A fővárosi tahók „csinálják” a szeparatizmust. Hogyan? Klikk.
Ha holnap megjelenik a Hivatalos Közlönyben, hogy létrejött egy új község, akkor az a község a 2001. április 23-i 215. sz. törvénynek megfelelően fog létezni. Tudni szeretnéd, mit tartalmaz az 1. cikkelye? Tessék: „Jelen törvény a helyi autonómia általános jogállását szabályozza, valamint a helyi közigazgatás hatóságainak szervezetét és működését.”
Nézzük meg a 2. cikkely 1. bekezdését: „A közigazgatási-területi egységekben a közigazgatás megszervezése és működése a helyi autonómia, a közszolgáltatások decentralizálása, a helyi közigazgatási hatóságok választhatósága, a törvényesség és a különösen fontos helyi kérdések ügyében a lakossággal folytatott konzultálások elvei alapján történik.”
Aztán a 2. bekezdésben ez szerepel: „Az elvek alkalmazása nem sértheti Románia egységes és oszthatatlan nemzetállami jellegét.”
És még tovább, a 3. bekezdésben: „Helyi autonómia alatt a helyi közigazgatás hatóságainak jogát és effektív képességét értjük arra, hogy az általuk képviselt helyi közösségek nevében és érdekében megoldják és intézzék a közügyeket, a törvényeknek megfelelően.”
4. cikkely: „A helyi autonómia csak közigazgatási és pénzügyi, a törvényeknek megfelelően.”
Oké – és mi lesz, ha létrejönnek a régiók? Ezek szintén közigazgatási-területi egységek lesznek. Szintén az autonómia, ezúttal a regionális autonómia alapján kell majd működniük. És tiszteletben tartva mindezeket a területi és autonómiaelemeket, semmilyen módon nem sérül Románia egységes és oszthatatlan nemzetállami jellege, mint ahogy nem történik ez a helyi hatóságok esetében sem.
Mindezeket azért írom, mert a bukaresti tévék nagyon el vannak tájolva: hol arról beszélnek, hogy szétesik Románia, hol arról, hogy Putyin Erdély elszakítására ideküldte az embereit, hol arról, hogy… Mindenféle hülyeségeket: gyakorlatilag
nem a Székelyföldön, nem Erdélyben vagy Dobrudzsában. (Miközben Romániában törvények rendelkeznek az autonómiáról – a helyitől az egyetemiig, miközben a kormányon lévők már vagy tíz éve elismerik, hogy muszáj régiósítani.)
A – helyi, vagy regionális – közigazgatás gyakorlatilag mindig is autonóm alapokon működött, és igen, ez az autonómia többek között területi is volt.
Végső soron mi a regionális autonómia? Először is, ahogy az a 215/2001-es törvényben is szerepel: „A hatóságok joga és effektív képessége arra, hogy az általuk képviselt helyi közösségek nevében és érdekében megoldják és intézzék a közügyeket.”
Másodsorban ez a periféria ésszerűsítését jelenti – méghozzá minden szempontból. Konkrétan, jelenleg a – helyi, vagy regionális – fejlesztési politikákhoz muszáj Bukarest engedélye: Năstase „épít nekünk” tornatermeket, Dragnea „ad nekünk” pénzt, vagy Udrea „csinál nekünk” libegőket. Pedig a közösségeknek talán más dolgok fontosak: lehet, hogy egy tornaterem helyett jobban kellene egy terményraktár, hogy a parasztoknak ne kelljen többé a földeken hagyniuk a krumplit.
Lehet, hogy a politikában kevesebb botrány és zsarolás lenne, ha nem Dragnea osztogatná többé a pénzeket, hanem
Lehet, hogy Udrea asszonynak inkább az idegenforgalom makropolitikájával kellett volna foglalkoznia és nem szalagok vagdosásával a Câmpina környéki uszodaavatókon.
Románia sok ostobaságot úszott volna meg, ha átesett volna a decentralizáláson.
El ne felejtsem: a hírcsatornák azt dübörögték, hogy az RMDSZ elnököt akar Székelyföld élére. Valójában egyes egységes és nemzeti – és a jelzőket még lehetne folytatni – államokban a régió vezetőjét az elnök nevezi ki: például Olaszországban, ahonnan az RMDSZ a dél-tiroli modellt vette.
Lengyelországban, egy másik egységes és nemzeti és a többi államban a régió vezetőjét vajdának nevezik. Na, próbáld csak azt mondani, hogy vajdát szeretnél Erdély vagy Moldva régióban, mert azonnal átköltözik a Védelmi Minisztérium Kolozsvárra vagy Iaşi-ba… Véleményem szerint
van ilyen a Deltában, van a Zsil-völgyén, Erdélyben ezeréves hagyománya van…
De a román politikusnak vagy nincs semmilyen – szakmai, kulturális, erkölcsi – képessége, vagy egyáltalán nem érdeke megérteni, hogy a – helyi, vagy regionális – autonómia nem jelenti az ország szétszakítását. Az itteni politikusok számára kifizetődő a központban ülő főnökök kénye-kedvének megfelelni. Így elleplezhetik a fentebb említett alkalmatlanságukat: ehhez csak beosztottként kell viselkedni és talán egy szép napon ők kerülnek a Központba, teljhatalommal, limuzinnal és titkárnővel, tisztelten, rettegetten, igazi legendaként a szülőtanyán.
Ez nagy gond alól mentesíti a politikust:
Ezért szokás helyi tanácsnoki tervekkel bekerülni a Parlamentbe, és ezért van az, hogy az ország politikája szempontjából lényeges kérdések helyett iskolai meszeléseket, vagy kórházi ablakcseréket avatgatnak fel.
E tekintetben a román politikus a szeparatizmus egyik pólusa – a Központé az ország többi részével szemben, az országé az Európai Unióval szemben – és nemzetellenes politikák generálója. Mert nemzetellenes dolog évtizedek óta megtagadni egy országtól a modernitást, nemzetellenes dolog a 25 százaléknyi román analfabétára támaszkodni a választásokon, nemzetellenes dolog korrupt rendszerbe szorítani Romániát, melyben pártkönyv nélkül még takarítónő sem lehetsz a Hidroelectricánál…
Másrészt a regionális autonómia sem tejjel-mézzel folyó Kánaán: senki sem szavatolja a korrupció vagy a munkanélküliség megszűnését. De – és ez a legfontosabb – ezek a hiányosságok már nem rendszerszerűek és így a közösség könnyebben kijavíthatja őket.
Egyes régiókban jobb lesz az élet, másokban rosszabb – de ez mindenképpen jobb a mostani egységesített szegénységnél. Egyes régiókban az IT fog fejlődni, másokban kukoricát fognak termeszteni – de egy egészséges gazdaság egyaránt áll IT-ből és kukoricából is, és nem kellene megijedni attól, hogy nem ül irodában az egész ország.
Tudom, hogy egyesek azért szidnak, amit írok és gondolok – de 15 évvel ezelőtt minden politikus azért gyalázott, mert régiósítást akarok. Most ők is akarják és fogalmuk sincs, hogyan valósítsák meg.
Azt is tudom, hogy a régiósítás hamarosan feltétel lesz (többet nem mondok, azért sem!), és amikor az állam elég okos lesz ahhoz, hogy közelebb vonja magához a polgárokat,
amikor megérti majd, hogy ezt az országot azok a románok viszik a vállukon, akik sorba állnak, hogy befizessék az adóikat, és nem a több száz milliós adósságok alól mentesített külföldi cégek,
amikor a jövő garanciájaként tekint majd a forrásokra, és nem mint egy autóbuszban felejtett tárcára,
csak akkor lesz ez az egységes és nemzeti és aminek még nevezni akarod állam
a te egyenlő partnered
és nem a nemzeti egységről habzó szájjal beszélő politikai svihákok alárendeltje.
Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.
A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.
Így utazunk és pisilünk mi útközben, itt nálunk Erdélyben. Mindennemű egyezés a valósággal csupán a véletlen műve.
Amíg az RMDSZ kormányon lesz, Orbán Viktort nem nyilvánítják persona non gratának Romániában – szögezte le a Krónika kérdésére Kelemen Hunor hétfőn este a SZÁT ülését követően.
Ezen nincs miért csodálkozni. Amin esetleg lehet (bár nem érdemes): az országot vezető politikai, illetve a hazai szellemiséget egyre kevésbé befolyásoló értelmiségi elit kártékony ostobaságán.
A Központi Választási Iroda (BEC) elküldte hétfőn az alkotmánybíróságnak az elnökválasztás első fordulójában leadott szavazatok újraszámlálásának részleges eredményét rögzítő jegyzőkönyvet.
Magas feldolgozottságú hivatalos részeredményeket közöltek már hétfőn reggel a 2024-es romániai parlamenti választásokról. Az RMDSZ 6 százalék fölött teljesített.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.
A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.