// 2026. június 19., péntek // Gyárfás

// Nagyítás

// Archívum

Románok az egyik, magyarok a másik oldalra. És mi, erdélyiek?

roMánia

Szerző: Sabin Gherman
2014. szeptember 06., 14:31

Az RMDSZ négyévente kilép a szürkeségből. Egyrészről meg vannak rémülve attól, hogy elveszíthetik a magyarság feletti monopóliumot, másrészről választások és újabb lehetőségek következnek: minden párt a csillagokat is leígéri a másiknak az égről, ha a második fordulóban átengedi neki a szavazatait.

Én, naivul, jobban szerettem volna, ha a pártok, legalábbis az erdélyi gyökerekkel rendelkezők, egyforma mértékben megértették volna Slavici-ot és Kós Károlyt is, mert az erdélyi román és magyar és szász kultúrák is egyenlők és szintén teljesen

egyenlő a „bună ziua” és a „jó napot” és a „guten tag” is.

Sokáig gondolkodtam azon, mi a helyzet a Székelyföld autonómiatervezetével – lángra lobbantott egy Tăriceanu ostobaságai miatt már amúgy is égő politikai színpadot.

Mi szűrhető le – nagyon kutyafuttában:

1. Az RMDSZ tervezetének lényegi pozitívumai az adókkal kapcsolatos rendelkezések. Ha mindezek a rendelkezések működnének Romániában, akkor minden bizonnyal nem lenne dolgunk többé alamizsnára lesőkkel, akik mindent a kormánytól várnak. Itt el kell ismerni, hogy először kap értelmet a decentralizálás, és az egész országra is alkalmazható. E tekintetben az RMDSZ fényévekre van a többi párttól, melyek még most betűzik a „szubszidiaritás” kifejezést:

„A következők képezik a régió (Székelyföld – a szerző) költségvetését: a) a régió területén végrehajtott tulajdonátadások nyomán behajtott, a személyes vagyont képező ingatlantulajdonok átadásából származó jövedelemadók 50 százaléka; b) a régió területén működő cégektől beszedett áfa visszatérítések utáni összegének 20 százaléka; a régió területén található minden egyes közigazgatási-területi egység szintjén behajtott jövedelemadó 12 százaléka; d) a Loteria Română (Román Lottóvállalat) által a régió területén megvalósított nettó nyereség 50 százaléka és a régió szintjén beszedett szerencsejáték-adó 60 százaléka.

* A jelen statútum által előírt új hatáskörök finanszírozása érdekében a régiót alkotó megyék költségvetéseinek bevételi oldalát a költségvetési bevételek következő részeivel egészítik ki: a) a megye területén koncesszióba vagy bérbe adott létesítmények után létrejött koncessziós és bérleti jövedelmek 50 százaléka; b) a megyében termelt/eladott energetikai és dohánytermékek jövedéki adójának 50 százaléka; c) a megye területén működő cégektől begyűjtött áfa 50 százaléka, az áfa-visszatérítés után; d) a javak használatából vagy tevékenységek engedélyezéséből származó díjak 50 százaléka; e) a közigazgatási díjakból származó bevételek 50 százaléka; f) a kincstár által behajtott összes többi közvetlen vagy közvetett adó 90 százaléka, a helyi adók, vagy a régiókat, illetve más közintézményeket megillető adók kivételével.

(2) A fentebb említett részesedések értéke magába foglalja a megyére jutó bevételeket, és azokat, amelyeket a törvényi vagy közigazgatási rendelkezéseknek megfelelően olyan irodák/munkaállomások hoznak létre, melyek nem a megye területén találhatók.

* A Székelyföld területén létrejövő adók bevallása és behajtása érdekében azok a kereskedelmi társaságok, melyeknek székhelye nem Székelyföld területén van, kötelesek profitközpontként létrehozni egy munkaállomást.”

Megemlítendő, hogy bár egyesek szerint Székelyföld az autonómiáját követő napon ki is múlna, a dolgok pont fordítva állnak: Maros, Hargita és Kovászna megye is több pénzt fizet be az országos költségvetésbe, mint amennyit visszakap; mindezt úgy, hogy a székelyek szinte minden forrása a bürokrácia és az adózás szempontjából a bukaresti közhasznú társaságokhoz és minisztériumokhoz tartozik – a sótól egészen az ásványvízig.

2. Hol hibázik az RMDSZ? A saját közösségével szemben: nem mutathatod csak a közösség egyik felének azt, hogy a szubszidiaritásban vagy érdekelt. Miért ne örvendhessenek ugyanolyan jogoknak a margittai, lugosi vagy nagyváradi magyarok is, mint a székelyek? – de erre a kérdésre nem nekem, a románnak kell válaszolnom. Az én szemszögemből nézve

hiba csak és kizárólag Székelyfölddel foglalkozni.

Elmagyarázom: igen, a dél-tiroli modell hibátlanul működik Olaszországban – a három évtizeddel ezelőtti szegény térségből Tirol talán a legvirágzóbb régióvá vált (többek között Európa negyedik legnagyobb almaexportőre).

De Olaszországnak nem csak egy különleges jogállású régiója van, hanem még további négy. Ebből következik: miért ne létezhetnének ilyenfajta, kulturális, környezeti, vagy másfajta jellegzetességeken alapuló régiók Romániában? Nem alkalmazhatsz gazdasági, közigazgatási, pénzügyi, kulturális elveket és értékeket Romániának csupán egyetlen részére – a többit pedig a Fennvalóra bízod –, és aztán csodálkozol, hogy Bukarestben mindenki elmond mindennek, és úgy utasítják el a tervezetet, hogy még csak el sem olvassák.

Sőt: még a magyar közösség is kezdi megérteni, hogy akkor lehet majd Erdélyért valami konkrétat és jót tenni, amikor minden itteni közösség összefog, akár a románokról, magyarokról, szászokról, akár bárki másról beszélünk.

3. Nem értettem, hogy miért muszáj a Maros megyei Fellebbviteli Bíróságon a bírók kétharmadának magyarnak lennie – nekem és Géza szomszédomnak elég lenne, ha pártatlanok lennének, akár románok, akár magyarok. Meg tudom érteni, mit jelenthetett a székelyek számára, hogy hullámokban érkeztek a milicisták Moldvából és a főnökök Buzău megyéből – de most egy Európai Unióhoz és nem a Varsói Szerződéshez tartozó országról beszélünk. Ha nem akarod, hogy minden volt kormánykoalíciós partnered rád öntse az összes mocskát, nem írsz bele ilyesmit egy törvénybe – nyilvánvaló ellentmondás van a tervezet elején hirdetett gazdasági és közigazgatási elvek és e jelentéktelen kérés között.

4. Kezdem azt hinni – harag nélkül –, hogy az RMDSZ tervezetének más célja?/hatása?/trükkje? is van: az erdélyi románok és magyarok szétválasztása. Meglehet, az RMDSZ-nek nem tetszik, hogy az erőfeszítések – néhány éve – közössé váltak, és hogy az emberek megértették, egymás nélkül semmit sem tehetnek – függetlenül attól, hogy bună ziua-val vagy jó napottal köszönnek. Ha erről van szó, akkor az RMDSZ vezetői nem értik az idők szavát – de még mindig azt remélem, hogy a véleményem alaptalan.

5. Egy valóban vitát és nem hisztérikus bukaresti kirohanásokat elérni akaró tervezet a székelyföldi autonómia elveinek és értékeinek legnagyobb részét Románia összes régiójára alkalmazta volna.

Nagyon-nagyon röviden elmagyarázom:

legyen egy decentralizált Erdély,

Partium, Máramaros, Bánság, Olténia, Munténia, Dobrudzsa, Moldva, Bukovina, plusz Bukarest (Románia népességének 10 százalékával), Regionális Tanáccsal és a többi intézménnyel, az RMDSZ tervezetében megjelenő közigazgatási és pénzügyi elvek alapján (igaz, hogy mindegyiknek a saját munkájából kellene megélnie, és lenne nagy cirkusz azon politikai komisszárok körében, akik a választási alamizsnákból szoktak hasznot húzni).

Aztán: rendelkezik-e Székelyföld olyan kulturális jellegzetességekkel, amelyek a különleges jogállású régiókkal kapcsolatosak, jelen esetben Dél-Tirollal? Kétségtelenül rendelkezik. De ha azt akarod, hogy az emberek megértsék, mit akarsz, akkor végig becsületesnek kell maradnod: a Duna-delta szintén rendelkezik környezeti sajátosságokkal – nem látom be, hogy a Delta miért ne kaphatná meg ugyanazt a különleges jogállást. Tovább megyek: a Zsil völgye – egy romhalmazzá változtatott földi paradicsom – mért ne rendelkezne különleges jogállással a szakmai átképzés és az idegenforgalom fejlesztése érdekében?

Mondanom kell-e még, hogy a Duna-delta és a Zsil völgye is rendelkezik a kormányzó intézményével?

Mindent egybevetve,

az RMDSZ csak a tervezet egy puzzle-darabkáját hozta elénk

és nem magát a tervezetet: az a fő nyereség, hogy a Parlamentben téma lesz a szubszidiaritás, és itt újra elválnak majd egymástól a nacionalisták és az Európa-pártiak; a veszteség az, hogy mivel csak a Székelyföldre történnek utalások, elidegeníted magadtól a Székelyföldön kívüli magyarokat, ugyanakkor feleslegesen megriasztasz egy csomó románt is, akik elkezdtek ezt-azt megérteni a régiósításból:

és az utóbbi két és fél évtizedben sem az előbbieknek, sem az utóbbiaknak nem magyarázták el, hogy

a „bună ziua”, a „jó napot” és a „guten tag” nem választási kampánytémák, hanem

pontosan Ardeal –

vagyis Erdély,

vagyis Siebenbürgen meghatározásai.

A fotó a marosvásárhelyi autonómia-tüntetésen készült. Forrás: neppart.eu / Bartis Barna

Különvélemény

Generációk ellopott ifjúsága, avagy egy John Lydon nevű öreg punk a színpadon

Szántai János

Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…

Demeter András kicsinálása – szempontok egy igen gyorsan levezényelt, virtuóz akcióhoz

Fall Sándor

Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.

Nagyítás

Az egyesült Nagy-Románia máig nem jelent egységesítést

Sólyom István

A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.

„De hát én erdélyi vagyok, na” – a 90 éves Bodor Ádámot köszöntötték Kolozsváron

Varga László Edgár

Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.

// ez is érdekelheti

Főtér

Rossz napjai vannak Eugen Tomacnak: az USR és úgy hírlik, az RMDSZ is hátat fordított neki…

… leomlott a szászmuzsnai evangélikus erődtemplom falának egy része… és nyolc év után hamarosan új autópálya-szakaszt avatnak Erdélyben, ha minden jól megy.

Krónika

„A magyarok is beszéljenek és írjanak románul”. Az anyanyelvhasználat ellen hergel egy AUR-os politikus

A magyar nyelv használata és a kétnyelvű feliratok ellen ágált egy videóban Lucian Mușat, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Szilágy megyei parlamenti képviselője, a megyei pártszervezet elnöke.

Főtér

A „kritikai gondolkodás” hatása az iskolában egy tanár szemével

„Oda jutottunk, hogy nem az intelligens olvasónak írunk, hanem a rosszindulatú ostobának. A klasszikusok védve voltak ettől a nyomorúságtól, az önhitt ostobaságtól. Mi ezt ma kritikai gondolkodásnak nevezzük.”

Székelyhon

Holttestet találtak Csíkszereda egyik utcáján

Eszméletlen állapotban találtak rá egy 48 éves csíkszeredai férfira kedden délután a város Tudor lakónegyedi részén. A helyszínre érkező mentőegység már nem tudott segíteni rajta, holttestét átadták az igazságügyi orvosszakértőknek.

Krónika

Elbuktak Nicușor Dan proxyjai, és az RMDSZ jól tette, hogy hozzájárult ehhez

Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.

Székelyhon

Átlagfizetés Magyarországon és Romániában: összehasonlítottuk a legfrissebb adatokat

Kijöttek a friss, az idei áprilisi hónapra vonatkozó átlagfizetési adatok mind Magyarországon, mind pedig Romániában. Hasonlítsuk össze!

// még több főtér.ro

2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

2023. május 22., hétfő

Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?

Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.

2023. május 22., hétfő

Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?

Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.

Különvélemény