Lemondtak a nyugati kancelláriák arról, hogy Európa felé húzzák Romániát, és hagyják elsodródni?
A jelenlegi kormánykoalíció projektjében két gondolat van jelen tartósan: a külpolitika és a jogi törvények módosítása. Bár látszólag semmi közük egymáshoz, valójában mindkét, Liviu Dragnea és Călin Popescu Tăriceanu által óhajtott átalakulásnak közvetlenül vagy közvetve ugyanaz a célja: az Európai Unió szabályainak feladása, az EU–NATO rendszerben való formális megmaradás, de ezzel párhuzamosan új megállapodások keresése a biztonság területén olyan partnerekkel, akiket nem érdekel a belpolitikánk.
Amúgy a román diplomaták testülete előtt újra bejelentette, hogy a Pax Americana hamarosan beadja a kulcsot, és újra elővette a 2017 augusztusában előadott érveit: „Ne legyenek illúzióink, számunkra nem hoz elismerést a hűséges, fegyelmezett, hallgatag és a ránk aggatott címke miatt némileg feszengő egyszerű szövetségesi helyzetünk. Talán megadja azt a biztonságot, melynek hazánk kevés alkalommal örvendhetett a múltban. Mely biztonság nincs örökre szavatolva, ha figyelembe vesszük azt a kiszámíthatatlanságot, mely úgy tűnik, a legerősebb szövetségeseink külpolitikai döntéshozatali folyamatát most meghatározza. Már megtapasztaltuk, hogy egyik olyan biztonsági csillagzat – pax romana, pax ottomanica, pax sovietica – sem tartott a végtelenségig, mely alatt a nemzeti területünk élt.” Tăriceanu szerint a külpolitikában
mely szlogent egyre több euroszkeptikus és keleti vezető kezdi felkarolni, akik nem akarják alkalmazni a jogállamiság Brüsszel által oly erősen hangoztatott szabályait.
A klasszikus, a XVI. század második felében kifejlesztett meghatározás a területi állam új jelenségére és egy központosított hatalom megjelenésére utalt, mely hatalmat gyakorolt e terület felett. Később, a nemzetközi jog kifejlődésével az államok vállalták, hogy betartanak államok feletti szabályokat, de még így is, ahogy azt Hans J. Morgenthau magyarázza a Nemzetek közötti politikában, a szuverenitás egy nemzet joga arra, hogy törvényeket alkosson, „mindaddig, míg figyelembe veszik az őt korlátozó nemzetközi jogszabályokat”, de „egyetlen nemzetközi jogszabály sem kötelezi azokon kívül, melyeket egyetértéssel hozott létre saját magának”. De ez csak az elméleti keret, mert
elfogadva egy sor szabályt és egy Brüsszel által támogatott jogrendet. Aztán az Egyesült Államokkal meglévő Stratégiai Partnerség meghatározásában, bár nincsenek hasonló korlátozások, Románia Washington nagyítója alatt áll, mely óriási befektetéseket hajtott végre az ország biztonsága terén és azt szeretné, például, ha a rakétaellenes pajzs egy pozitív demokratikus fejlődést mutató államban lenne.
Bukarest követheti a „nemzeti szuverenitás elvét”, ha el akar távolodni az EU-tól vagy az AEÁ-tól, de a honi vezetők eddig sohasem vetettek fel ilyen értelemben olyan világos követeléseket Brüsszelben, mint tették azt, például, a lengyelek vagy a magyarok, és egyetlen román politikus sem tartotta szem előtt ezt az elvet, amikor amerikai hivatalosságokkal találkozott.
vagy hivatalosan is eltávolodjanak azoktól a szövetségektől, melyeknek az ország része. Ezért Tăriceanu diskurzusa egy rejtett stratégiáról árulkodik, egy olyan tervről, melyet a „nemzeti szuverenitás” nevében lobogtat nyilvánosan, de amelyik olyan alternatív megoldásokat vesz figyelembe, melyek csapdává válhatnak a nem túl távoli jövőben.
A Szenátus elnöke által óhajtott modell némileg átlátható módon kerül az asztalra: „Ha komolyan veszi a saját történelmét, Románia egy etikai erővé válhatna a globális színpadon, amilyen Svédország volt a közelmúltban.” 1994-ben, amikor Svédország úgy döntött, hogy csatlakozik az EU-hoz, a népszavazáson csak a svédek 52 százaléka támogatta az európai közösséget, az euróhoz csatlakozást pedig eleve kizárták. Akkor egy ellenzéki politikus, Per Gahrton azt mondta, hogy a csatlakozás napja az a nap, amikor Svédország független nemzetből „egy terjeszkedő szuperhatalom egyfajta tartományává”, a parlament pedig „egy nyomorult konzultatív tanáccsá” válik. Aztán Svédország a semlegességben bízik és csak a svédek 42 százaléka támogatná az ország csatlakozását a NATO-hoz. Ez a múltban az oroszok által meghódított, de a múlt évszázad vége felé Európa egyik leggazdagabb államává váló északi ország kifejlesztett magának egy szilárd demokráciát, egy erős és jól felszerelt hadsereget, a mai napig képes lévén fenntartani a híres svéd jóléti modellt.
A semlegesség etikája, az ügyészségi, brüsszeli és washingtoni „feljelentések” abbahagyása, a hatalom csúcsán álló „belső ellenség” kiiktatása, úgy tűnik, ezek lennének Tăriceanu elvárásai, aki Liviu Dragneához hasonlóan amiatt örvendezik, hogy az augusztus 10-i tüntetés leverése után a nyugati kancelláriak nem mutattak „aggodalmat”. Közömbössé váltak? Lemondtak arról, hogy Nyugat felé húzzák Romániát és hagyják elsodródni? Meggyőződtek arról, hogy a román vezetők által óhajtott káoszt Kelet ellenőrizheti? Megértették, hogy Románia – akárcsak a török elnök, Erdoğan – „szuverenitást” akar és már nincs okuk egy olyan ország megmentésével próbálkozni, mely nem akar kikeveredni a Balkánról.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.
És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.
Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) honlapján közzétett adatok szerint lezárult a külföldi szavazókörzetek szavazatszámlálási jegyzőkönyveinek összesítése.
Egy személyautó és egy autóbusz ütközött frontálisan szerda reggel Szentegyháza Csíkszereda felőli kijáratánál. A reggeli órákban ráadásul köd is nehezíti a baleset miatt lassan haladó forgalmat.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.