És igen, a DNA nem tudja megmenteni a mioritikus hazát.
Kevéssel 1866 után, amikor Karl-Anton von Hohenzollern-Sigmaringen, a későbbi I. Károly megérkezett Romániába, Buzău megye akkori prefektusa, Pantazi Ghica meghívta egy medvevadászatra. Ez az epizód megtalálható Ioana Pârvulescu În intimitatea secolului 19 (A XIX. század bensőséges titkai) című kitűnő munkájában. Károly előtt felbukkan egy medve, ő megcélozza, de amikor lőni akar, váratlan dolog történik:
A prefektus lefizetett néhány helybélit, hogy öltözzenek medvebundába, nehogy a király ne találkozzon elég vaddal. A családja szigorúságát és becsületességét megöröklő német számára ez elég hihetetlen gesztusnak tűnt. De meglehet, bennünket nem képes túlságosan meglepni. Most is ugyanezeket látjuk. Például azt, hogy az államfői látogatásokkor betömködik az út gödreit, összeszedik a kóbor kutyákat, a szemetet, lefestik a járdaszegélyeket.
A külföldiek 1866 óta megtapasztalhatják, hogy a románoknak van egy különleges jellemvonásuk. Ioana Pârvulescu egy másik híres Carol, Davila szavait is lejegyezte. „Ezeknek az embereknek végre fel kellene fogniuk, hogy ha az a szokásuk, hogy a mai gyalázkodások után holnap egymás nyakába borulnak, és ha a politika miatt szokásukban áll megbocsátani maguknak a mindennapi kis gyávaságaikat, akkor egy becsületes ember nem vetheti alá magát ilyen erkölcsöknek.” Nem a viselkedésben bekövetkező változás a leginkább zavaró, hanem a becstelenség.
Alexandru Golescu a XIX. században kezdi el kiépíteni Căciulata üdülőt. Az eredetileg leszerződtetett 32 katonából két hét után egy sem maradt. A 60 látogatóból, akiknek az ottani kúráért 20 aranyat kellett volna fizetniük, végül csak 3 gyűlt össze.
Vasile Alecsandri arról ír, hogy falujában 1864-ben a pap részegsége miatt leégett a templom. „Azt meg sem kell említenem, hogy a tűzvész alatt
semmilyen segítséget sem nyújtva. Ráadásul még nagyon kevéssé ortodox vicceket is elsütöttek”, mondja Alecsandri Ioana Pârvulescu munkája szerint.
Íme, egy újabb példa. 1866-ban a volt Mogoşoaia-híd leaszfaltozásáról döntöttek. A pályázati kiírásban egyértelműen rögzítették, hogy a földre 10 centiméteres homokréteget kell teríteni, a köveket éles sarkukkal lefele kell elhelyezni, hogy ne szúrják a járókelők talpát, vizet kell rájuk önteni, le kell döngölni. „A becsületes vállalkozók 2 centiméteres homokréteget terítettek le, a köveket hegyes részükkel felfele rakták le. Aztán megállapodtak a mérnökökkel és az építőmunkásokkal és lefizetve őket mézzé változtatták a savanyú szőlőt is.” Akkoriban még a pöcegödör-szippantósok is loptak. Álfenekű hordóik voltak, hogy ne terheljék meg magukat túlságosan, aztán a szart kieresztették az utcára. Szó szerint.
Nem hiszem. Most is hallhatunk olyan utcákról, melyeket nem a pályázati kiírás szerint építettek ki, ezért kell autópályákat visszabontani. Láttuk, hogyan lopnak el több millió eurót infrastruktúraprojektekkel. Egész iparágakat látunk, mint például a cementipar, ahol ugyanolyan ármegállapodások zajlanak, mint a XIX. századi gyászhuszárok között. Sokan közülünk még mindig a feltörekvéshez vezető legrövidebb utat keresik. Sok lopás van, iszonyatosan sok. Lopott pénzből építettünk autópályákat, iskolákat, kórházakat. A mostani bojárok nem fizetik ki kötelezettségeiket az ANAF-nak (adóhatóság – a szerk.), de ez előbb-utóbb szintén bennünket, egyszerű embereket fog terhelni.
Egy adott pillanatban azt hittem, hogy a DNA (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a szerk.) megmentheti Romániát, hogy a lopások leleplezése végül mentalitásváltást hoz. Azt hittem, hogy több lesz bennünk a német Károlyok DNS-éből, hogy egyre kevésbé folyamodunk kenőpénzhez, csubukhoz, borravalóhoz, megvesztegetéshez, tizedhez, dézsmához.
A DNA, sajnos, csak a károkozást képes megállapítani, mentalitásokat megváltoztatni nem. Ezt mi érhetjük el. Akkor fogunk megváltozni, ha többé nem öltözünk be medvének és állunk a célkeresztbe. Amikor betartjuk adott szavunkat, amikor segítséget nyújtunk a rászorulónak, amikor a pályázati kiírásokat szó szerint betartjuk. Vagy, pontosabban mondva, akkor változunk meg, HA mindezek megtörténnek.
A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.
Kulcsszavakban a káoszról, a rettegésről, a reményekről és fogalmaink kiüresedéséről.
Ezen nincs miért csodálkozni. Amin esetleg lehet (bár nem érdemes): az országot vezető politikai, illetve a hazai szellemiséget egyre kevésbé befolyásoló értelmiségi elit kártékony ostobaságán.
A zene olyan kommunikációs forma, amely jó esetben betemeti a lövészárkokat. A sors úgy hozta, hogy megnézhettem a moldovai Lupii lui Calancea zenekar koncertjét. És pontosan ez történt.
Népvándorláskori kincskeresés a kincses város Történeti Múzeumában – bécsi, budapesti és romániai múzeumok fogtak össze, hogy először látható legyen a híres szilágysomlyói aranylelet Erdélyben. Megnéztük.
Közben George Simion utcai tiltakozásra buzdítja támogatóit, bár egy nappal korábban még nem ezt mondta. Szombati hírmix.
Egyre több európai ember mond le az okostelefonokról, mivel úgy érzik, „elérték a digitális telítettséget”. Az internet-hozzáféréssel nem rendelkező telefonok értékesítése meredeken emelkedett Európában.
Románia kapott néhány kegyelmi hónapot az elnökválasztásig – ha nem történnek gyors változások, márciusban Călin Georgescu lesz az ország elnöke.
Termetes pásztorkutyák téptek szét egy állattetemet Csíkszentlékek bejáratánál, a Véreskép közelében a 123B jelzésű megyei út szélén. A jelenetet egy helybéli örökítette meg és juttatta el a Székelyhonhoz.
Kolumbán Vilmos József eddigi püspökhelyettest választotta püspökké csütörtökön az Erdélyi Református Egyházkerület közgyűlése. Kató Béla utódjának nem volt ellenjelöltje, egyetlen ellenszavazat mellett szavaztak neki bizalmat a kolozsvári tisztújításon.
Két fiatal vesztette életét egy súlyos közúti balesetben kedden este a ploieşti-i Függetlenség sugárúton.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Kulcsszavakban a káoszról, a rettegésről, a reményekről és fogalmaink kiüresedéséről.
Ezen nincs miért csodálkozni. Amin esetleg lehet (bár nem érdemes): az országot vezető politikai, illetve a hazai szellemiséget egyre kevésbé befolyásoló értelmiségi elit kártékony ostobaságán.
A zene olyan kommunikációs forma, amely jó esetben betemeti a lövészárkokat. A sors úgy hozta, hogy megnézhettem a moldovai Lupii lui Calancea zenekar koncertjét. És pontosan ez történt.
Népvándorláskori kincskeresés a kincses város Történeti Múzeumában – bécsi, budapesti és romániai múzeumok fogtak össze, hogy először látható legyen a híres szilágysomlyói aranylelet Erdélyben. Megnéztük.