Van is miért. A távozó tanügyminiszter felrobbantotta utolsó bombáját, amellyel a feje tetejére állította (nem csak a magyar) középiskolai oktatási rendszert.
Valentin Popa távozott az Oktatási Minisztériumból. Azt gondolhatnánk, szépen feledésbe merül a suceavai rektor neve és – a történelem valamiféle kompromisszumaként – bekerül a Spiru Haret utcai galériába. Nem ez lenne az egyetlen kompromisszum, melyet közelmúltunk történelme megtanult megkötni.
De Valentin Popa nem hagy hátra nyugalmat maga után, és itt nem a tankönyvekkel kapcsolatos botrányról van szó, mint ahogy a nagy egyetemektől önkényesen elvett hallgatói helyekről sem.
Miről van szó? Valentin Popa az Oktatási Minisztériumban eltöltött utolsó óráiban aláírt egyik miniszteri utasításával arra kényszerítette a tanfelügyelőségeket és iskolaigazgatókat, hogy vaktában szüntessenek meg állásokat. Más szóval, a zsák aljára értek, a költségvetés minden eresztékében recseg-ropog, így aztán a technikatanár Viorica Dăncilă kormánya tanári állásokat számol fel, normákat és katedrákat szervez át, mert már nincs pénz. Túl sokáig folyt a tej meg a méz Romániában, itt az ideje dolgozni, elvtársak!
A tanfelügyelők világos feladatot kaptak: valamikor korábban berendelték őket a minisztériumba és eléjük rakták a témát. Az oktatási szakszervezetek azt üvöltik, hogy több mint 4000 állást szüntetnek meg egyetlen 2018. október 1-én aláírt, a Hivatalos Közlönyben még közzé sem tett, titkos melléklettel ellátott obskúrus rendelettel, melyről az az ember érzése, hogy a legjobban őrzött széfekben őrizgetik.
Valentin Popa azt állította, hogy nincs ebben semmi újdonság, a tanfelügyelőségek tudtak róla. Csakhogy megfeledkezett annak elárulásáról, hogy
Összehasonlításképpen Pavel Năstase miniszter rendelete, mely a közoktatási humán erőforrást rögzítette, 2017. június 12-én került aláírásra. Június és október között van még három hónap, vajon mit csinált ezalatt a minisztérium? A közoktatásban végzett emberi erőforrási munka az egyik legösszetettebb: egy állás nem egy embert jelent, a pedagógusi norma óraszámot jelent, melyek egy tanár bérjegyzékében jelentkeznek, a tantárgy pedig nem azonos a katedránál ülő emberrel.
És van még egy fontos dolog, melyet az oktatási rendszerben dolgozók ismernek: a besorolások szeptember 1-től történnek, ez az egy hónappal később érkezett utasítás pedig nagy kérdéseket vet fel a tanárok szeptember hónapra vonatkozó kifizetésével kapcsolatosan. Itt van egy példa: te vagy az igazgató, a tanfelügyelőség pedig azt mondta neked, hogy X normát kell csökkentened az iskoládban és azt tapasztalod, hogy Y tanárról kell lemondanod, hogy ezt teljesítsd. A miniszter által aláírt papíron az áll, hogy a normákat a 2018–2019-es tanévhez kell igazítani, tehát szeptember 1-től érvényesek, csakhogy azt október 1-én bocsátották ki. És akkor az igazgató a következő kérdéssel szembesül: hogyan fizeti ki az embereknek a szeptember hónapot, amikor Valentin Popa októberi utasításában az áll, hogy azokat az embereket nem abba az iskolába kellett volna besorolni? Milyen jogalap lesz a kifizetésükhöz? Vajon ezek az emberek megkapják majd a fizetésüket?
Jelenleg forrong a közoktatás.
Ha pedig nem hajtják végre, akkor tudják, hogy kirúghatják őket. Az iskolákban és a tanfelügyelőségeken bevezették az omertát, senki sem beszél nyíltan erről, mert a hatalomtól és a „főnöktől” való félelem most erősebb, mint valaha. Az egész közoktatást ez a félelem uralja, mely megakadályozza a szabad beszédet, a bírálatot, a sorból való kirívást. Mire emlékezteti ez önöket?
A minisztérium eközben hallgat, mert bebiztosította magának, hogy a tanárok hangját ne lehessen meghallani. Már csak egy szakszervezet kiabál, magányosan, hébe-hóba. Az ideiglenes miniszter, Rovana Plumb pedig Brüsszelben van, hogy az Európai Parlamentben ácsorogjon Viorica Dăncilă technikatanár mellett, miközben ez utóbbi az európai partnerekkel perlekedik peckesen.
„Sss, csendet! Az asszony beszél”, hallatszik a háttérből. Az asszony az osztály csendjében szinte szótagolva mondja: „A románok szeretik ezt a PSD–ALDE kormányt.” Rémítő az ezt követő csend. E csend alatt állásokat számolnak fel, tankönyveket adnak ki, önkényesen osztogatnak tisztségeket, lopnak. E csend alatt az iskolákban még felcsattan a gyermekek kacaja. Számukra, az ő a jövőjük számára a felnőttek hallgatása nem opció.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Gyergyószéki keresztaljához csatlakozva, gyalogosan érkezik a szombati csíksomlyói búcsúba Sulyok Tamás köztársasági elnök, akiről előre lehetett tudni, hogy idén is részt vesz a százezreket megmozgató székelyföldi eseményen.
Medve tört be egy szállodába, egy másik medve embert sebesített Gyergyóban. A politikusok rohantak gratulálni Cristian Mungiu Aranypálmájához, de rendező kollégája kiosztotta őket: talán közhelyek helyett jobb lenne támogatni a filmipart. Hírek vasárnap.
Felháborító jelenetet örökített meg egy névtelen felhasználó a csíksomlyói nyeregben a pünkösdi búcsút követően.
Gyimesbükknél, az egykori magyar–román határnál provokálta szombaton a csíksomlyói búcsúba érkező magyarokat Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja nevű szélsőséges román szervezet vezetője.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.