Az „Új emberek” kampány – négy párt és huszonhat civil szervezet új kezdeményezése a politikai osztály megreformálására. Hogy mi lesz belőle, egyelőre nem tudni.
A román politikai rendszer, a választások megszervezésének módját is beleértve, a jelenlegi politikai osztály túlélését és virágzását segíti elő. Amíg az emberek csak abból tudnak majd választani, amit a pártok a listákra tesznek, amíg a politikai osztályt elsősorban saját érdekeinek képviselete érdekli, semmibe véve az egyszerű szavazók érdekeit,
Ezekre az előfeltevésekre támaszkodik a politikai osztály megreformálására irányuló új kezdeményezés (további információk itt). Kik a kezdeményezők? Négy párt és huszonhat civil szervezet. A Büntetőügyesek nélkül a köztisztségekben kampány után, melynek célja eltávolítani a közéletből azokat a politikusokat, akiknek meggyűlt a bajuk az igazságszolgáltatással, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) összefogott az Együtt Románia Mozgalommal (PRÎ), a PACT-tal (Fiatalok Polgári Cselekvése Platform – a szerk.) és a Szabad Emberek Pártjával (POL), hogy megpróbálják kimozdítani mostani holtpontjáról a demokráciát.
Nem véletlen, hogy e szervezetek közül több már korábban is összefogott a múlt év végén, hogy támogassák az igazságügy elleni „példátlan agressziókkal” szembeni utcai tüntetéseket, ahogy Mihai Poliţeanu mondta, akkoriban a Románia Kezdeményezés Mozgalom (MIR) alapítótagjaként, most pedig az Új embereket a politikába kampány kezdeményezőbizottságának elnökeként. Egyetlen jelentős változás van a múlt decemberi szereposztáshoz képest: figyelemre méltó és sokatmondó a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hiánya a politikai osztály reformját támogatók sorából. Talán azért is, mert a liberális vezetők közül sokan szintén túlélők, távolsági tengerészek a román politika zavaros vizein. A PNL a politikai relevanciáért és választási eredményért folyó harcban fúzióra lépett Băsescu volt pártjával (a szomorú emlékű PDL-vel) (PDL = Demokrata-Liberális Párt – a szerk.) és sok politikai vándormadarat átvett, akik nemcsak kapcsolatokat és befolyást hoztak magukkal, hanem büntetőügyek halálos felhőjét is. Tehát Ludovic Orban pártja (aki maga is vén csont a román politikában) az egyik fő célpontja lenne egy olyan kampánynak, mely azt a célt tűzte ki maga elé, hogy megbuktassa a Parlamentben, a kormányban és az állami intézmények élén örökbérlettel rendelkező pártok kiskirályait. Ehhez radikális reformra van szükség.
hogy többé ne 10-15 százaléknyi szavazattal kezeljék egyesek a közösség pénzét és sorsát csak azért, mert valamivel több szavazót gyűjtöttek össze, mint a következő a sorban. Ezen kívül, állítják a kampány kezdeményezői, a listáknak nyitottaknak kellene lenniük, így a szavazó csak arra szavazna a listáról, akire akarna. Ezzel a listák megszabadulnának a politikai ballaszttól, mert nincs olyan párt, hogy ne lennének bérletesei a választási versengésben, akiknek nem a törvényhozási elképzelések megléte a fő erényük, hanem a főnökkel ápolt kapcsolat, vagy a pártnak fizetett összeg nagysága. Ezen kívül csökkenteni kellene a választáson való elinduláshoz szükséges aláírások számát és meg kellene kétszerezni a diaszpóra képviselőinek számát. Dacian Cioloş azt állítja, hogy ennek egyelőre csak hat képviselője van a Parlamentben, holott olyan erőt képvisel, melyet már nem lehet elhanyagolni. És végül a kampány a helyhatósági és az európai parlamenti választások esetében eltörölné a bejutási küszöböt.
Ezek a pártok és szervezetek úgy gondolják, hogy a románok egy politikai misztifikáció áldozatai, mely
A jelenlegi politikai többség állandóan a szavazás legitimitására hivatkozik, hogy olyan döntéseket hozzon meg, melyek néha Románia európai pályáját veszélyeztetik, ugyanakkor a demokrácia alapjain is repedéseket okoz. Nem létezik a politikai műhiba fogalma. A politikai színpad vezetői gyakran tesznek ígéreteket, melyek be nem tartásáért semmilyen módon nem fizetnek meg a választásokon. Sokszor nyílt konfliktusban állnak az igazságszolgáltatással, az erkölccsel, az igazsággal és a saját kommunista (szekus) múltjukkal anélkül, hogy emiatt elveszítenék a mentelmi jogukat, a parlamenti, miniszteri tisztségüket vagy épp a választásokat, hiszen a választási kínálat csak a listákon szereplő nevek toxikusságának mértékében különbözik. A gyermekek jövőjét zálogosítják el, hogy választási bűnbocsánatot nyerjenek. Létrehozták a szociális segélyezettek hadseregét, akik a hatalmon lévők nagylelkűségétől függnek, akiket vakon meg fognak szavazni, ha továbbra is megkapják a jussukat. A választási ciklusok holmi ördögi köröknek tűnnek, a választások pedig a korábbi kínálatok jelentős módosítása nélkül ismétlődnek, mintha a választók amnéziájára alapoznának, arra, hogy az embereknek egyszerűen nincs kire szavazniuk a választások kivédhetetlen mechanizmusa alapján, melyet beindulása után már nem lehet visszaállítani a kiindulási pontba. A politikába új embereket akaró pártok és szervezetek azután nyitották ezt az új arcvonalat, hogy a #Büntetőügyesek_nélkül kampány teljes győzelemmel zárult, még ha az utolsó pillanatban is (egymillió aláírás): most a választási törvények módosításaihoz akarnak aláírásokat gyűjteni.
az egyetlen parlamenti párt, mely aszimmetrikus (és ezért hatékony) ellenállási formákhoz folyamodott a többségi koalícióval szemben, néha erőszakmentes ellenállást szervezrtt, máskor heves tüntetéseket, akár a Parlament épületében is. Különben a Szociáldemokrata Párt (PSD) és az USR között nyílt háború zajlik, a párt egyes (helyi, de parlamenti is) választottaival szemben szóbeli és fizikai erőszakot is alkalmazott a rendőrség vagy a PSD-s politikai ellenfelek, mert a #Büntetőügyesek_nélkül kampány jelképeit viselték magukon, mely kampány, könnyen érthető okokból, agresszívvé és radikálissá teszi a PSD-seket. Az USR tagjait azzal vádolták, hogy szabotálják a demokrácia létfontosságú intézményeit (a Parlamentet vagy a kormányt), hogy befeketítik és megsértik a hatalmat, hogy nincs politikai programjuk és ebből következően doktrínai elképzelésük sem. Meg azzal, hogy azt szeretnék, ha a hatalomgyakorlásról minden nap az utcán tartsanak népszavazást, minden egyes megszavazott törvény után, melynek következtében a törvényhozás a közvélemény foglyává válik, vagyis új szereplőt iktatnának be a hatalmi ágak közé. Meg azzal, hogy az USR tagjai nem proaktívak, hanem reaktívak.
Némiképpen még az új kezdeményezés is (melyet nem túl szerencsésen Új embereknek neveztek el, a kommunista korszak Új emberét idézve fel, természetesen akaratlanul) egy Don Quijote-i és esélytelen reakciónak tűnik a politikai hatalom visszaéléseivel szemben. „Esélytelennek”, mert közismert, hogy Romániában csak a politikai többség által kívánt népszavazásokat szervezik meg és csak a megfelelő időben, ezek eredményét pedig csak akkor ültetik át a gyakorlatba, ha megfelel a többségben lévőknek.
egy olyan törvénycsomagról, mely radikálisan megváltoztatná a túlélési feltételeket a politikai dzsungelben. Ennek ellenére elképzelhető, hogy az ennyire magas tét (a politikai osztály radikális reformja) hatására a közvélemény gyorsabban és hatékonyabban rezonálna erre a kampányra, mint tette azt a #Büntetőügyesek_nélkül kezdeményezéssel kapcsolatos aláírásgyűjtésre. Dan Barna, az USR vezetője azt mondja, hogy radikális választási reform kellene. Románia nagy gondja, állítja ő, a korrupt és alkalmatlan régi politikai osztály, mely elbarikádozta magát a Parlament falai mögé, a csendőrök által őrzött ajtók mögé és a törvényi akadályok mögé, melyeket ez a kezdeményezés megpróbál felszámolni. Majd elválik, hogy a jelenlegi politikai építmény lebontásával kapcsolatos igyekezet mellett marad elég idejük és képzelőerejük e projekt kezdeményezőinek arra, hogy felépítsenek egy realista országprojektet, melyet képesek is megvalósítani. A civil szervezetek jelenléte garanciának tűnik arra, hogy ezek az erőfeszítések nem változnak tisztán politikai és választási gesztusokká. A civil komponens jelenléte csökkenti annak a veszélyét, hogy ez a kampány valamikor a közvélemény reményeinek kampánycélú kihasználási módozatává váljon. Végső soron a civil szervezetek számára (melyek közül több a #Ellenállás mozgalom kezdeményezője és melyek – Mihai Poliţeanu elmondása szerint – a Colectivnél történt tragédia utáni események farvizén jelentek meg) az utcai tüntetéseknek nincs politikai színezetük és csak az az érzés váltja ki őket, hogy a demokrácia veszélyben van. Az pedig, hogy egyesek szerint nehéz különbséget tenni az ehhez a csoporthoz kötődő pártok és a többi civil szervezet között, tehát a civil aktivisták csak a politikai harcban felhasznált élő pajzsnak kellenek, mutatja, hogy
Ez nem egy kiegyensúlyozott konfliktus: a politikusoknak lehetőségük van arra, hogy törvényekkel védjék meg az érdekeiket. Az Új emberek kampányon belüli partnerek pedig úgy gondolják, hogy a civil társadalom a maga oldalán tudhatja az erkölcsösséget, a legitimitást és a többséget és ezért az övé kellene legyen az utolsó szó.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Ezt az eszmefuttatást is kiteszem a Facebookra, Önök meg beszólnak nekem kommentben. Tehát minden a helyén.
„A kisebbségre irányuló támadások mindig is jelen voltak, hol takaréklángon, hol nyílt tűzzel.”
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.
Kutyaadót vezet be egy polgármester. Továbbá két polgármester is rácsok mögött tölti a húsvétot.
Láncbaleset történt húsvétvasárnap délután Nagyszebenben, a tömegkarambolban egy várandós nő is érintett volt.
Egy megyei hivatal vezetője pedig caragialei magaslatokban mutatta be, hogyan kel lebukni egy rakás kenőpénzzel.
Egy ember meghalt, ketten súlyosan megsérültek egy péntekre virradóan történt közúti balesetben a Krassó-Szörény megyei Toplec település térségében.
Idén a megszokottnál jóval kevesebb turista érkezett Erdély több térségébe a húsvéti ünnepekre.
Külföldön lehet az a háromszéki lány, akinek eltűnéséről múlt héten adtunk hírt. A 16 éves tinédzser ügyében nemzetközi együttműködésben folyik a nyomozás.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ezt az eszmefuttatást is kiteszem a Facebookra, Önök meg beszólnak nekem kommentben. Tehát minden a helyén.
„A kisebbségre irányuló támadások mindig is jelen voltak, hol takaréklángon, hol nyílt tűzzel.”
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.