Van is miért. A távozó tanügyminiszter felrobbantotta utolsó bombáját, amellyel a feje tetejére állította (nem csak a magyar) középiskolai oktatási rendszert.
Valentin Popa távozott az Oktatási Minisztériumból. Azt gondolhatnánk, szépen feledésbe merül a suceavai rektor neve és – a történelem valamiféle kompromisszumaként – bekerül a Spiru Haret utcai galériába. Nem ez lenne az egyetlen kompromisszum, melyet közelmúltunk történelme megtanult megkötni.
De Valentin Popa nem hagy hátra nyugalmat maga után, és itt nem a tankönyvekkel kapcsolatos botrányról van szó, mint ahogy a nagy egyetemektől önkényesen elvett hallgatói helyekről sem.
Miről van szó? Valentin Popa az Oktatási Minisztériumban eltöltött utolsó óráiban aláírt egyik miniszteri utasításával arra kényszerítette a tanfelügyelőségeket és iskolaigazgatókat, hogy vaktában szüntessenek meg állásokat. Más szóval, a zsák aljára értek, a költségvetés minden eresztékében recseg-ropog, így aztán a technikatanár Viorica Dăncilă kormánya tanári állásokat számol fel, normákat és katedrákat szervez át, mert már nincs pénz. Túl sokáig folyt a tej meg a méz Romániában, itt az ideje dolgozni, elvtársak!
A tanfelügyelők világos feladatot kaptak: valamikor korábban berendelték őket a minisztériumba és eléjük rakták a témát. Az oktatási szakszervezetek azt üvöltik, hogy több mint 4000 állást szüntetnek meg egyetlen 2018. október 1-én aláírt, a Hivatalos Közlönyben még közzé sem tett, titkos melléklettel ellátott obskúrus rendelettel, melyről az az ember érzése, hogy a legjobban őrzött széfekben őrizgetik.
Valentin Popa azt állította, hogy nincs ebben semmi újdonság, a tanfelügyelőségek tudtak róla. Csakhogy megfeledkezett annak elárulásáról, hogy
Összehasonlításképpen Pavel Năstase miniszter rendelete, mely a közoktatási humán erőforrást rögzítette, 2017. június 12-én került aláírásra. Június és október között van még három hónap, vajon mit csinált ezalatt a minisztérium? A közoktatásban végzett emberi erőforrási munka az egyik legösszetettebb: egy állás nem egy embert jelent, a pedagógusi norma óraszámot jelent, melyek egy tanár bérjegyzékében jelentkeznek, a tantárgy pedig nem azonos a katedránál ülő emberrel.
És van még egy fontos dolog, melyet az oktatási rendszerben dolgozók ismernek: a besorolások szeptember 1-től történnek, ez az egy hónappal később érkezett utasítás pedig nagy kérdéseket vet fel a tanárok szeptember hónapra vonatkozó kifizetésével kapcsolatosan. Itt van egy példa: te vagy az igazgató, a tanfelügyelőség pedig azt mondta neked, hogy X normát kell csökkentened az iskoládban és azt tapasztalod, hogy Y tanárról kell lemondanod, hogy ezt teljesítsd. A miniszter által aláírt papíron az áll, hogy a normákat a 2018–2019-es tanévhez kell igazítani, tehát szeptember 1-től érvényesek, csakhogy azt október 1-én bocsátották ki. És akkor az igazgató a következő kérdéssel szembesül: hogyan fizeti ki az embereknek a szeptember hónapot, amikor Valentin Popa októberi utasításában az áll, hogy azokat az embereket nem abba az iskolába kellett volna besorolni? Milyen jogalap lesz a kifizetésükhöz? Vajon ezek az emberek megkapják majd a fizetésüket?
Jelenleg forrong a közoktatás.
Ha pedig nem hajtják végre, akkor tudják, hogy kirúghatják őket. Az iskolákban és a tanfelügyelőségeken bevezették az omertát, senki sem beszél nyíltan erről, mert a hatalomtól és a „főnöktől” való félelem most erősebb, mint valaha. Az egész közoktatást ez a félelem uralja, mely megakadályozza a szabad beszédet, a bírálatot, a sorból való kirívást. Mire emlékezteti ez önöket?
A minisztérium eközben hallgat, mert bebiztosította magának, hogy a tanárok hangját ne lehessen meghallani. Már csak egy szakszervezet kiabál, magányosan, hébe-hóba. Az ideiglenes miniszter, Rovana Plumb pedig Brüsszelben van, hogy az Európai Parlamentben ácsorogjon Viorica Dăncilă technikatanár mellett, miközben ez utóbbi az európai partnerekkel perlekedik peckesen.
„Sss, csendet! Az asszony beszél”, hallatszik a háttérből. Az asszony az osztály csendjében szinte szótagolva mondja: „A románok szeretik ezt a PSD–ALDE kormányt.” Rémítő az ezt követő csend. E csend alatt állásokat számolnak fel, tankönyveket adnak ki, önkényesen osztogatnak tisztségeket, lopnak. E csend alatt az iskolákban még felcsattan a gyermekek kacaja. Számukra, az ő a jövőjük számára a felnőttek hallgatása nem opció.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.
Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.
Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.