A kevés pénzen marakodnak csak igazán: írószövetség, kiadók, szerzők.
Az irodalmi illetékdíj botránya magánszervezetek és egyesületek közötti, első látásra túlpörgetett témában kirobbant veszekedésnek tűnt. De a vita egy nagyon fontos témát is érint.
A Romániai Írók Szövetsége (USR) az irodalmi illetékdíj emelése mellett foglalt állást, a kiadók pedig tiltakoztak. A partvonal mellett a könyvvásárlók egyre zsugorodó kisebbsége helytelenítette mindazt, ami történt, és mindkét tábort bírálta, hiszen mára a könyvek ára elriasztóvá vált. Nagyrészt már csak azok vesznek könyvet, akik presztízsből teszik. Ennek egyértelmű bizonyítéka az új Cărtureşti könyvesbolt, egy teljesen ötlettelen bevásárlócsarnok, ahol sok minden egyéb mellett könyveket is lehet venni, Bukarest óvárosának egyik műemléképületében. Az utóbbi hetekben sokat írtak az új kereskedelmi csarnokról, és figyelemreméltó, hogy zömmel bírálták. De ennek a több emeletes boltnak a megjelenése – minden bizonnyal – a piac egyik igazságáról árulkodik: a könyvekre pénzt adni hajlandó közönség nem olvas túl sokat, hanem
Következésképpen az új bevásárlócsarnok elébük megy és leegyszerűsíti a dolgokat, vagyis csökkenti a könyvek számát, ugyanakkor növeli a kiegészítőkét. Valójában maguknak a könyveknek az a szerepük, hogy „kulturális” légkört teremtsenek, és úgy tűnik, mintha nem eladásra állítanák ki őket. Az új Cărtureşti a régi Cărtureşti egyfajta őszintébb változata. A bírálóknak igazuk van, de ne tévesszék szem elől, hogy ennek a kereskedelmi egységnek a megjelenése egy igazságot mond el a román könyvpiacról.
Az íróknak és főleg a műfordítóknak (a román kiadók zömmel fordításokat közölnek) szintén minden okuk megvan az elégedetlenkedésre, mert rendkívül rosszul fizetik őket. Romániában senki sem képes írásból megélni. A nyereség a kiadó és az eladó között oszlik meg, és így az elsődleges termelőknek szinte már semmi sem marad.
Az író proletár, és csak az mentheti meg, ha tagjává válik egy korporációnak, mint amilyenek a nagy kiadók. És ezzel elérkeztünk a dolog lényegéhez.
Az USR és a Humanitas könyvkiadó közötti vita a könyvtermelő értelmiség gazdasági létének két formája közötti konfliktust fejezi ki. A Szövetség részben a könyvkereskedelemből beérkező pénzekből tartja el tagjait. De kik a tagjai? Még mindig tényleges könyvtermelőkről van szó? A címke már rég nem fedi a valóságot. A kommunizmusban volt értelme ennek a szerveződési formának és hasznosan működött. Ma viszont könnyen megkérdőjelezhető a Szövetség legitimitása. A könyvpiacon aktív értelmiségiek a nagy kiadókhoz tartoznak, és különböző – formális és informális – módon egy korporatista típusú szerveződésben vesznek részt. Egyesek írnak és fordítanak, mások kiadnak, recenziókat és könyvbemutató szövegeket írnak, vitákat szerveznek, „eseményeket” hoznak létre stb. Mindezeknek nincs szükségük a Szövetségre és egyáltalán nem érdekük átengedni másnak korporációjuk profitjának egy részét. Mindeközben a termeléshez közvetlenül nem kapcsolódó Szövetség agonizál és magának követeli az előbbi profitjának egy részét.
A helyzet, sajnos, bonyolult, mert sok aktív értelmiségi-proletár maradt a partvonalon kívül, főleg a fiatalok, akik különböző módon vergődnek, miközben fennáll karrierjük lenullázódásának veszélye. Ők kétszeresen is hátrányosnak érzik a helyzetüket, hiszen a korporációk elsősorban a hozzájuk tartozó szerzőket népszerűsítik és ez egyáltalán nem ártatlan dolog – ahogy azt egyesek képzelhetnék –, hiszen
így hát a korporációk által igazolt szerzők ebből kereskedelmi hasznot húznak. De aki megkérdőjelezi az értéküket, az – még akár akaratlanul is – többet tesz a könyvbírálatnál, hiszen a „korporatista” szerzők létfenntartási eszközeit támadja. Ebből következik aztán az értelmiségiek közötti viták – látszólag megmagyarázhatatlan – durvasága és drámaisága.
Ez a modell nem túl jó, hiszen a vegytisztán értelmiségi kritériumot a gazdaságival mossa össze. Az biztos, hogy a kritikai döntnökségeket el kellene választani a kiadóktól. De Romániában a korporáció lett az egyik hatékony módszer arra, hogy az írással foglalkozó értelmiségiek túlélhessenek.
A kulturális illetékdíjnak önmagában nem kellene ilyen nagy gondnak lennie, de éppen azért váltott ki ennyi vitát, mert magának az értelmiségi életnek és gazdasági alapjának sokkal szélesebb körű kérdését érinti.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
„Az agrárpiacot egyetlen nagy gigacég, a Genotech uralta, csúcstechnológiával, elképzelhetetlenül nagy területeken termesztettek mindent. A szinte teljesen automatizált agrártechnikát mesterséges intelligencia irányította.”
Amikor a Facebook megjelent, azt hittük, vele kicsit jobb lesz a világ.
Narrátor: de nem lett jobb.
Transylvania cat néven jegyezték be az újonnan elismert erdélyi macskafajtát az Egyesült Királyságban.
Dobrudzsa első ránézésre zárkózott vidék. Ám ha az ember lemond a turisztikai allűrökről, sok kapu nyílik meg előtte, mindenféle népeké.
Sokan nem akarnak lemondani a saját készítésű savanyú káposztáról akkor sem, ha tömbházban élnek, hiszen az erdélyi gasztronómiának elengedhetetlen része a sok vitamint tartalmazó, rengetegféleképpen elkészíthető eledel.
Hétvégére pedig kapunk egy ciklont a nyakunkba viharokkal, felhőszakadásokkal.
Öt ember sérült meg és egy ló elpusztult szombaton este Csíkszentimre határában, ahol egy lovasszekér és egy autó ütközött össze – tudtuk meg a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságtól.
Több mint harmincan megsérültek, amikor egy szír férfi felgyújtott egy lakóházat Éjszak-Rajna-Vesztfália központjában, Essenben.
Tömegverekedés tört ki pénteken egy székelyudvarhelyi szórakozóhelyen, ahol egy gólyabál utáni bulit szerveztek. Információink szerint fejszékkel, botokkal, illetve a széttört berendezés darabjaival estek egymásnak. A rendőrség nyomoz az ügyben.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
„Az agrárpiacot egyetlen nagy gigacég, a Genotech uralta, csúcstechnológiával, elképzelhetetlenül nagy területeken termesztettek mindent. A szinte teljesen automatizált agrártechnikát mesterséges intelligencia irányította.”
Amikor a Facebook megjelent, azt hittük, vele kicsit jobb lesz a világ.
Narrátor: de nem lett jobb.
Transylvania cat néven jegyezték be az újonnan elismert erdélyi macskafajtát az Egyesült Királyságban.