A romániai németek második világháború utáni tömeges deportálása igazi szégyenfolt az ország történelmén – írja Marius Oprea történész.
A szovjetek által elhurcolt erdélyi – azon belül kolozsvári – magyar civilek második világháború végi kálváriájával több alkalommal is foglalkoztunk a Főtéren: a Gulág/GUPVI-témát legalaposabban a Murádin János Kristóf történésszel, egyetemi oktatóval készült nagyinterjúnkban jártuk körül. A deportálások azonban nemcsak a magyarokat, hanem – még nagyobb mértékben – a romániai németeket is érintették: Marius Oprea írása a Mediafaxon Románia legújabb kori történelmének ezt a szégyenteljes fejezetét foglalja össze.
A kommunizmus bűneinek feltárásában évtizedek óta jeleskedő történész, közíró felidézi: 1944. augusztus 23., vagyis Románia átállása után a romániai németek – nemcsak az itt tartózkodó német csapatok, hanem az őshonos civilek is – egycsapásra közellenséggé változtak. Javaikat elkobozták, de ennál is súlyosabb, hogy a szovjet dominanciájú Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) nyomására erdélyi, bánsági és bukovinai német kisebbségieket hurcoltak el, azzal az indokkal, hogy „támogatták a megszálló német hadsereget”.
vagy ha igen, meggyőződésből vagy kényszerből tették-e. A „testvéri” Vörös Hadsereg vezényletével ezeket az embereket kényszermunkára hurcolták a Szovjetunióba, ahonnan rengetegen nem tértek vissza.
1944. augusztus 23. és 1945. március 6. között először azokat a németeket tartóztatták le és ítélték el, aki segítették a hitlerista csapatokat, a Német Etnikai Csoport (a szervezet, amely szinte teljesen lefedte a romániai német kisebbséget) tagjait megfosztották polgári jogaiktól, német vállalatokat és iskolákat zártak be. Hamarosan pedig megkezdődött a munkaképes szász és sváb lakosság összegyűjtése, azzal a céllal, hogy a Szovjetunióba küldjék őket, „újjáépítési munkára”.
1945 elejétől a Vörös Hadsereg katonáiból, illetve a román hadsereg, csendőrség és rendőrség alakulataiból verbuválódott csapatok valóságos hajtóvadászatot indítottak a munkaképes szászok és svábok, azaz a 17 és 45 közötti férfiak, valamint 18 és 30 év közötti nők után. A szovjetek kezdetben 41300 német lakos kényszermunkára hurcolását követelték, de az igényeik idővel megnövekedtek.
Kivételeket is tettek, így például a vegyes házasságban élőket, az egy évnél kisebb gyermekeket nevelő anyákat, a román hadseregben szolgáló német férfiakat, a munkaképtelenségüket orvosi igazolással bizonyítókat, egyes, a román nemzetgazdasághoz hozzájáruló vállalatvezetőket nem vittek el – elvileg, mert néha ezeket a szabályokat sem tartották be.
Egy 1945. január 12-én kelt jelentés leírja, hogyan zajlottak ezek az embervadászatok:
Bukarestből mintegy 15 ezer embert vittek el – emlékeztet a Brassóban élő történész, aki részletesen bemutatja a szászok hírhedt brassói gyűjtőpontjának történetét is.
Az Országos Statisztikai Intézet 1949. augusztus 15-i kimutatása szerint az országból összesen 70148 személyt hurcoltak el, más források 65 ezer körülire teszik a deportáltak számát. Három-négy év múlva, a lágerekből visszatértek egy része újabb deportálásnak nézhetett elébe: 4680 bánsági szászt és svábot kitelepítettek a Bărăganba, 6942 embert pedig letartóztattak és börtönbe vagy kényszermunkatáborba vittek.
nagyrészük elpusztult a Gulágon, kisebb hányaduk egyenesen Németországba emigrált, de voltak olyanok is, akik a „szovjet paradicsomban” maradtak.
– zárja írását Marius Oprea.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
Pénteki ülésén a kormány megvitatta és jóváhagyta a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetet – számolt be a Facebook-oldalán a pénzügyminiszter.
Állami költségvetésből buliztak a Salromnál, miközben megfeszített erővel keresték a hatóságok a parajdi bányakatasztrófa megoldását. A betegszabadságokat is érintik a kormány új megszorítási intézkedései.
Egy 70–80 méteres szakadékból került elő annak a motorosnak a holtteste, akit csütörtökön megtámadott egy medve a Transzfogarasi úton, a Vidraru-tó közelében.
Az olasz sajtó részleteket közölt a csütörtöki transzfogarasi halálos medvetámadás áldozatáról, a 48 éves Omar Farang Zinről, aki Facebook-oldalán tett közzé szerdán medvés fotókat és videókat.
Darvas-Kozma Józsefet, a csíkszeredai Szent Kereszt-plébánia plébánosát megerősítette hivatalában a gyulafehérvári főegyházmegye, Böjte Csaba atyát pedig csíksomlyói lelkésszé nevezte ki. Idén négy új papot fognak felszentelni.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.