Mondja, Iulian Fota, volt elnöki tanácsadó, a Nemzeti Hírszerzési Főiskola igazgatója. Vajon miért?
Donald Trump amerikai elnök már nem tekinti partnernek orosz kollégáját, Vlagyimir Putyint, még várni kell az átalakulóban lévő Európai Unióval kapcsolatos politikája kialakítására, Romániának pedig még a kétsebességes változatban is a közösségi tömb fenntartását kell szorgalmaznia egy olyan újrendeződési korszakban, amikor a területekre már nincs biztosíték, mondta az Adevărul Live-ban a Nemzeti Hírszerzési Főiskola (CNI) igazgatója, Iulian Fota.
Bár azzal az elképzeléssel indult, hogy együtt fog működni Putyinnal, Trump kénytelen figyelembe venni azt az amerikai társadalomból érkező nagyon erős jelzést, mely szerint Oroszország ellenség, véli Iulian Fota.
„Oroszország olyasmiket engedett meg magának, amiket az amerikaiak barátságtalan lépéseknek tartanak, különösen arról a – most már senki által sem cáfolt – kísérletről van szó, hogy beavatkozzanak az amerikai választási folyamatba, vagy befolyásolják azt. Még a Krím illegális elcsatolása után is azt remélték, hogy mégis sikerül partnerségi kapcsolatot kialakítani Oroszországgal. Az amerikai társadalom ma már nem tekint potenciális partnerként Oroszországra. Az amerikai társadalomban nagyon sokan úgy vélik, hogy Oroszország gondot jelent az Egyesült Államok számára. Egyesek még ennél is tovább mennek, ellenségnek tekintik Oroszországot”, mondta az Adevărul Live-ban a volt biztonsági ügyi elnöki tanácsadó.
A Fehér Házban működő új adminisztrációnak és Donald Trump elnöknek figyelembe kell vennie ezt „a nagyon erős jelzést”. Az Oroszországgal kapcsolatos bármilyen partnerség-kiépítési kísérlet elutasításba ütközik majd és „politikai öngyilkosság” lesz, folytatta Iulian Fota.
Voltaképpen már az oroszok sem hisznek egy „szoros együttműködésben” Trumppal, ez pedig az orosz sajtónak az új amerikai elnökkel kapcsolatos hangváltásában figyelhető meg, tette hozzá a CNI igazgatója.
Bár az Oroszországhoz való viszonyulás kezd egyre egyértelműbbé válni, az Európával kapcsolatos még várat magára, véli Iulian Fota.
Szerinte Trump vagy az Egyesület Államoknak azt a hagyományos politikáját folytatja majd, mely szervezetként megerősíteni kívánja az Európai Uniót és kiváltságos kapcsolatra törekszik vele, vagy kétoldalú kapcsolatokat épít majd ki bizonyos kulcsfontosságú európai államokkal.
Európának a kétsebességes folytatás és a megszűnés között kell választania. Ebben a helyzetben kell Romániának fejlődnie, hangsúlyozta ki a volt román hivatalosság.
„Egy új világrend kiépítésének szakaszában vagyunk. Egy ilyenfajta folyamat mindig veszélyes volt egy olyan kicsi országra nézve, mint Románia. Az ilyenfajta átszervezési, újrarendezési folyamat végén arra ébredhetünk, hogy szervezetek tűnnek el”, mondta az Adevărul Live meghívottja.
„Olyan korszakba léptünk, amikor már nem szavatolják a területeket”, mondta Iulian Fota.
„A többsebességű Európa nem azt jelenti, hogy ebek harmincadjára hagynak minket. Saját magunknak okoztuk ezt azzal, hogy csökönyösen elutasítottuk Románia modernizálását. Az igazi választás, ami előttünk áll: a kétsebességes Európa, vagy a nemlétező Európai Unió. Nem vagyunk a második sebességre ítélve. Ha a második sebességű Európa része leszünk, akkor ezért elsősorban mi leszünk a felelősek. Évek álltak a rendelkezésünkre, pénz is volt és technikai segítséget is kaptunk arra, hogy utolérjük a világ többi részét”, mondta Iulian Fota.
Romániának az Európai Unió megőrzésében kellene bíznia, valamint abban, hogy sikeresen túljut ezen az átszervezési folyamaton és államként képes az első sebességig fejlődni. Ellenkező esetben
„Románia és Moldova Köztársaság számára az a fő kihívás, hogy szerencsésen túljussunk ezen az időszakon, csorbítatlanul megőrizzük területi integritásunkat és szuverenitásunkat”, mondta Iulian Fota.
„Olyan korszakba léptünk, amikor már nem szavatoltak a területek. Az Európai Unió nélkül az államok közötti rivalizálások által uralt XVIII. vagy XIX. századba térnénk vissza. Félre kell tennünk a demagógiát és a populizmust és el kell gondolkodnunk azon, hogy mit is akarunk valójában. Senki sem akadályozza meg Romániát abban, hogy elérje az első sebességet. Európa utoléréséhez rendelkezünk a szükséges intellektuális forrásokkal és pénzzel. Politikai akaratra és alkalmasságra van szükségünk”, mondta az Adevărul Live-ban Iulian Fota volt elnöki tanácsadó és a CNI jelenlegi igazgatója.
A műsor teljes egészében itt tekinthető meg.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.
A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.
Elkezdődött egy újabb erdélyi autópálya-szakasz megépítése a Brassó megyei Felsőszombatfalva és Fogaras között.
Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?
Balesetben életét vesztette vasárnap a Transzalpina magashegyi úton egy argentin és egy magyar motoros. Egyikük utasa többszörös sérüléseket szenvedett, a nőt mentőhelikopterrel szállították a nagyszebeni sürgősségre.
Négyszobás, 135 négyzetméteres szolgálati lakást kapott egy bukaresti villában Mihai Jurca, Ilie Bolojan miniszterelnök kancelláriájának vezetője – derült ki szombaton egy hivatalos dokumentumból.
Augusztus 3-án a magyar fővárosban akarja megünnepelni Budapestnek a román csapatok általi, 1919-ben történt megszállását a Calea Neamului Egyesület. Nézzük, mit is jelentett valójában Budapest „felszabadítása”, ahogy ők azt értelmezik.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.