// 2024. december 27., péntek // János
Románia

Románia elnyeli Európát

// HIRDETÉS

Ha Európa ferde szemmel néz Magyarországra, akkor Románia kedvezőbb fényben tűnhet fel. És mégsem.

A Főtér RoMánia rovatában a romániai román nyelvű média olyan véleményanyagait szemlézzük, amelyek vagy az itteni magyar közösséggel, a román-magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, vagy a nyilvánosságot, a közbeszédet foglalkoztató forró témákat taglalnak.

Jelen szöveg az Adevărul oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Az európai parlamenti választás alkalmából újra megállapíthatjuk, hogy a román politikai színpad atipikus, furcsa és egzotikus. A román politikai osztály általában véve aszinkron, zavaros és még akkor is közömbös a globális események iránt, amikor ezek olyan következményeket produkálnak, melyek közvetlenül vagy közvetve hátrányosan hatnak ránk.

Egy olyan időszakban, amikor megkérdőjelezik az Európai Unió struktúráit, amikor megsokasodtak és az elsőbbségért küzdenek a tényezőnek számító globális szereplők, valamint úgy tűnik, mintha az instabilitás és a bizonytalanság rajzolja meg a világ új körvonalait,

a román politikusok véget nem érő és – sokszor – meddő belső vitákra pazarolják kevés intelligenciájukat és maradék energiájukat.

Így aztán mi, a szavazásokon felelősségteljesen megválasztott képviselőinken keresztül nem mutatunk túl nagy érdeklődést a külvilág kínlódása iránt, ehelyett inkább hátat fordítunk neki és továbbra is megmaradunk a saját kis négyzetünkben. Amikor minden megkérdőjeleződik, amikor minden alku tárgya és amikor szövetségek jönnek létre és bomlanak fel, akkor ajánlatosabb jelenlévőnek, érdeklődőnek mutatkozni és akár a korábbinál jobb pozíciót is kiharcolni magunknak. Most, amikor a dolgok mozgásban vannak és amikor – a kontextus segítségével – a kérdés másféle felvetésével alkudozhatunk az érdekeinkről.

De bennünket ezek a dolgok nem érdekelnek. Nem törődünk azzal az eséllyel, melyet az Európai Unióban sokkal jobban pozicionált államok a kétséges viselkedésükkel kínálnak nekünk. Amikor a jobboldali rossz populizmus hullámokat vet (Olaszország), vagy amikor a jogállam uralmát a magánszemélyé váltja fel (Magyarország), akkor előtérbe kerülhetünk, sőt jobbnak is tűnhetünk, mint amilyenek vagyunk. Előnybe hozhat a jelenlegi helyzet, persze akkor, ha tudjuk, hogyan játsszuk ki a kártyáinkat. Márpedig mi nyilvánvalóan nem tudjuk. Az Európai Unióhoz való csatlakozás előnyei egyértelműek, de (gazdasági, politikai) hátrányok is vannak. Keleti, volt kommunista állam vagyunk, a fejünk felett lebegő Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmussal (EEM), az Unióba némi fenntartásokkal befogadottan, így aztán talán valahol normális is, hogy nem tartozunk az elsők közé. Tehát, felelős nemzetként, amilyenek vagyunk,

minden egyes alkalmat ki kellene használnunk, hogy (pozitív módon) érvényesüljünk és még több előnyt szerezzünk

(talán jobb körülményeket a más országokban élő románoknak? talán nagyobb részesedést az Európai Unió költségvetéséből? talán fontosabb pozíciókat a Brüsszelbe küldött embereinknek? talán az EEM megszüntetését és a belépést a Schengenbe?). De nem. Mi pontosan ugyanazt csináljuk, hogy az Európai Unió többi problémás tagja, sőt még provinciálisabb és szánalomra méltóbb módon. Elszalasztott lehetőség.

Persze, túl kicsi játékos vagyunk a nagy globális mozgások befolyásolására, de azt hiszem, hogy egy kis ésszel és egy maroknyi tapintattal kihozhatnánk valamit a holnapi világ újrarajzolásából és új konfigurációiból. Talán egy olyan pillanatban, amikor a szövetségek megpróbáltatásoknak vannak kitéve, mi is összeszedhetnénk magunkat és megmutathatnánk, hogy létezünk és mi is adhatunk ezt-azt bizonyos előnyökért cserébe (új befektetők vonzása? nagyobb bányajáradékok és adók a fekete-tengeri gázt kitermelő cégektől? – A hollandok nagyjából az 50 százalékát hajtják be ilyen formában a lelőhelyek értékéből és ez már nem tűnik soknak). De nem. Mi inkább egymással birkózunk, eltemetjük a meritokráciát és a tisztességet olyan politikai kinevezéssekkel, melyek alávetettségen és ostobaságon alapulnak (és élből megölnek bármilyen párbeszédet és tárgyalást bárkivel, aki tényleg számít külföldön), jobban érezzük magunkat, amikor az igazságszolgáltatás elleni politikáink válnak fő tevékenységünkké és úgy tűnik,

akkor érezzük jól magunkat a bőrünkben, ha ceauşiszta retorikákat keltünk újra életre és gyűlöletre uszítunk.

9 nap múlva urnák elé vonulunk, hogy megszavazzuk azokat a román jelölteket, akikből európai parlamenti képviselő lesz. Talán ez is egy ügyes, mégis aljas taktika volt, de ezt a választási gyakorlatot közömbösséggel kezelik, az lévén a többségi meggyőződés, hogy azért megyünk szavazni, hogy bizonyos alakok egy csomó pénzt kapjanak úgy, hogy szinte semmit sem tesznek érte. Különben a listák is tele vannak a pártok jó embereivel, akik Romániában teljesítették a kötelességüket és most jutalmat érdemelnek. E választás valódi jelentősége nemcsak háttérbe szorult, de mintha semmilyen szinten nem létezne. Míg fentebb arról beszéltem, hogy milyen tingli-tangli módon viszonyulunk a jelentős fordulópontokhoz, íme, ebben az esetben is szembemegyünk az árral. Európai parlamenti választásnak nevezik, tehát természetes módon az Európai Parlamentről és Európáról kellene szólnia. Éppen nemrég zajlott le Nagyszebenben egy fontos informális csúcstalálkozó, melyen a holnapi Európa körvonalazásáról beszéltek. Azért Nagyszebenben, mert Románia adja az Európai Unió Tanácsa soros elnökségét. Akarjuk, nem akarjuk, központi helyzetben és reflektorfényben vagyunk. Hi-á-ba.

Lehet, hogy az Európai Parlament (törvényhozói, demokráciát és közpénzügyeket ellenőrző szereppel rendelkező intézmény) új konfigurációjára vonatkozó szavazás lesz, de nálunk csak Romániáról van szó.

A román pártok elszabotálták az európai versengést: úgy tűnik, nem igazán értik, mi történik,

mert képtelenek a nemzetközi kontextusban irreleváns érdekeiknél messzebbre tekinteni. Ez a választás nem azért lett némileg fontosabb az előzőeknél, mert az Európai Unió egy létrehozása óta példátlan válságon megy keresztül, hanem mert jó alkalomnak tűnik a Szociáldemokrata Párt (PSD) megbüntetésére és esetleg arra, hogy kényszer hatása alatt a párt megszabaduljon Dragneától. Mármint az úgynevezett ellenzéki pártok esetében, mert a PSD-nek más céljai vannak. Az első, hogy még világosabbá tegye a nyugatellenes diskurzust, ostobaságokat kürtölve szét szuverenitásról és függetlenségről, hogy végleg lerombolja a romániai korrupcióellenes harcot. Ez csak egy újabb alkalom a párt vezetősége által mesterségesen felvállalt, ezért ennyire gyatrán végrehajtott nacionalizmuson alapuló ideológiai kísérlettel menetelni, melyet a Szociáldemokrata Párt belpolitikai téren nyerő kártyának tart. Mert végső soron mindenkit ez érdekel itt. Nem Európa, nem az Észak-atlanti szövetség, nem Oroszország, nem Kína, hanem Románia. A minden politikai szereplőnk által uralni akart országocska az, amely motiválja és arra készteti őket, hogy bemocskolják magukat a politikában. Romániában pedig a politika tényleg bemocskol, mert abban dagonyázik a kompromisszum, a klientúra, az árulás, az álszenteskedés és az alkalmatlanság.

„Románia többet érdemel”

Ne mondjátok. És miként késztetjük azokat a brüsszeli gazembereket arra, hogy többet adjanak? Nos, hogy, elküldünk néhány igazi, tősgyökeres románt, akik letépik magukról az inget és megbirkóznak Junckerrel, Macronnal és Merkellel. Nem okosan és diplomatikusan, hanem sértegetve, bosszantva és gyalázva őket. Ennek működnie kellene, nem? Tényleg nem értem, miért ne működne a PSD stratégiája.

„Elsősorban Románia”

Azon kívül, hogy lemásolták Trumpot (America first), ezek a magukat liberálisoknak mondó politikusok szintén azt bizonyítják, hogy elpuskázták a lehetőséget. Hol legyen Románia az első? Elfelejtettük, hogy miről szavazunk? Európai parlamenti képviselőkről szavazunk, akiknek – elméletileg – jobb idők felé kell vezetniük az Európai Uniót. De íme, Orban, Sighiartău és Rareş Bogdan liberálisainak más terveik vannak. Mint Dragnea, Vâlcov és Codrin Ştefănescu PSD-sei esetében, olyan alakokról szavazunk, akiknek a hazát kell ott szolgálniuk, nem az európai projektet javító politikákon és módszereken gondolkodniuk. Ez egy országok közötti verseny és mi nem tudunk róla? Mert amúgy nem látom azt a sort, melyben Romániának elsőnek kellene lennie. Egyeseket láttam fentebb lenni, de a PNL-sek nem törődnek velük. Számukra csak az a lényeges, hogy a felmérésekben megelőzzék a PSD-t és egy életképes alternatíva benyomását keltsék.

„Méltósággal Európában”

Miért, eddig ezt bárki elvitatta? Nagyjából ezt akarja sugallni Tăriceanu ezzel az ostobácska szlogennel. A romániai Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) Norica Nicolai-on és Renate Weberen keresztül már egy ideje folyamatosan ezt sugallja. Az Európa által csökönyösen támogatott korrupcióellenes harc ellenfelei, Nicolai és Weber folyamatosan azért vergődött, hogy kezeljék méltósággal Romániát. Persze, ezt nem olyan gesztusokkal és cselekedetekkel akarták elérni, melyekkel kivívhatták volna az európaiak tiszteletét, hanem botránnyal, szájalással és idióta nyilatkozatokkal. Tehát a harmadjára is azért megyünk, hogy megküzdjünk a tisztességtelen európaiakkal.

„Lopás nélkül messzire jutunk”

Tökéletesen egyetértek, de mi köze van ennek az európai parlamenti választáshoz? Az Európai Parlament folyosóin tanyázó tolvajokkal megyünk harcolni? Természetesen nem, mi még az itteniekkel sem tudunk semmit sem kezdeni. A fentebb bemutatott szlogen hangvételében a 2020 Szövetség sem az Európai Unióra és a jövőre összpontosít, hanem továbbra is a korrupciós kampányát folytatja, amin szinte az egész USR–PLUS-építmény (Mentsétek meg Romániát Szövetség – Szabadság, Egyenlőség és Szolidaritás Pártja – a szerk.) alapul. Nincs feltétlenül gyűlöletre uszító nacionalista diskurzusok (ld. PSD, PNL), de legalább ugyanolyan hűvösek az Európai Uniót illetően. Csak az számít, hogy tovább nőjenek az itteni endémiás korrupciót mélységesen rosszul megélő románok szemében.

A szlogenek teljesen más filmből vannak, mint ahogy a diskurzusok is. Az USR és a PLUS mintha még mormogna valami nem túl meggyőzőt az Európai Unióról. Amúgy hányingerig nacionalizmus. Nem Európa jövőjéről lesz majd szavazás, ahogy a naivak hiszik, hanem Romániáéról. Az Európai Unió érdekei elhalványulnak a romániai pártok érdekeihez képest. Romania’s parties first, Europe!

Aggasztó az itteni krónikus elképzelés- és politikaiérzék-hiány.

Ezek az emberek nem látnak tovább a saját azonnali érdekeiknél, elszalasztják az összképet és hamis, csak nekik hasznos csatákba rángatják bele a társadalmat. Mi lenyelt drótocskákkal megkísérelt merényletekkel, öregeket verő kábszeresekkel, Junckertől érkező mérgezett paradicsomokkal és olyan mesékkel foglalkozunk, melyek arról szólnak, hogy mennyi mindent csinált Románia az utóbbi években. Tudatosan elszigeteljük magunkat a világ többi részétől, ez pedig sokba fog nekünk kerülni. Kivonulni Európából, ahogy azt Dragnea és a cinkosai akarják, igen, az katasztrofális. De az Európai Unió sereghajtójának lenni sem túl ambiciózus terv, nem? Jó, hogy annyi minden történik a saját buborékunkban, hogy sohasem unatkozunk. Vonzóvá válunk, mint egy állatkert.

Meglehet, hogy egyeseknek ellenvéleményük van a szlogenekre vonatkozó kijelentésekkel kapcsolatosan, azt mondva, hogy a pártok a választókhoz igazították őket, mert nem tehettek mást. Hamis. Nem a pártok alkalmazkodnak, hanem azok hozzák létre a valóságot. De amikor keveset akarsz, akkor keveset érsz el. Amikor keveset tudsz, akkor bármivel megelégszel. A pártok energiáját és forrásait merészebb és a román társadalom hasznára lévő célokra kellene összpontosítani, nem gyűlöletre uszításra és hamis témák felvetésére a közvélemény számára, mely egyszerűen ostobává vált, mert a hagyományos oktatás is problematikus lehet.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A faültető – tizenharmadik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Minden csatornán csak erősen szabályozott tartalom volt elérhető, a csetcsatornákat pedig gondosan cenzúrázó mesterséges intelligencia felügyelte. De két év után most már kezdett elege lenni ebből.”

Így egyezkednek a simlis titkos ügynökök az ország sorsáról egy shaorma mellett

Varga László Edgár

Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A szintetizátor az első igazán új hangszer az emberiség történetében

Ercsey-Ravasz Ferenc és Herbály Dorottya az elektronikus zenével foglalkoznak – tudományosan. Mindennapi szórakozásunk keletkezéséről, eszközeiről viszont keveset tudunk. Mi fán is terem a szintetizátor?

A moldovai folk rock úgy robbant fel Kolozsvár közepén, hogy azonnal leomlottak a határok

A zene olyan kommunikációs forma, amely jó esetben betemeti a lövészárkokat. A sors úgy hozta, hogy megnézhettem a moldovai Lupii lui Calancea zenekar koncertjét. És pontosan ez történt.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Londonból irányíthatták Georgescu kampányát az oroszok, máris cirkuszolnak a szélsőségesek – hírmix
Főtér

Londonból irányíthatták Georgescu kampányát az oroszok, máris cirkuszolnak a szélsőségesek – hírmix

A Marosvásárhelyi Állatkertben pedig karácsony előtt megszületett egy kis pettyes szarvas.

Tartálykocsival ütközött egy személyautó, egy egész család bennégett – FRISSÍTVE
Krónika

Tartálykocsival ütközött egy személyautó, egy egész család bennégett – FRISSÍTVE

Súlyos közúti baleset történt karácsony másodnapján Suceava megyében, a tragédia során hárman életüket vesztették. Egy egész család bennégett az egyik autóban.

Hibás volt az RMDSZ-szenátorok eskütételi szövege. Milyen idő lesz az ünnepek alatt? - hírek szombaton
Főtér

Hibás volt az RMDSZ-szenátorok eskütételi szövege. Milyen idő lesz az ünnepek alatt? - hírek szombaton

És a hirtelen felívelő Georgescu-kampányról derültek ki újabb megdöbbentő (?) részletek.

Több mint százan dolgoznak a robbanás okozta károk helyreállításán
Székelyhon

Több mint százan dolgoznak a robbanás okozta károk helyreállításán

Karácsony napján nagyon sokan siettek a maroshévízi robbanás miatt bajbajutottak megsegítésére. Három lépcsőházban kell helyreállítani a nyílászárókat.

És eljön a réges-rég várt pillanat: 33 határátkelőt zárnak be január elsején
Krónika

És eljön a réges-rég várt pillanat: 33 határátkelőt zárnak be január elsején

Január elsején a román kormány összesen 33, a magyar és a bolgár határon található határátkelőhelyet zár be a schengeni övezeti csatlakozásnak köszönhetően, és további két vízi határátkelő is ellenőrzés nélkül átjárhatóvá válik.

Lezuhant egy utasszállító repülőgép
Székelyhon

Lezuhant egy utasszállító repülőgép

Lezuhant egy utasszállító repülőgép a kazahsztáni Aktau város közelében - jelentették be szerdán orosz sajtóügynökségek a kazahsztáni rendkívüli helyzetek minisztériumára hivatkozva.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

A faültető – tizenharmadik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Minden csatornán csak erősen szabályozott tartalom volt elérhető, a csetcsatornákat pedig gondosan cenzúrázó mesterséges intelligencia felügyelte. De két év után most már kezdett elege lenni ebből.”

Így egyezkednek a simlis titkos ügynökök az ország sorsáról egy shaorma mellett

Varga László Edgár

Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A szintetizátor az első igazán új hangszer az emberiség történetében

Ercsey-Ravasz Ferenc és Herbály Dorottya az elektronikus zenével foglalkoznak – tudományosan. Mindennapi szórakozásunk keletkezéséről, eszközeiről viszont keveset tudunk. Mi fán is terem a szintetizátor?

A moldovai folk rock úgy robbant fel Kolozsvár közepén, hogy azonnal leomlottak a határok

A zene olyan kommunikációs forma, amely jó esetben betemeti a lövészárkokat. A sors úgy hozta, hogy megnézhettem a moldovai Lupii lui Calancea zenekar koncertjét. És pontosan ez történt.

// HIRDETÉS