Románia elnöke és a Dragnea Köztársaság – kezdődik az összecsapás
A párbaj kétségtelenül elkezdődött. Azzal kapcsolatban viszont vannak kételyeink, hogy Iohannis úr afféle gáncs nélküli lovag lenne.
Románia elnöke lemondásra szólította fel Viorica Dăncilă kormányfőt, és ezzel azt jelezte, hogy az államfő kész megvédeni a Liviu Dragnea által a strómanján keresztül elorozott hatásköreit. Új szakaszba lép a társbérlet, melyet az összecsapás tétjének egyértelmű és drámai megemelése határoz meg. A Köztársaság elnöke úgy döntött, szembeszáll a Dragnea Köztársasággal, szimbolikusan arra az érvre hivatkozva, melynek alapján kötelessége lett volna elutasítani Dăncilă asszony jelölését, nevezetesen arra, hogy nyilvánvalóan képtelen hiteles miniszterelnök lenni. Úgy tűnik, Klaus Iohannis számára most vált világossá az, ami akkor nem volt nyilvánvaló.
Iohannis tette valójában az államfő reakcióját fejezi ki az elnöki tisztség háttérbe szorításért folyó kitartó és állhatatos kampányra.
A Rubicon átlépését jelentette, amikor Liviu Dragnea Viorica Dăncilán keresztül a külpolitikában magának követelte a fő döntéshozói szerepet.
Klaus Iohannis tétlensége alkotmányos mandátumáról való lemondásával lett volna egyenértékű. Rövidlátásról tanúskodna, ha kizárólag a külpolitika paradigmájában kezelnék a vitát. A román nagykövetség Jeruzsálembe költöztetése témájának kihasználása Liviu Dragnea számára alkalmat adott az elnöki legitimitás aláásására. A külpolitika ürügyként szolgált, hiszen Liviu Dragnea számára az alkotmányos rendszer de facto módosítása a cél, melynek révén támadhatatlan hegemónná válna. Úgy tűnik, Klaus Iohannis némi késéssel felfogta, az igazi csata annak a szerepnek a megvédéséről szól, mellyel az alkotmány ruházza fel az államfőt. A Legfelsőbb Védelmi Tanácsra (CSAT) való hivatkozás bizonyítja ennek az intézménynek a fontosságát a kül- és védelmi politika felépítményében: a CSAT az az erőd, melyet az államfő nem adhat fel.
A lemondás követelésének, jogi értelemben, nincs azonnali hatása. A kormányfőt csak bizalmatlansági indítvánnyal lehet eltávolítani. Így
az elnök nyilatkozatának mindenekelőtt politikai jelentősége van.
Klaus Iohannis retorikát és stratégiát váltott, úgy döntve, hogy az eddig folyamatosan elkerült elnöki aktivizmust karolja fel. A kormányfő lemondását követelve harci frontot nyitott a Dragnea Köztársasággal. Az elnöki bizalom visszavonásával nyilvánvalóvá válik a Győzelem-palotán (a kormány székháza – a szerk.) belüli imposztorság. A pozícióváltás új profilt kíván körvonalazni az elnöknek, aki így a Liviu Dragnea teljhatalmán alapuló rend ellenségévé válik.
Az elnöki gesztus a végrehajtó hatalmon belüli szakítást szentesíti. A Dragnea Köztársaság Romániája olyan válsággal szembesül, melyet Liviu Dragnea nem hagyhat figyelmen kívül. Liviu Dragnea reakciói (hiszen pillanatnyilag felesleges lenne Dăncilă asszony reakcióiról beszélnünk) a fokozódás eszkalálás irányába hathatnak. Egy olyan foozódás irányába, amely vagy a felfüggesztés kezdeményezését jelentheti (a pozícióját aláásó polarizáció kockázatával), vagy az elnöki hatáskörök jogszabályokkal történő megcsonkítására irányuló folyamat felgyorsítását. Egy dolog biztos:
a Dragnea Köztársaság számára Viorica Dăncilă központi elem, az ideális stróman,
aki lehetővé teszi politikai patrónusa számára, hogy büntethetetlenül gyakorolja a hatalmat.
A romániai társbérlet ezzel a fordulattal drámai hangsúlyt kapott. Románia elnöke végül vállalja az őt legitim módon megillető szerepet, nevezetesen azt, hogy meggátolja Liviu Dragnea teljhatalomhoz jutását. A Dragnea Köztársaság a Köztársaság Elnökével szembesül.
Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én
Sólyom István
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság
Varga László Edgár
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Modern szolgasorsban Székelyföldön
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.
Doboka, avagy a csausiszta történelem-átírás egyik… fellegvára
A kommunista rezsim nemzeti korszakában sokan és sokat dolgoztak azon, hogy Doboka várába valahogy beültessenek egy bizonyos (román) Gelut. Össze is jött az elvtársaknak. Megnéztük, mi van ott ma.
Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”
Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.
Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon
Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.
Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve
Két személygépkocsi ütközött össze vasárnap este Kézdivásárhely közelében. Három személy megsérült, egy közülük a roncsok közé szorult.
Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült
Koltai Róbert színművész, a magyar színházi és filmes szakma kiemelkedő, jól ismert alakja a 24. Filmtettfeszt alkalmából érkezett Kolozsvárra élet- és alkotótársával, Gaál Ildikóval.
Elfogadta a szenátus az AUR tervezetét, amely megszüntetné a székelyföldi románok „diszkriminációját”
Hallgatólagosan elfogadta hétfőn a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvénytervezetét arról, hogy a többségi nemzethez tartozó állampolgárok a nemzeti kisebbségekével azonos feltételek mellett alakíthatnak egyesületeket.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A vadonatúj ukrán kisebbségi törvény: valós reformszándék vagy porhintés?
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A vadonatúj ukrán kisebbségi törvény: valós reformszándék vagy porhintés?
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Visszahódíthatja-e Románia az erdélyi magyarok szívét – Magyarországtól?
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Visszahódíthatja-e Románia az erdélyi magyarok szívét – Magyarországtól?
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Izsák Balázs a román Szabad Európának: az autonómia nem sértené Románia integritását
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Izsák Balázs a román Szabad Európának: az autonómia nem sértené Románia integritását
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Valóban megtámadná Putyin Romániát?
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Valóban megtámadná Putyin Romániát?
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
III. Károly Nagy-Britannia királya, nem Romániáé
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
III. Károly Nagy-Britannia királya, nem Romániáé
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
„Miért nem boldogok a románok?” – Így látja anyaországát egy ukrajnai román újságíró
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
„Miért nem boldogok a románok?” – Így látja anyaországát egy ukrajnai román újságíró
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én
Sólyom István
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság
Varga László Edgár
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Modern szolgasorsban Székelyföldön
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.
