// 2024. október 24., csütörtök // Salamon
PSD

Romániát, vagyis a Dragnea-rezsimet márpedig tilos rágalmazni!

Románia, vagyis a Dragnea-rezsim viszont nyugodtan rágalmazhat akárkit és akármit.

A PSD-s (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) kormányzattal szemben egyre sokasodó bírálatokat nehezményező Dragnea törvénnyel akarja büntetni a Romániát külföldön „rágalmazókat”. A szociológusok viszont azt mondják, hogy az álhír-terjesztéssel szemben jelenleg is vannak büntetések és elég lenne, ha a szavazók tudnák, mit csinálnak a „lejáratók” Brüsszelben.

Liviu Dragnea PSD-vezető rosszat forral Románia „lejáratói” ellen és azt akarja, hogy szigorú büntetésben részesüljenek a Romániát külföldön rágalmazók. Azt állítja, hogy a PSD erről törvényjavaslatot fog benyújtani. Dragnea szerint a jogszabály „nem fogja korlátozni a szólásszabadságot”, de szabályozni fogja az országrágalmazási helyzeteket. „Több kollégával is beszéltem és megegyeztünk, hogy kidolgozunk egy törvényt, mely szabályozni fogja, vagy lehetőséget ad majd a román államnak, az ország egészének, hogy büntethesse ezt a dolgot, mert az ilyen emberek – mint Monica Macovei és más EP-képviselők –, akik a saját hazájukról hazudnak, a saját országukat rágalmazzák, nagyon sok kárt okoznak. Emiatt mi szuverenitást veszítünk, méltóságot veszítünk, tiszteletet veszítünk, és nem nyerünk cserébe semmit”, jelentette be hétfő este, egy tévéműsorban Dragnea.

Nem ez a szociáldemokrata vezető első ilyen jellegű próbálkozása. A Dragnea által 2015-ben kitalált társadalmi rágalmazási törvény elsősorban a Facebookon kommentálókat célozta meg, de a Parlament elutasította.

Szólásszabadság elleni támadás

Az elemzők keményen bírálták Liviu Dragnea kezdeményezését, azt mondva, hogy ez egy szólásszabadság elleni támadás. „Felesleges lenne egy ilyen törvény. Léteznek, például, álhír-terjesztés elleni törvények. Nem tudom, milyen többletet hozna, nem látom egy ilyenfajta törvény szükségességét. Liviu Dragnea valójában azt akarja, hogy senki se bírálhassa a PSD-t és – általában véve – egyetlen cselekedet se ütközzön semmilyen akadályba. Nem érti, hogy demokráciában nem lehetséges ilyesmi. Alkotmány szavatolja a szólásszabadságot, e jogot szentesítő európai megállapodásokat is aláírtunk. Ez a kezdeményezés a kommunizmusra emlékeztet, amikor az egyetlen párt elleni bármilyen bírálatot árulásnak minősítettek”, vélekedik Mircea Kivu szociológus.

„Már egyszerűen az anormális, hogy rágalmazási törvényről beszélünk. Ki és miként dönti majd el, hogy valaki megrágalmazta Romániát, vagy a román állam intézményeit? Érdekes lenne megtudni a PSD-s vezetők véleményét azokról, akik évek óta azt állítják, hogy a DNA (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a szerk.) politikai rendőrségként viselkedik. Ugyanebbe a kategóriába tartoznak a SPP (Kormányőrség – a szerk.), vagy a SRI (Román Hírszerző Szolgálat – a szerk.) elleni nyilvános támadások. Arról a mindenféle egyértelmű bizonyíték nélkül keringő elméletről nem is beszélve, hogy létezik egy Romániát foglyul ejtő párhuzamos állam. Ezek a kijelentések is beleillenek a rágalmazás kategóriába, vagy nem? Nem másért, de azok, akik ezeket hangoztatják, mind a hatalmon lévő párt tagjai”, mondja Dan Ionescu elemző is.

Populizmus felé sodródás

A politikusok sem értenek egyet egy rágalmazási törvénnyel. „Ez totális sodródás a legrosszabb fajta populizmus felé. E kezdeményezés mögött Liviu Dragneának az az örökös igyekezete rejtőzik, hogy képzeletbeli ellenségeket találjon. Volt már a párhuzamos állam, Soros, a multik, most Monica Macovei”, mondta Cătălin Ivan PSD-s euroképviselő.

Cătălin Ivan Monica Macoveit is támadta, mondván, hogy valóban ártott Romániának, de őt csak a választók szavazatával lehet büntetni. „Az idők folyamán Monica Macovei nagy károkat okozott Romániának. De azt hiszem, a román nép az egyetlen, mely eldöntheti, hogy megérdemel-e egy újabb európai képviselői mandátumot Monica Macovei, ha majd indul a választáson, vagy sem. Nincs más módja annak, hogy Monica Macoveit megbüntessék az európai parlamenti tevékenységéért. Azt hiszem, ha a románok tudnák, mit csinál Románia ellen Monica Macovei Brüsszelben, akkor soha többé nem szavaznák meg. És ez elég lenne”, mondta Cătălin Ivan.

Siegfried Mureşan PMP-s (Népi Mozgalom Párt – a szerk.) euroképviselő szintén azt mondja, hogy a PSD-s vezető ezzel a törvénnyel a kormányról kialakuló véleményt akarja ellenőrzés alatt tartani.

„Az egész világ egy éve, a 13-as rendelet óta látja, miként vonul a román nép utcákra igazságszolgáltatásért, igazságért, jogállamiságért, és azt is, hogy miként akarnak a politikusok egy kényük-kedvüknek alárendelt gyenge államot. Liviu Dragneát éppen ez a helyes kép zavarja és egy éve arról akarja meggyőzni az egész világot, hogy az 500.000 tüntető téved. Dragnea ellenőrizni akarja, hogy milyen kép alakul ki a kormányzásáról és nem az úgynevezett rágalmazás jelenti a nagy veszélyt, hanem a félrevezetés, a manipulálás és a populizmus”, mondta Siegfried Mureşan.

A rágalmazási törvény volt Dragnea fegyvere a Facebook-nemzedék ellen

A PSD vezetője, Liviu Dragnea 2015-ben is megpróbálkozott egy hasonló törvénnyel, de a Parlament elutasította. Dragnea akkor egy társadalmi rágalmazási törvényt javasolt, mellyel a bizonyos társadalmi kategóriákkal szembeni gyűlöletet és intoleranciát büntették volna.

A törvény szerint az Országos Diszkriminációellenes Tanácson (CNCD) belül létrehozták volna az Emberi Méltóságot és Toleranciát Hirdető Főosztályt, melynek célja a társadalmi rágalmazás megelőzése és büntetése lett volna, amely a törvény meghatározása szerint, „az a tett vagy kijelentés, mellyel egy bizonyos személyt valamilyen társadalmi csoporthoz tartozása alapján hoznak alárendelt helyzetbe”.

„Társadalmi csoport” alatt „azoknak a személyeknek a csoportjait” értették, akik „egy, vagy több nemi, korbeli, rasszi, vallási, etnikai irányultsági, anyanyelvi, kulturális hagyományi, szexuális irányultsági, társadalmi származási, fogyatékossági, nem fertőző krónikus betegségi vagy HIV/AIDS fertőzési vonásban társadalmi szempontból eltérnek”.

Liviu Dragnea e törvény alátámasztásához kitalált egy európai szervet, egy keretegyezményt, amely valójában egy civil szervezet volt.

„A törvényjavaslat az ezzel a területtel kapcsolatos közösségi jogrendet kívánja kiegészíteni, amelyet a Tolerancia és Megbékélés Európai Tanácsa az Európai Unió összes tagállama számára modellként javasolt «Tolerancia Hirdetését és Intolerancia Visszaszorítását Szolgáló Európai Keretegyezmény» ihletett”, magyarázta az indokolásban Dragnea.

A Tolerancia és Megbékélés Európai Tanácsa valójában egy Aleksander Kwasniewski volt lengyel elnök és Moshe Kantor, az Európai Zsidó Kongresszus elnöke által 2008-ban létrehozott nemzetközi civil szervezet. Ennek semmi köze sincs európai intézményekhez, dokumentumai pedig semmiképpen sem képezik a közösségi jog részét, ahogy azt Dragnea állította.

A civil társadalom reakciója

A civil társadalom a szólásszabadság korlátozásaként értelmezte Dragnea kezdeményezését, ezzel kívánva megtörni a fiatalok lendületét a közösségi hálózatokon. Dragneát ráadásul azzal vádolták, hogy a sajtószabadságot is vissza akarja szorítani.

Liviu Dragnea Facebook-oldalát megrohamozták a kezdeményezésével elégedetlen internetezők. Ugyanakkor módosították Liviu Dragnea Wikipédia-oldalát, ahol ironikus bejegyzések jelentek meg PSD-s vezetőről. Liviu Dragnea Facebook-oldalának kezelői több ezer negatív bejegyzést töröltek.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.

// ez is érdekelheti
Exlégiós, Afrikában zsoldosvezérként „dolgozó” jelölt is indul a választáson az egyik erdélyi megyében
Krónika

Exlégiós, Afrikában zsoldosvezérként „dolgozó” jelölt is indul a választáson az egyik erdélyi megyében

Egy jelenleg a Kongói Demokratikus Köztársaságban zsoldosként tevékenykedő, korábban a francia idegenlégióban is megfordult jelölt is elindul a parlamenti választáson Szeben megyében.

Ha eddig nem jött össze, most már holtbiztos, hogy újjászületik Románia!
Főtér

Ha eddig nem jött össze, most már holtbiztos, hogy újjászületik Románia!

A szavazópolgárok álmai meghallgatásra leltek… és azonnal beindultak a szülési fájdalmak. Itt is az új baba (értsd, országprojekt): szép és jó és kedves…, hiszen még nem lehet számonkérni.

Megtalálták a kirándulás közben eltűnt kisfiút
Székelyhon

Megtalálták a kirándulás közben eltűnt kisfiút

A keresőcsapatok kedden délután megtalálták a kiskorút, aki a Szovátához tartozó Szakadát település erdei területén tűnt el a délben.

Országszerte vadásszák a medvét, a környezetvédők a bíróságon hadakoznak a törvény ellen
Krónika

Országszerte vadásszák a medvét, a környezetvédők a bíróságon hadakoznak a törvény ellen

Országszerte elkezdődött a medvevadászat, az idén elfogadott vadászati és vadgazdálkodási törvény alapján 2024-re és 2025-re összesen 426 medvét tudnak kilőni a vadászegyesületek. Környezetvédő civil szervezetek a bírósághoz fordultak a jogszabály ellen.

Trágyaszag a városban, kommentcsörte a Facebookon
Székelyhon

Trágyaszag a városban, kommentcsörte a Facebookon

Átható, kicsit sem kellemes trágyaszag töltötte be a napokban Gyergyószentmiklós levegőjét. Sokan panaszkodnak emiatt, Len Emil, korábbi alpolgármester szerint ez pár napon belül megszűnik.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.