Dooku gróf szerepében: Victor Ponta. Annakin Himmelspazierer szerepében: Klaus Johannis.
Véletlen egybeesés? Meglehet. Nem vagyok híve az összeesküvés-elméleteknek. Mégis furcsa, hogy Johannis ellen két nappal azután kezdtek el először az életben szlogeneket skandálni utcai tüntetéseken, hogy – végre – kilépett abból a némaságából, mellyel kétségbeesésbe kergetett minket. Elég keményen (az ő, „németes” kifejezéseivel) megbírálta Pontát, két tökéletesen jogos ügyben – az egészségügyi kártya bevezetésének kaotikus kezelése miatt és azért a „független” eljárásért, ahogy a kormányfő megsérti az elnök külpolitikával kapcsolatos hatásköreit. Sőt, időszerűtlennek minősítette a büntetőeljárási törvénykönyv módosítását, melyet főleg a PSD börtönérett képviselői támogatnak, és melyet a kormányfő nem ítélt el, ezzel szemben kiváltotta számos nyugati nagykövetség bírálatát. Ponta válaszai a tőle megszokott komolytalan, sőt fittyet hányó stílusban érkeztek (a PSD szóvivőjén keresztül, vagy közvetlenül), de nem mulasztotta el – ravaszul – azt sugalmazni, hogy Johannist az egészségügyi kártya bírálatában esetleg „érdekeltté tehették” a gyógyszerforgalmazók, mint ahogy – állítólag – egyes külföldi fafeldolgozó cégek is „érdekeltté tették”, hogy visszaküldje a Parlamentnek az erdőtörvény tervezetét.
Ezen gyanúsítást követte Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter sovén ízű megjegyzése, aki szerint az elnök feje fölött
mert visszaküldte a Parlamentnek az erdőtörvényt – és így került sor a szombati tüntetésekre, ahol a következőket skandálták Johannisnak címezve: „Dacă nu vrei să-ți pierzi slujba, nu te mai juca cu drujba!” (megközelítő fordításban: Ha nem akarsz repülni, ne játssz a fűrésszel!” – a szerk.) és „Mafia defrișează, Iohannis protejează” (megközelítő fordításban: A maffia irtja, Johannis óvja! – a szerk.). Persze az erdőirtások során elkövetett visszaélések ellen tüntető néhány ezer ember nem csak a Cotroceni-palota előtt állt meg, hanem a Victoria-palota és a parlament előtt is; de „személyre szabott” szlogenek csak Cotroceni-nél voltak. Amúgy a tüntetők megmaradtak az „UniţiSalvăm” („Egységesen mentünk” – a verespataki bányaterv és a palagáz elleni tüntetések kapcsán kialakult mozgalom – a szerk.) közismert, most a „Minden párt irtotta az erdőket!” szlogen által kifejezett apolitikus semlegességénél. Ha vonalat húzunk, akkor azt lehetne mondani, hogy ezek szerint a Cotroceni-palota – alig néhány hónapos – lakójának nagyobb a felelőssége a túlzásba vitt erdőirtásokban, mint a 25 évig hatalmon lévő pártoknak, melyek (főleg a PSD és az RMDSZ) ebben az időszakban törvényeket, minisztereket, polgármestereket és megyei tanácselnököket adtak az erdős térségekben! Furcsa, nem?
Legyen világos. A túlzott – törvénysértő, vagy gyanús törvényeken alapuló – erdőirtások
és minden tisztességes és felelős kormánynak már rég le kellett volna ezeket állítania és már rég az igazságszolgáltatáshoz kellett volna fordulnia. Másrészről viszont nem tudom, van-e valamilyen „nem megfelelő” kapcsolat Klaus Johannis és a Schweighofer-tröszt között. A „civil társadalom” megmozdulása önmagában véve teljesen jogos. Ennek ellenére, amikor az elnök bejelenti, hogy a CSAT (Legfelsőbb Védelmi Tanács – a szerk.) soron következő ülésén napirendre fogja tűzni a törvénysértő erdőirtások ügyét, miért érzi sok tüntető ezt sértésnek, úgy vélekedve, hogy az elnök „be akarja fogni a szájukat”? Nem pont ez egy tüntetés célja, hogy az ügy mindent megelőzve felkerüljön a politikai és állami napirendre?
Számomra mégis úgy tűnik, hogy a megoldást nem a CSAT és még csak nem is az új erdőtörvény jelenti (melyről több környezetvédő szervezet elismeri, hogy továbbra is vannak hiányosságai). A radikális megoldás a DNA-nál (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a szerk.), vagy a DIICOT-nál (Szervezett Bűnözést és Terrorizmust Vizsgáló Igazgatóság – a szerk.) van, vagy ha brutálisabbak akarunk lenni: börtönt a bűnösöknek – lett légyen szó volt miniszterekről, parlamenti képviselőkről, polgármesterekről, magisztrátusokról stb., akik lehetővé tették a törvénysértő visszaszolgáltatásokat, szemet hunytak a visszaélések felett, óriási kenőpénzeket fogadtak el az erdők megsemmisülése árán. Az első lépések már megtörténtek – a Hrebenciucékat, apát és fiát, érintő per –, de ezt folytatni kell, akár előzetes letartóztatássokkal és bilincsbe verésekkel is, ha a bíróság ezt megfelelőnek és szükségesnek tartja.
Márpedig most az a veszély fenyeget, hogy a parlament a büntetőeljárási törvénykönyvhöz benyújtott módosítókkal megakasztja a korrupcióellenes harc folytatását, melyeket, mindennek a tetejében, olyan parlamenti képviselők kezdeményeztek, akiknek folyamatban lévő peres ügyeik vannak. Nem láttam, hogy a „civil társadalom” szombaton, vagy bármely másik napon tüntetett volna e konkrét és rendkívül veszélyes lépések ellen, ezt csak néhány nagykövetség, a DNA, a volt és – végül – a jelenlegi elnök tette meg. Vagyis csak az „idegenek” és azok „akik nem a románok pártján állnak”.
ha ezek a módosítások átmennek. Felfogja-e a „civil társadalom”, hogy a román „az erdő testvére”, de csak amíg megvesztegetésre kerül sor? Ha a tüntetéseket szervezők többségére gondolok, akkor számomra nem így tűnik. Újabb kérdés: megpróbálta-e és sikerült-e a PSD-nek Johannisra terelni a közfigyelmet, ezzel leplezve el a büntetőeljárási törvénykönyvhöz benyújtott módosításokat? Elképzelhető.
Másrészt, nem baj, hogy Johannis elnököt kirángatták egy kicsit abból a nyugalomból, amelyben eddig tetszelgett. Ha azt remélte, hogy megőrizve egy bizonyos verbális visszafogottságot a kormány tetteivel szemben, biztosíthat majd magának némi kényelmet, akkor ez a reménye hiú ábrándnak bizonyult. Pontának nem egy civilizált, de mégis politikai ellenfélnek számító elnök kell. Neki bábra van szüksége. Számomra egyértelműnek tűnik az üzenete: vagy nyugton maradsz és mindent lenyelsz, vagy támadni fogunk, ahogy azt Băsescuval is tettük. Nem tudom, Johannis felveszi-e a kesztyűt. Mint ahogy azt sem, hogy újrakezdődik-e az elnök–kormányfő háború. Azt viszont igen, hogy jelen körülmények között én ezt szeretném.
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.
Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.
Meghalt vasárnap egy barcaszentpéteri siklóernyő-oktató, akinek repülés közben kikapcsolódott a felszerelése és lezuhant a magasból – közölte a Brassó megyei rendőrség.
Továbbá ha hirtelen felindulásból kivágná a diófát az udvarán, ne tegye!
A keresőcsapatok kedden délután megtalálták a kiskorút, aki a Szovátához tartozó Szakadát település erdei területén tűnt el a délben.
Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.
Hallgatólagosan elfogadta hétfőn a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvénytervezetét arról, hogy a többségi nemzethez tartozó állampolgárok a nemzeti kisebbségekével azonos feltételek mellett alakíthatnak egyesületeket.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.