Mondja, Iulian Fota, volt elnöki tanácsadó, a Nemzeti Hírszerzési Főiskola igazgatója. Vajon miért?
Donald Trump amerikai elnök már nem tekinti partnernek orosz kollégáját, Vlagyimir Putyint, még várni kell az átalakulóban lévő Európai Unióval kapcsolatos politikája kialakítására, Romániának pedig még a kétsebességes változatban is a közösségi tömb fenntartását kell szorgalmaznia egy olyan újrendeződési korszakban, amikor a területekre már nincs biztosíték, mondta az Adevărul Live-ban a Nemzeti Hírszerzési Főiskola (CNI) igazgatója, Iulian Fota.
Bár azzal az elképzeléssel indult, hogy együtt fog működni Putyinnal, Trump kénytelen figyelembe venni azt az amerikai társadalomból érkező nagyon erős jelzést, mely szerint Oroszország ellenség, véli Iulian Fota.
„Oroszország olyasmiket engedett meg magának, amiket az amerikaiak barátságtalan lépéseknek tartanak, különösen arról a – most már senki által sem cáfolt – kísérletről van szó, hogy beavatkozzanak az amerikai választási folyamatba, vagy befolyásolják azt. Még a Krím illegális elcsatolása után is azt remélték, hogy mégis sikerül partnerségi kapcsolatot kialakítani Oroszországgal. Az amerikai társadalom ma már nem tekint potenciális partnerként Oroszországra. Az amerikai társadalomban nagyon sokan úgy vélik, hogy Oroszország gondot jelent az Egyesült Államok számára. Egyesek még ennél is tovább mennek, ellenségnek tekintik Oroszországot”, mondta az Adevărul Live-ban a volt biztonsági ügyi elnöki tanácsadó.
A Fehér Házban működő új adminisztrációnak és Donald Trump elnöknek figyelembe kell vennie ezt „a nagyon erős jelzést”. Az Oroszországgal kapcsolatos bármilyen partnerség-kiépítési kísérlet elutasításba ütközik majd és „politikai öngyilkosság” lesz, folytatta Iulian Fota.
Voltaképpen már az oroszok sem hisznek egy „szoros együttműködésben” Trumppal, ez pedig az orosz sajtónak az új amerikai elnökkel kapcsolatos hangváltásában figyelhető meg, tette hozzá a CNI igazgatója.
Bár az Oroszországhoz való viszonyulás kezd egyre egyértelműbbé válni, az Európával kapcsolatos még várat magára, véli Iulian Fota.
Szerinte Trump vagy az Egyesület Államoknak azt a hagyományos politikáját folytatja majd, mely szervezetként megerősíteni kívánja az Európai Uniót és kiváltságos kapcsolatra törekszik vele, vagy kétoldalú kapcsolatokat épít majd ki bizonyos kulcsfontosságú európai államokkal.
Európának a kétsebességes folytatás és a megszűnés között kell választania. Ebben a helyzetben kell Romániának fejlődnie, hangsúlyozta ki a volt román hivatalosság.
„Egy új világrend kiépítésének szakaszában vagyunk. Egy ilyenfajta folyamat mindig veszélyes volt egy olyan kicsi országra nézve, mint Románia. Az ilyenfajta átszervezési, újrarendezési folyamat végén arra ébredhetünk, hogy szervezetek tűnnek el”, mondta az Adevărul Live meghívottja.
„Olyan korszakba léptünk, amikor már nem szavatolják a területeket”, mondta Iulian Fota.
„A többsebességű Európa nem azt jelenti, hogy ebek harmincadjára hagynak minket. Saját magunknak okoztuk ezt azzal, hogy csökönyösen elutasítottuk Románia modernizálását. Az igazi választás, ami előttünk áll: a kétsebességes Európa, vagy a nemlétező Európai Unió. Nem vagyunk a második sebességre ítélve. Ha a második sebességű Európa része leszünk, akkor ezért elsősorban mi leszünk a felelősek. Évek álltak a rendelkezésünkre, pénz is volt és technikai segítséget is kaptunk arra, hogy utolérjük a világ többi részét”, mondta Iulian Fota.
Romániának az Európai Unió megőrzésében kellene bíznia, valamint abban, hogy sikeresen túljut ezen az átszervezési folyamaton és államként képes az első sebességig fejlődni. Ellenkező esetben
„Románia és Moldova Köztársaság számára az a fő kihívás, hogy szerencsésen túljussunk ezen az időszakon, csorbítatlanul megőrizzük területi integritásunkat és szuverenitásunkat”, mondta Iulian Fota.
„Olyan korszakba léptünk, amikor már nem szavatoltak a területek. Az Európai Unió nélkül az államok közötti rivalizálások által uralt XVIII. vagy XIX. századba térnénk vissza. Félre kell tennünk a demagógiát és a populizmust és el kell gondolkodnunk azon, hogy mit is akarunk valójában. Senki sem akadályozza meg Romániát abban, hogy elérje az első sebességet. Európa utoléréséhez rendelkezünk a szükséges intellektuális forrásokkal és pénzzel. Politikai akaratra és alkalmasságra van szükségünk”, mondta az Adevărul Live-ban Iulian Fota volt elnöki tanácsadó és a CNI jelenlegi igazgatója.
A műsor teljes egészében itt tekinthető meg.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Egy március 15-i ünnepségen összegyűlnek a kokárdás emberek, meghallgatják a szónokokat és amíg a politikus beszél, a népek is beszélgetnek egymással. Kihallgattuk az ünneplőbe öltözött susmorgást. Pamflet.
Puczi Béla cigány ember nem hősként indult útnak, de hőssé vált, a magyarokat 1990 márciusában megvédő férfi tette ma is nemzet- és jövőépítő – hangoztatta a Belügyminisztérium társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkára.
Olyan jó nézni, amikor a román értelmiségi elit arról beszél, hogy ej, no, ezen az etnicizmuson túl kellene már lépni, hiszen mind európaiak vagyunk. Komolyan? Serios?
Anyagi károkkal járó baleset történt Máréfalván pénteken – tudtuk meg a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságnál érdeklődve.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Kisebb létszámmal kell megnövekedett feladatokat elvégezniük a polgármesteri hivataloknak és a megyei tanácsnak Hargita megyében június végétől. A prefektusi hivatal közölte az új álláskereteket, a végrehajtásról csütörtökön egyeztettek.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.