// 2024. november 26., kedd // Virág
Bukarest

Regionalista vagyok!

// HIRDETÉS

Mindig is voltak regionalisták. Románok is. Világos. Csak nem tudunk róluk.

A 2030-ig érvényes közlekedési irányelv (master plan), mely szerint a minisztérium két banit nem ad a Temes megyei infrastruktúra fejlesztésre, újra felszínre hozza azt a közömbösséget, amellyel Bukarest Romániának ezt a virágzó térségét kezeli.

A Forbes folyóirat szerint 2013-ban Temesvár volt Románia legdinamikusabb városa. Ugyanezen folyóirat szerint, a kedvező üzleti környezet szempontjából 2013-ban a második volt Bukarest mögött. Továbbá a második legnagyobb gazdasági pólus, és a második legnagyobb befizetője az állam központosított költségvetésének, szintén Bukarest mögött. Ja, és lakosságszáma alapján az ország harmadik legnagyobb városa.

Ennek ellenére a megye egyetlen banit sem kap a 2030-ig érvényes közlekedési irányelv szerint.

Nem újdonság, hogy

a „központ” semmibe veszi Temesvárt.

Ezek a viták már azóta léteznek, hogy az 1919-es párizsi békekonferencián hozott döntés alapján a Bánság egyesült Románia Ókirályságával.

Sever Bocu, a francia fővárosban zajló konferencián résztvevő bánsági románok egyike a bukaresti centralizmus egyik legelkeseredettebb ellenfelévé vált.

Sever Bocu a következőt nyilatkozta 1934-ben a Vestul újságnak:

„Regionalista vagyok.

Programomnak a regionalizmus az alapja. Úgy hiszem, a tartományok ezzel a decentralizációval fognak élni, fejlődni és kimúlni.” Ugyanott ezt írta 1930-ban: „Ha valaki nem a faluját, tartományát szereti először, az nem szereti a hazáját”! A nyugati városok, melyek „ma erős határ menti kultúrát alkotnak”, ezzel a centralizálással (…) Iaşi sorsára jutnak. Dicsőséges romhalmazok lesznek egyetlen város, Bukarest érdekében!”

Bocu elítélte, hogy erdélyieket és bánságiakat csak elszigetelten neveztek ki a központi állami intézményekbe, és csak ha belementek abba, hogy „az Ókirályság pártjainak politikai eszközévé” válnak.

„A központosításnak nincs nemzetisége;

akár magyar, akár román, ugyanazokhoz a logikus következtetésekhez vezet: kizsákmányolás, vagy szegénység!”

A bukaresti vezető körök által francia mintára hirdetett túlzott központosítási politika, mely egyértelműen hátrányos volt az ország nyugati részére nézve, azt az érzetet keltette, hogy a kérdéses területeket csak „ideiglenesen” tekintették Románia Királysága részének.

Bocu ezt írta 1931-ben a Vestulban: „A Bánság hét éve minden évben milliókat fizet be, és a legnagyobb aránnyal járul – a hajdanán virágzó iparára és kereskedelmére való tekintettel – az inasalap növeléséhez. A több mint 25 millióból egyetlen egyszer adtak a (temesvári) inasok ruházatára, alig 200.000 lejt.”

Kezdtek megjelenni a bánsági lakosok és a Románia többi részéből újonnan érkezettek közötti feszültségek is, ami kialakított egyfajta szolidaritást a bánsági nemzetiségek között, létrehozva egy őshonosok és telepesek típusú etnikumfeletti differenciálódást. Azokban az években Nicolae Iorga volt a központosítás fő hirdetője, aki 1931-ben miniszterelnök volt. Ő a következőt mondta:

„Egy bukaresti sikátor többet ér,

mint Bánság és Erdély összes falva!”

Ugyanebben az évben II. Károly királlyal Temesvárra látogatott, és ebből az alkalomból elkobozott a központi kormány számára egy Lincoln gépkocsit, melyet a helybéliek a volt Bánsági Direktórium számára vásároltak.

Sever Bocut a régió minden lakosa tisztelte, nemzetiségétől függetlenül. Ha meglátták Temesvár utcáin, gyakran kísérték ilyenfajta megjegyzések: „Ő az!”, magyarul, vagy „Schau! Der Bocu!”, németül.

„A Bánság egy széleskörű decentralizálással a következőket kérte és fogja továbbra is szorgalmazni: közigazgatási autonómiát, az adócsalás megakadályozását, arányosságot az állami feladatokhoz való hozzájárulásban. (…) Az ellenség… az ennek a népnek az életerejét kiszipolyozó kapzsi centralizmus. Bukarest alig néhány év alatt fantasztikus méreteket öltött. (…) Ezzel szemben a periférián lévő városokban, a tartományok centralizmuson keresztüli módszeres kirablása miatt, minden pang.” (Vestul, IV. évfolyam, 1933. 01. 22.)

Ki volt Sever Bocu?

Sever Bocu 1874. november 19-én született a Lippa melletti Sistarócon. Bécsben járta ki a Kereskedelmi Akadémiát, aztán újságírást tanul Párizsban. A Tribuna poporului újság szerkesztője lett. Más újságírókkal és kultúremberekkel együtt lerakta a Román Sajtó Szakszervezetének alapjait. A magyar hatóságok megvádolták írásai miatt, melyekben kiállt a románok nemzeti jogai mellett; többször is börtönbüntetésre ítélték, melyeket le is ült.

Tagja volt a Tizenkettek Bizottságának (az Erdélyből elmenekült románok fő vezetőszerve). Ez a bizottság szerkesztette meg az Ausztria-Magyarország elleni hadüzenetet, melynek célja Erdély Romániához csatolása volt.

Meggyőződése lévén a románok egységének fontossága, Párizsba utazott, csatlakozva a békekonferencia román küldöttségéhez, melynek célja a Nagy Egyesülés nemzetközi elismertetése volt. A küldöttség technikai tanácsadója volt a történelmi Bánság integritására vonatkozó ügyekben.

A máramarosszigeti börtönben halt meg

A háborúk közötti időszakban Temesváron létrehozta a Vestul napilapot. Ez volt az egyik legjelentősebb kiadvány az országnak ebben a részében, melynek hasábjain megnyilvánult a bánságiak döntésszabadsági igénye. Először 1921-ben választották meg képviselőnek Románia Parlamentjébe. A bánságiak kilencszer választották újra azért a hajthatatlanságért, mellyel ügyüket képviselte. Iuliu Maniu első kormányában, 1928-ban Sever Bocut kinevezték a Bánság tárca nélküli miniszterének.

Az új kormányzat által végrehajtott közigazgatási átszervezés után a Nicolae Iorga által vezetett kormány került hatalomra. A központi politikát teljesen elutasító Sever Bocu hangsúlyozta a központosított rendszer elhibázott voltát.

Ennek megfelelően a Vestul 1931. május 16-i számában megjelent az „Ébredj, bánsági nép!” című figyelemre méltó cikke, melyben rámutatott arra, milyen igazságtalanul bánnak, mennyire háttérbe szorítják és mennyire semmibe veszik a Bánság igényeit és óhajait.

A kommunista hatóságok veszélyesnek tartották a totalitárius politikai rezsim bevezetésére nézve. Sever Bocut a bánságiak továbbra is támogatták, 1946-ban őt választották meg Temes-Torontál megye egyetlen képviselőjének. Nem vett részt a megalakult Parlament ülésein, választási csalással vádolta a kommunista hatóságokat. Sever Bocut 1950. május 5-éről 6-ára virradó éjszaka letartóztatták, bezárták a máramarosszigeti börtönbe, ahol 1951. január 21-én elhunyt.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS