A patrióta geostratégák már azt se tudják, hogy könyörögjenek a mioritikus politikai vezetésnek: figyeljenek már oda Magyarország miniszterelnökére, mert maholnap a nyakukba ül.
Jelen szöveg a ziare.com oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Az Európai Unió új kormányában, a von der Leyen-bizottságban a magyar Trócsányi Lászlót, Orbán Viktor brüsszeli küldöttét jelölték bővítési és szomszédsági biztosnak. Vagyis ő lesz az, aki Szerbia csatlakozási tárgyalásait, valamint a bonyolult balkáni régió többi ügyét fogja kezelni. Orbán bizalmi embere hozza majd be Szerbiát az Unióba és békíti majd ki Koszovóval. (Egyelőre nem biztos, ugyanis az Európai Parlament jogi bizottsága csütörtökön Trócsányi László jelöltsége ellen szavazott, összeférhetetlenségre hivatkozva – a szerk.)
amelyet egy olyan Európa valóságába vetít bele, mely úgy tesz, mintha nem értené meg a személyiségét. Az ember megértéséhez el kell mondani, hogy Orbán Viktor a világ azon kevés vezetőjének egyike, akik megengedhetik maguknak a luxust, hogy heti egy napot olvasásnak szenteljenek; hetente egy napon senki és semmi sem térítheti el az olvasástól Orbánt. Valószínűleg, hogy mindaz, amit olvas, azt a tervét tökéletesíti, mely túl nagy egy ilyen kicsi országnak.
A szinte élethossziglan kinevezett magyar kormányfő olyan Magyarországot álmodott meg, mely Közép-Európa vezetője lesz, de nemrég lemondott erről, amikor megértette, hogy a magyar terület, gazdaság és demográfia mérete nem jogosítja fel őt arra, hogy ilyen státuszt reméljen. Sőt, abban a térségben Lengyelország képzeli el magát vezetőnek, nagy magabiztossággal és elég jogosan, Ausztria és Csehország pedig sokkal erősebb és szofisztikáltabb gazdaságok, mint Orbán szerény hazája.
Ilyen körülmények között a magyarok vezetője, hozzáértő módon, átértékelte regionális hatalmi vízióját és
Orbán álmának végső pontja, szimbolikus értelemben, valószínűleg az, hogy a Hagia Szophiában megkoronázzák egy bizánci ihletésű balkáni birodalom Császárává, Basileus Balcaniconná, βασιλεύς Βαλκανική-ná.
Az újjászületett magyar nagyság álmának útjában csak Románia azon természetes végzete képezi az egyetlen akadályt, hogy ihletet adjon és befolyásolja a balkáni térséget. Románia Magyarországnál több mint kétszer nagyobb ország, a románok kétszer többen vannak, a gazdaságunk pedig jócskán meghaladja a magyart annak ellenére, hogy azonos ligában vannak. Ennek ellenére Orbán maga mellett tudhatja a bukaresti vezetők elkötelezettségének, valamint vezetőink bármiféle regionális törekvésének hiányát. Úgy tűnik,
mint azon régió politikai és gazdasági központjába állni, melynek része.
Szlovéniát négy hónappal ezelőtt, áprilisban jelentős botrány rázta meg: a helyi Mladina újság leleplezte, hogy az Európai Unió egyik magas rangú tisztségviselője, egy bizonyos Székely P. István arra használta fel a tisztségét, hogy elősegítse az Abanka szlovén bank a magyar OTP bank általi megvásárlását (forrás: itt) (az ügyről sem más angol, sem magyar forrást nem sikerült találni – a szerk.).
Ugyanakkor derült ki számos olyan ügylet is, melyeket Magyarország a hajdan jugoszláv kis országban hajtott végre: a szlovén kormány az Orbánhoz közelálló Balogh Imrét nevezte ki a DUTB d.d, a banki aktívumokat kezelő ügynökség, vagyis magának az Abanka bank eladójának az élére, négy évvel korábban, pontosan azért, hogy „előkészítse” ezt a privatizációt, ezzel egyidejűleg pedig a FIDESZ (Orbán pártja) egyik tagját, Urbán Lászlót, helyezték egy másik bank, a szintén az OTP tulajdonában lévő NLB élére. Mindez a ljubljanai magyar nagykövet, Szilágyiné Bátorfi Edit és a szlovén központi bank kormányzója, Bostjan Vasle közötti rendkívül szoros kapcsolat közepette zajlott.
az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) horvátországi megfelelője, az USKOK 2011-ben jelentős nemzetközi botrányt robbantott ki olyan bizonyítékok bemutatásával, melyek szerint a volt zágrábi kormányfő, a most börtönben ülő Ivo Sanader 10 millió eurót kapott kenőpénzként Hernádi Zsolttól, a magyar MOL cég igazgatójától, hogy átengedje a magyaroknak a horvát olajcég, az INA vezetését, amelyben a MOL a 2003–2008-as időszakban, egy akkoriban erősen gyanúsnak tartott privatizáció révén megszerezte a részvények több mint 47 százalékát.
A horvátokban erős ellenérzések vannak a hajdani hűbéri hatalom Budapesttel szemben, így aztán Andrej Plenkovic kormányfő kemény kampányt indított az INA magyarok kezében lévő részvénycsomagjának visszavásárlásáért, egyelőre sikertelenül (forrás: itt).
Különben a magyarok már 2011 óta megtagadják egy európai letartóztatási parancs végrehajtását egy magyar állampolgárral szemben, akit egy magas rangú horvát hivatalosság lefizetésével vádolnak. Az ügy egészen az Európai Unió Bíróságáig eljutott (a C-268/17-AY. számú ügy, forrás: itt). Mintha már láttuk volna ezt a filmet. Vagy talán már elfelejtették Markó Attila RMDSZ-es képviselő ügyét, akit a híres Bica-ügyben kiadott előzetes letartóztatási engedély Budapesten ért, Orbán kormányfő nyíltan vállalt védelme alatt?
Az Orbán-kabinet mindezeket a régió gazdasági uralására irányuló koordinált és módszeresen végrehajtott erőfeszítéseket
Nos, miközben Magyarország a világ 56. gazdasága (PPP-módszertan szerinti 325 milliárd USD-s GDP-vel), Románia a PPP-módszertan szerinti 542 milliárd USD-s GDP-jével a világ 41. gazdasága. Ám a gazdasági teljesítménybeli különbség a szomszédainknak kedvez, ugyanis nekik több mint 33 000 USD az egy főre eső GDP-jük, míg nálunk még a 28 000 USD-t sem éri el. Magyarország nem annyira a mi és az ő gazdasága közötti méretkülönbségbe „ütközik” bele, mint inkább abba, hogy egyre közelebbinek tűnik a két gazdaság kiegyenlítődése, elfeledtetve a 90-es éveket, amikor Magyarország más ligában játszott:
Magyarország saját gazdasága szerény méretének kompenzálására figyelemre méltó „nemzetköziesítést” hajtott végre, exportjai (általában véve a külkereskedelem) GDP-n belüli arányának lenyűgöző küszöbeit érve el:
Magyarországon a külkereskedelem a GDP 175 százalékát teszi ki, a mi 75 százalékunkkal szemben…
lehetővé téve ezek expanziós eszközökként történő felhasználását, így aztán Magyarországnak 71 cége van a térség 500 legnagyobb vállalata között, sokkal több mint nekünk (alig 56 ilyen cég). És miközben a legnagyobb magyar cégnek, a MOL-nak több mint 15 milliárd eurós árbevétele van, a legnagyobb cégünk, a Dacia alig éri el az 5 milliárd eurós árbevételt. Néhány nagy bajnokkal a portáján Magyarország piacokat kaparintott meg a szomszédságában. Íme, például, a MOL-birodalom földrajzi struktúrája:
Vagy az OTP-birodalomé:
Mi? Á, igen, a Banca Transilvania nemrég megvette Moldova Köztársaság harmadik legnagyobb bankját…
Ennek megfelelően, amikor megjelent a Három Tenger Kezdeményezés, Budapest megnézte jobban a fényképet és rájött, hogy a lengyel kezdeményezés közepén helyezkedik el:
És akkor miért ne használja ezt ki és miért ne alakítson ki egy olyan energetikai és szállítási infrastruktúra felvázolására összpontosító napirendet, mely regionális központtá (hub), Közép-Európa és a Balkán, Lengyelország és Balkán közötti összekötő kapoccsá változtatja Magyarországot? Ám miként minimalizálhat egy akkora országot, mint Románia? Egyszerűen, kis szerepet szánva neki és elérve, hogy az autópálya-projektek csak hazánk szélét érintsék (a megadott térképen a Via Carpatia közlekedési folyosó minden országnak csak a „szélét” érinti! – a szerk.):
A jelenlegi fő gázvezetékek elkerülik Magyarországot, az oroszok pedig teljesen ki akarják zárni a tranzitútvonalból Ukrajnát. Ilyen körülmények között miként válhatnak a magyarok hub-bá? Egyszerűen, meggyőzik a románokat, hogy építsenek meg egy vezetéket, amelyen a fekete-tengeri gáz eljut… Budapestig:
Természetesen a Tuzla–Podişor kiterjesztésről van szó, ami a BRUA-n keresztül fogja küldeni a tenger alól kitermelt gáz szinte teljes mennyiségét. Fenntartásaik vannak a románoknak e tervvel kapcsolatosan? Nem baj, Orbán talál majd magának erős ügyvédeket, az Exxon-csoportot és Trump elnököt. Hogyan kerülhetett sor arra, hogy Magyarország az Exxon szövetségese lett, mely cég állítólag a román gázt majd kitermeli? Egyszerűen, célul tűzte ki ezt magának és végig is vitte…
az új selyemúttal kapcsolatos kínai kezdeményezést (One belt, one road – OBOR) is beleértve, hogy olyan vasúti fővonalat építsen ki, amelyik teljesen kiszorítja Romániát a regionális dél-észak útvonalból:
Orbán szintén a kínaiakra támaszkodik a Budapest–Kolozsvár vasútvonal megvalósításában is:
És annak bebiztosítása érdekében, hogy Románia sohasem lesz elég erős ahhoz, hogy komoly játékossá váljon, Orbán Viktor minden erőfeszítést megtesz, hogy az OECD-n kívül tartsa: Budapest blokkolja Románia meghívását ebbe a szervezetbe.
Egy olyan ember, aki gigantikus projektekbe vonja be Oroszországot és Kínát és ugyanakkor megszerzi az amerikai támogatást a román források kitermeléséhez, minden kétséget kizáróan tele van eltökéltséggel.
Ugyanez az ember, akinek két házi cégén (MVM és MET) keresztül sikerül monopolizálnia a potenciális román gázexportot, miközben arra szólítja fel a románokat, hogy a saját pénzükből építsék meg a Fekete-tengertől húzódó vezetéket, újra csak víziót és eltökéltséget bizonyít. Mégiscsak ugyanarról az Orbán Viktorról beszélünk, aki az Európai Unió mechanizmusain keresztül Magyarországnak nyújtott totális német védelemnek örvend, miközben Románia egy jelentős német projekt (az Északi Áramlat-2 vezeték) megakadályozásáért háborúzik Berlinnel.
Végső soron számomra az tűnik furcsának vagy riasztónak, hogy az RMDSZ parlamenti szavazatai iránti szerelemből senki sem látja világosan mindezeket a dolgokat a logikai alakulásukban.
Főleg, hogy ugyanaz a Trócsányi László lesz az a biztos is, aki a Kisjenővel (Chişinău) fenntartott kapcsolatokat kezeli majd. Nos, ha már amúgy is az a célunk, hogy Moldova Köztársaságot közelebb hozzuk az EU-hoz, akkor talán megtesszük majd a koordinátor Trócsányi László karmesteri pálcája alatt. Különben is, az év elején az OTP Bankot érte a megtiszteltetés, hogy megnyissa a bált, amikor megvásárolta a Mobiasbanca Groupe Societe Generale, Moldova negyedik legnagyobb, 13,3 százalékos piaci részesedéssel rendelkező bankjának a 87,85 százalékát…
Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.
A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.
Közben George Simion utcai tiltakozásra buzdítja támogatóit, bár egy nappal korábban még nem ezt mondta. Szombati hírmix.
Huszonnégy órára őrizetbe vették Soós Zoltánt, Marosvásárhely polgármesterét – adta hírül hétfőn este a Punctul című Maros megyei román nyelvű portál.
Két dolog van, amin nem érdemes bosszankodni. Az egyik, amin tudunk változtatni, a másik, amin nem.
Vasárnap este megbilincselt kézzel vezették ki a Prahova megyei rendőrfelügyelőség székhelyéről egy Afrikában működő zsoldoscsoport vezetőjeként is ismert Horaţiu Potra medgyesi városi tanácsost, aki Călin Georgescu közeli ismeretségi köréhez tartozik.
Rég nem látott hosszúságú új autópálya- és autóút-hálózatot használhatott a Mikulás idén Romániában, ha netalántán ezt a közlekedési módot választotta, az angyal pedig már rekordot jelentő hosszon száguldozhat.
A nyomozók hétmillió dollárt koboztak el a Călin Georgescu kampányát a TikTok közösségi platformon finanszírozó Bogdan Peşchirtől annak brassói ingatlanjaiban a közel 24 órán át zajló házkutatások nyomán.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.
A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.