Van is miért. A távozó tanügyminiszter felrobbantotta utolsó bombáját, amellyel a feje tetejére állította (nem csak a magyar) középiskolai oktatási rendszert.
Valentin Popa távozott az Oktatási Minisztériumból. Azt gondolhatnánk, szépen feledésbe merül a suceavai rektor neve és – a történelem valamiféle kompromisszumaként – bekerül a Spiru Haret utcai galériába. Nem ez lenne az egyetlen kompromisszum, melyet közelmúltunk történelme megtanult megkötni.
De Valentin Popa nem hagy hátra nyugalmat maga után, és itt nem a tankönyvekkel kapcsolatos botrányról van szó, mint ahogy a nagy egyetemektől önkényesen elvett hallgatói helyekről sem.
Miről van szó? Valentin Popa az Oktatási Minisztériumban eltöltött utolsó óráiban aláírt egyik miniszteri utasításával arra kényszerítette a tanfelügyelőségeket és iskolaigazgatókat, hogy vaktában szüntessenek meg állásokat. Más szóval, a zsák aljára értek, a költségvetés minden eresztékében recseg-ropog, így aztán a technikatanár Viorica Dăncilă kormánya tanári állásokat számol fel, normákat és katedrákat szervez át, mert már nincs pénz. Túl sokáig folyt a tej meg a méz Romániában, itt az ideje dolgozni, elvtársak!
A tanfelügyelők világos feladatot kaptak: valamikor korábban berendelték őket a minisztériumba és eléjük rakták a témát. Az oktatási szakszervezetek azt üvöltik, hogy több mint 4000 állást szüntetnek meg egyetlen 2018. október 1-én aláírt, a Hivatalos Közlönyben még közzé sem tett, titkos melléklettel ellátott obskúrus rendelettel, melyről az az ember érzése, hogy a legjobban őrzött széfekben őrizgetik.
Valentin Popa azt állította, hogy nincs ebben semmi újdonság, a tanfelügyelőségek tudtak róla. Csakhogy megfeledkezett annak elárulásáról, hogy
Összehasonlításképpen Pavel Năstase miniszter rendelete, mely a közoktatási humán erőforrást rögzítette, 2017. június 12-én került aláírásra. Június és október között van még három hónap, vajon mit csinált ezalatt a minisztérium? A közoktatásban végzett emberi erőforrási munka az egyik legösszetettebb: egy állás nem egy embert jelent, a pedagógusi norma óraszámot jelent, melyek egy tanár bérjegyzékében jelentkeznek, a tantárgy pedig nem azonos a katedránál ülő emberrel.
És van még egy fontos dolog, melyet az oktatási rendszerben dolgozók ismernek: a besorolások szeptember 1-től történnek, ez az egy hónappal később érkezett utasítás pedig nagy kérdéseket vet fel a tanárok szeptember hónapra vonatkozó kifizetésével kapcsolatosan. Itt van egy példa: te vagy az igazgató, a tanfelügyelőség pedig azt mondta neked, hogy X normát kell csökkentened az iskoládban és azt tapasztalod, hogy Y tanárról kell lemondanod, hogy ezt teljesítsd. A miniszter által aláírt papíron az áll, hogy a normákat a 2018–2019-es tanévhez kell igazítani, tehát szeptember 1-től érvényesek, csakhogy azt október 1-én bocsátották ki. És akkor az igazgató a következő kérdéssel szembesül: hogyan fizeti ki az embereknek a szeptember hónapot, amikor Valentin Popa októberi utasításában az áll, hogy azokat az embereket nem abba az iskolába kellett volna besorolni? Milyen jogalap lesz a kifizetésükhöz? Vajon ezek az emberek megkapják majd a fizetésüket?
Jelenleg forrong a közoktatás.
Ha pedig nem hajtják végre, akkor tudják, hogy kirúghatják őket. Az iskolákban és a tanfelügyelőségeken bevezették az omertát, senki sem beszél nyíltan erről, mert a hatalomtól és a „főnöktől” való félelem most erősebb, mint valaha. Az egész közoktatást ez a félelem uralja, mely megakadályozza a szabad beszédet, a bírálatot, a sorból való kirívást. Mire emlékezteti ez önöket?
A minisztérium eközben hallgat, mert bebiztosította magának, hogy a tanárok hangját ne lehessen meghallani. Már csak egy szakszervezet kiabál, magányosan, hébe-hóba. Az ideiglenes miniszter, Rovana Plumb pedig Brüsszelben van, hogy az Európai Parlamentben ácsorogjon Viorica Dăncilă technikatanár mellett, miközben ez utóbbi az európai partnerekkel perlekedik peckesen.
„Sss, csendet! Az asszony beszél”, hallatszik a háttérből. Az asszony az osztály csendjében szinte szótagolva mondja: „A románok szeretik ezt a PSD–ALDE kormányt.” Rémítő az ezt követő csend. E csend alatt állásokat számolnak fel, tankönyveket adnak ki, önkényesen osztogatnak tisztségeket, lopnak. E csend alatt az iskolákban még felcsattan a gyermekek kacaja. Számukra, az ő a jövőjük számára a felnőttek hallgatása nem opció.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Továbbá: egy tönkretett közlekedési lámpa javítása hónapokba telik, addig mindenki vigyázzon magára. És valaki elégette a szemetét s vele szinte egy egész erdőt.
Románia biztonságban van – jelentette ki Nicușor Dan államfő csütörtökön, miután Mark Rutte NATO-főfitkárral tárgyalt Brüsszelben a Romániát ért iráni fenyegetés után néhány nappal.
Egy március 15-i ünnepségen összegyűlnek a kokárdás emberek, meghallgatják a szónokokat és amíg a politikus beszél, a népek is beszélgetnek egymással. Kihallgattuk az ünneplőbe öltözött susmorgást. Pamflet.
Anyagi károkkal járó baleset történt Máréfalván pénteken – tudtuk meg a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságnál érdeklődve.
A Kolozsvár közeli Magyarlétán helyezik örök nyugalomra Mihai Alettát, akit a járdán gázolt halálra egy személygépkocsi a kincses város központjában hétfőn. A szörnyű baleset mélyen megdöbbentette a lakosságot.
Kisebb létszámmal kell megnövekedett feladatokat elvégezniük a polgármesteri hivataloknak és a megyei tanácsnak Hargita megyében június végétől. A prefektusi hivatal közölte az új álláskereteket, a végrehajtásról csütörtökön egyeztettek.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.