// 2024. október 22., kedd // Elod
Románia

Románia decentralizálása, avagy a Polgár Forradalma

Föderalizáció? Történelmi régiók? Saját parlament? Saját kormány? Romániában???

A romániai helyzet nem felel meg a Pareto-optimumnak, de még a Nash-egyensúlynak sem. Románia forrong ezekben a napokban, önmagával harcol a társadalmi változásért, a politikusok pedig mintha egyre távolabbra kerülnének a polgárok igényeitől. Én pedig úgy gondolom, hogy a decentralizálás segít majd megtalálnunk a jövőre vonatkozó megoldást.

A politikatudományi karon már az első leckéken megismerkedik az ember a szubszidiaritás elvével. Az első benyomás az, hogy ez olyan elv, melyet egyetemlegesen be kellene vezetni, legalábbis a fejlett világban, ugyanis arról szól, hogy a döntést közelebb kell vinni a polgárhoz. És azonnal ráébredtem, miért nem létezik ez az elv Romániában: mert

a román politikus hataloméhes, abszolút központi hatalmat akar,

kíméletlen döntéseket hoz, parancsokat osztogat jobbra-balra, és félelmet és tiszteletet vár el a körülötte lévő rabszolgáktól. A román politikus erőszakos és zsarnok. És ez nem az ő hibája, történelmileg így adódott a törökök, a mongolok, a szlávok óta. Caradja 1818-as törvénykönyve óta. Az 1830–1831-es Sarkalatos Szabályzatok óta. De ezentúl változtathatunk ezen. Oroszország már nem jelenthet fenyegetést, tagjai lettünk az Európai Uniónak, a NATO-nak. Elkezdhetünk Románia valódi fejlődéséről gondolkodni.

Romániában létezik egy minimális decentralizálás, nevezetesen a helyi és megyei tanácsok döntései autonómok és közvetlenül érintik a polgárt. De a döntéseket helyi és megyei szinten meghozók valamelyik párt tagjai, a nagy pártok pedig mind központosítottak, így a helyi és megyei tanácsi döntéseket a bukaresti párt központi politikai bürójában hozzák meg. Mit gondolnak, miért van az, hogy Romániában politikai szinten kizárólag a pártelnökök számítanak? Ők hozzák meg a döntést, azt is, mely a galaci (Galaţi) Vasile Alecsandri Főgimnázium tanárait és diákjait érinti. Pedig messze nem zsenik, nem képesek racionálisan meghozni a legfontosabb döntéseket, ezért ezeket újra közelebb kell hozni a polgárhoz, a már említett szubszidiaritás elve révén.

Mi a helyzet más országokban? Nos, európai szinten is nagyjából ugyanez a kétségbeesett törekvés tapasztalható a totális hatalomra. Európában Németország, Svájc, Belgium szövetségi állam. Oroszország szintén föderáció és úgy tűnik, Ukrajna is ebbe az irányba halad. Általában véve a nagy államok decentralizáltak, Románia pedig nagy államnak számít. Franciaország és Lengyelország az egyedüli jelentősebb kivételek.

Romániára visszatérve,

a történelmi régiók létezése szintén érv a decentralizálás mellett.

A földgáz Medgyesen, tehát Erdélyben, a szén Zsilvásárhelyen (Târgu Jiu), tehát Olténiában, az olcsó munkaerő pedig Moldvában található. Eddig az az elv érvényesült, hogy egy jóindulatú és úgy-ahogy intelligens zsarnok képes lesz majd mindhárom régió számára úgy meghozni a döntéseket, hogy a polgár számára előnyös legyen, és jól éljen. Ez a modell nemcsak, hogy nem működött, de továbbra is a vidéki ember elidegenedését okozza. A központ–periféria törésvonal megszüntetése csak a hatáskörök kihelyezésével és decentralizálással történhet meg.

Egy decentralizált Románia azt jelenti majd, hogy minden történelmi régió a saját nevében hoz majd döntéseket, tényleges

saját hatalommal és saját költségvetéssel rendelkezik, saját Parlamenttel és kormánnyal.

A föderalizálás azt jelenti majd, hogy a gazdagabb régióknak, (mondjuk, Erdély) a többletük egy részét át kell majd adniuk a szövetségi kormánynak, mely azt a szegényebb régiónak, vagyis Moldvának osztja majd vissza. A decentralizálás ezen kívül hallgatólagos versenyt vált majd ki a régiók között, melynek során a jó gyakorlatok maguktól átadódnak majd egyik régiótól egy másiknak azzal, hogy az egyik régió nyomást gyakorol majd egy másikra annak átvétele érdekében, hiszen senki sem akarja, hogy csak azért húzzanak ki pénzt a zsebéből, mert mások még szegényebbek. Így jelenik majd meg az együttműködés és a csapatjáték. Tudom, hogy nehezen tudjuk meggyőzni a konzervatívokat arról, hogy máshol már működnek ezek a dolgok, ők állandóan ügyeletes akadékoskodók. De nem lesz lehetetlen. Ez működik Belgiumban, Németországban és Svájcban is. Semmivel sem vagyunk rosszabbak náluk.

Találni kell majd egy intelligens megoldást

a romániai kisebbségek és történelmi régiók bonyolult helyzetére,

mert most senki sem tűnik boldognak. A döntést a közvetlenül érintettek szintére kell vinni, mert ez sokkal kívánatosabb állapot a mostaninál, amikor a döntés holmi analfabéta és agresszív maffiózók, szőrös mellkasú majmok közvetítésével történik, akiknek fogalmunk sincs arról, mi a szolidaritás és jóérzés.

És meg kell említeni, hogy Európában a legjobb oktatással rendelkező országok – akár meglepő, akár nem – egyben a leginkább decentralizáltak is. Kár is lenne elpazarolni a román fiatalok ennyi potenciálját, amikor nagyjából tudjuk, hogy mi lenne a megoldás. Természetesen lesznek ellenkezők, különösen a központosított rendszer kiváltságosai, a mostani nyertesek, de ez sohasem volt akadálya a vita civilizált elindításának a valóban lényeges témákról. A haladás mindig az őrültek felől érkezik.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.

// ez is érdekelheti
Doboka, avagy a csausiszta történelem-átírás egyik… fellegvára
Főtér

Doboka, avagy a csausiszta történelem-átírás egyik… fellegvára

A kommunista rezsim nemzeti korszakában sokan és sokat dolgoztak azon, hogy Doboka várába valahogy beültessenek egy bizonyos (román) Gelut. Össze is jött az elvtársaknak. Megnéztük, mi van ott ma.

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”
Krónika

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”

Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon
Főtér

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve
Székelyhon

Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve

Két személygépkocsi ütközött össze vasárnap este Kézdivásárhely közelében. Három személy megsérült, egy közülük a roncsok közé szorult.

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült
Krónika

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült

Koltai Róbert színművész, a magyar színházi és filmes szakma kiemelkedő, jól ismert alakja a 24. Filmtettfeszt alkalmából érkezett Kolozsvárra élet- és alkotótársával, Gaál Ildikóval.

Elfogadta a szenátus az AUR tervezetét, amely megszüntetné a székelyföldi románok „diszkriminációját”
Székelyhon

Elfogadta a szenátus az AUR tervezetét, amely megszüntetné a székelyföldi románok „diszkriminációját”

Hallgatólagosan elfogadta hétfőn a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvénytervezetét arról, hogy a többségi nemzethez tartozó állampolgárok a nemzeti kisebbségekével azonos feltételek mellett alakíthatnak egyesületeket.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.