázzon magára. És valaki elégette a szemetét s vele szinte egy egész erdőt.
Románia biztonságban van – jelentette ki Nicușor Dan államfő csütörtökön, miután Mark Rutte NATO-főfitkárral tárgyalt Brüsszelben a Romániát ért iráni fenyegetés után néhány nappal.
Egy március 15-i ünnepségen összegyűlnek a kokárdás emberek, meghallgatják a szónokokat és amíg a politikus beszél, a népek is beszélgetnek egymással. Kihallgattuk az ünneplőbe öltözött susmorgást. Pamflet.
Anyagi károkkal járó baleset történt Máréfalván pénteken – tudtuk meg a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságnál érdeklődve.
A Kolozsvár közeli Magyarlétán helyezik örök nyugalomra Mihai Alettát, akit a járdán gázolt halálra egy személygépkocsi a kincses város központjában hétfőn. A szörnyű baleset mélyen megdöbbentette a lakosságot.
Kisebb létszámmal kell megnövekedett feladatokat elvégezniük a polgármesteri hivataloknak és a megyei tanácsnak Hargita megyében június végétől. A prefektusi hivatal közölte az új álláskereteket, a végrehajtásról csütörtökön egyeztettek.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.