A hibrid háború javában zajlik körülöttünk. Oroszország röhög a markába. Románia pedig a fejét vakarja.
A Balkán ellen irányuló hibrid cselekmények sortüze a politikai és etnikai megosztottságok felerősítését célozza az elszakadáspárti üzenetek terjesztésével és a többetnikumú kormányzati modell kudarcának hirdetésével. A régió destabilizálásán túlmenően közvetlenül fenyegeti az EU és a NATO biztonságát is.
Az április 2-i elnökválasztás után egész Szerbiára kiterjedő tüntetések csak kiegészítik azt a politikai és társadalmi instabilitási hullámot, mellyel a balkáni szomszédok már 2014 óta küszködnek. A boszniai-hercegovinai, koszovói, macedóniai, montenegrói és újabban szerbiai városok utcáit egymás után nagyszabású, egyes esetekben erőszakos, más esetekben „színes” tüntetések töltötték meg, de ezek mindegyike a politikusok hatalmi visszaélései, a kormányok külpolitikai döntései vagy az ezekben az államokban tartott választások legitimitása ellen irányultak. A gazdasági emigránsok és a szíriai menekültek balkáni útvonala csak tovább súlyosbította a Dunától délre található szomszédaink helyzetét. De a balkáni államok ebben az instabilitási helyzetben még nagyobb mértékben válnak sebezhetővé a térségben érdekekkel rendelkező külső szereplők befolyásával szemben.
Ennek megfelelően, tekintettel az ukrajnai válságra és az Oroszország és Nyugat közötti konfliktusra, egyre több szakértő fejezi ki amiatti aggodalmát, hogy az EU-hoz és NATO-hoz nem tartozó balkáni államok a Kelet és Nyugat között hibrid összecsapások terepévé válhatnak. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár nemrég tett nyilatkozata, aki szerint az Észak-Atlanti Szövetség segíteni fog a Nyugat-Balkánnak olyan hírszerzési és védelmi intézményeket kiépíteni, melyek képesek ellenállni a külső, főleg Oroszország felől érkező behatásoknak, csak még inkább megerősíti a szakértők félelmeit.
Történelmi gyökerei vannak Oroszország „szláv testvérek” iránti érdeklődésének. Az orosz gázexport, infrastruktúra-projektek és befektetések az évek folyamán megszilárdították a Moszkva és a balkáni államok közötti kapcsolatokat. Ezen kívül a vallási, kulturális, etnikai kapcsolatok, valamint a volt Jugoszlávián belüli konfliktusokra vonatkozó nyugati politikákkal szembeni közösen kritikus álláspontok olyan elemek, melyek növelik a déli szlávok és Moszkva közötti szolidaritást.
Az utóbbi években, miközben az EU-t egy sor belső válság foglalta le, Oroszország növelte befolyását a Nyugat-Balkánon. Putyin elnök 2014. októberi győzedelmes belgrádi látogatása Oroszország a régió iránti érdeklődésének bizonyítéka. De aggodalmakat kelt a Kreml által a bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság elnökének, (a krími forgatókönyvnek az ebben az országban való megismétlését hirdető) Milorad Dodiknak nyújtott nyílt támogatása vagy a Békevégrehajtó Tanács bosznia-hercegovinai standard nyelvre vonatkozó megoldásának elutasítása is. Ezen kívül az orosz tudósításokban a 2015-ös macedóniai tüntetések az ukrajnai Euromajdan felidézésének tűntek (azt a hipotézist hangsúlyozva, hogy a nyugati nagykövetségek álltak a macedón „majdan” mögött, miközben a Pravij Szektor – Jobboldali Szektor – szerepét az „albán terroristákra” osztották ki) és ezek az ukrán előzmények (Euromajdan, Krím, Donbasz) Nyugat-Balkánra történő lehetséges exportjának forgatókönyvére hívta fel a közvélemény figyelmét. Végső soron az Ukrajnára való utalások nem önkényesek. Oroszország nagyrészt a Koszovó-precedensre hivatkozva indokolta a Krím annektálását.
Az úgynevezett „ukrán forgatókönyv” a 2016. októberi állítólagos montenegrói államcsíny alkalmával is megjelent a nyugati és helyi sajtóban. Aztán 2017 januárjában, amikor abból a vonatszerelvényből lett botrány, melynek a Szerbia és Koszovó közötti vasúti összeköttetést kellett volna helyreállítania. Pristina azzal vádolta Belgrádot, hogy a krími minta alapján akarja annektálni Koszovó északi részét. Hashim Thaçi koszovói elnök azt mondta, hogy a vonaton szereplő „Koszovó Szerbia” feliratnak a koszovóiak provokálása volt a célja, hogy Szerbiának ürügyül szolgáljon a katonai beavatkozásra és a terület egy részének elcsatolására, ahogy az 2014 márciusában az ukrán félszigettel történt. Ezzel kapcsolatosan meg kell említeni az európai bizottsági elnök, Jean-Claude Juncker nemrég tett kijelentését, aki azt mondta, hogy a Trump-adminisztráció EU-ellenes diskurzusa új balkáni háborúhoz vezethet. Mindezek az események és nyilatkozatok újra megnyitják a Balkánon „Pandóra szelencéjét”, ugyanakkor azt a nyugati sztereotípiát is újra aktiválva, mely szerint ezt a térséget alapvetően (csak) jelentős etnikai, gazdasági és politikai gondok jellemzik. Az ukrán forgatókönyveket mind a nyugati politikai döntéshozók, mind a szakértők veszélyes hibrid precedenseknek tekintik, melyek az elemek széles spektrumát foglalhatják magukba, mint például hagyományos és nem-konvencionális katonai műveleteket, politikai tüntetések szervezését, gazdasági nyomásgyakorlást, információs hadjáratokat, médián keresztül a régió destabilizálása vagy harmadik félnek egy közvetítőkön keresztül zajló konfliktusba történő bevonása céljából indított pánikkeltő akciókat.
De ha mégis hitelesnek tartjuk azt a hipotézist, hogy célzott hibrid lépések irányulnak az EU-bővítés „várólistáján” való stagnálás által negatívan érintett nyugat-balkáni államok ellen, milyen hatásuk van ezeknek az eseményeknek Romániára nézve?
Az ukrajnai válság fő momentumaival egyidejűleg lezajlott balkáni események aggasztó képet festenek, melyet a romániai döntéshozóknak a lehető legkomolyabban kellene venniük a szomszédsági külpolitikánk szükséges újrakalibrálásához. Oroszország térségbeli beavatkozó cselekményei közepette Romániának tudatosítania kellene magában, hogy a balkáni lakosság jelentős része osztja azt a geopolitikailag eltorzított elképzelést, mely szerint egy újra életre kapó Oroszország kihasználja a Brexit után széteső és sebezhető Európa helyzetét. Úgy véljük, ez egyike azoknak a fő veszélyeknek, melyeket Romániának a következő években figyelembe kell vennie, amikor ezek a hibrid elemek egyre erőteljesebb szerepet fognak játszani. A Balkán ellen irányuló hibrid cselekmények sortüze a politikai és etnikai megosztottságok felkorbácsolására irányul (az elszakadáspárti üzenetek támogatásával és a többetnikumú kormányzási modell kudarcának hirdetésével). A mi szemszögünkből nézve ezek a cselekmények nemcsak a balkáni régió destabilizálására irányuló kísérletek, hanem közvetlenül fenyegetik az EU és a NATO biztonságát. Románia stratégiájának az EU Tanácsa elnökségének 2019-es átvételével kapcsolatos kialakítása kapcsán azt javasoljuk, hogy Románia a fekete-tengeri és balkáni biztonság megőrzését tegye meg egyik fő elsődlegességévé, összefüggő régiókként kezelve ezeket. Ezáltal Bukarest a Románia által az EU-csatlakozás után elért tényleges haszon kiemelésével egy sor konkrét akciót kezdeményezhetne a demagóg euroszkepticizmus, valamint a dezinformációs csatornákon keresztül retorikailag mesterségesen felfújt populizmus leküzdésére. Tekintettel arra, hogy Románia külügyminisztere már 2017 januárjában, a szenátusi és képviselőházi szakbizottságokban lezajlott meghallgatások során azt mondta, hogy Románia „Délkelet-Európa legfontosabb politikai, gazdasági és katonai hatalmává” változtatása a fő célja, elvárjuk, hogy a román diplomácia határozott lépéseket tegyen ebbe az irányba. A varsói NATO-csúcson a fekete-tengeri képességekre vonatkozóan eldöntött katonai lépéseken túlmenően nem szabad figyelmen kívül hagyni a balkáni szomszédságban zajló hibrid támadásokat, melyekre Romániának egy sor integrált és megfelelően koordinált lépéssel kell válaszolnia.
Vasile Rotaru és Miruna Troncotă posztdoktori kutatók a SNSPA Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Integráció Tanszékén és a Romania’s Concentric Circles „in the Line of Fire”? The Impact of Hybrid Actions and a Possible „Ukrainian Scenario” in the Balkans című tanulmány szerzői, melyet május 8-án fognak bemutatni a SNSPS székházában egy Románia szomszédságában zajló új biztonsági dinamikáknak szentelt nemzetközi konferencia keretében.
Fura, amikor egy nyugati ember „kommunista”, de nincs annál groteszkebb, mint amikor valaki egy posztkommunista országban dicsőíti az eszmét. Az oktatásnak is feladata, hogy felkészítse a fiatalokat: tudják megvédeni magukat minden ideológiával szemben.
Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?
Lövétei Lázár László legújabb kötetének kolozsvári bemutatóján jártunk, és bár nem terveztük, hogy megírjuk, végül mégis megírtuk, mert érdemes volt. A többi csak elmélet.
A hajdan országos hírű báznai fürdő jelen pillanatban vajúdik: az új belülről feszíti kifele a szétlopott, tönkretett régit. Jó lenne, ha nem szörnyszülött bújna elő a nehéz szülés végén.
Mi az összefüggés David Popovici Porsche Spyderje, a román néplélek és az értelmiségi elit által követendő példának tekintett hazai személyiségek hiánya között?
A Román Posta 2025. január 9-én, csütörtökön kezdi meg a januári nyugdíjak kézbesítését – jelentette be a társaság.
Január elsején a Schengen-térség teljeskörű tagja lettünk. Felszámoltuk a határátkelőket, megünnepeltük a szabad határátlépést. Merengések az elmúlt évek határtapasztalatairól.
A cégek és más jogi személyek helyi adóinak alig több mint 50 százaléka folyt be a gyergyószentmiklósi városkasszába 2024-ben. Idén őket is nagyobb kedvezmény ösztönzi őket a fizetésre. A magánszemélyek adózási hajlandósága azonban jónak mondható.
A rendelések elindításával kiderült, mennyibe kerül a Dacia legújabb, egyben legnagyobb modellje, a Bigster. A Duster nagy testvéreként emlegetett, egy új szegmensben világhódító körútra induló Bigster legolcsóbb kiadása 23 ezer euróba kerül.
Holtan találtak szerdán a város melletti mezõn két tulceai tinédzsert, egy fiút és egy lányt, akik a múlt hét végén tűntek el otthonról.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Fura, amikor egy nyugati ember „kommunista”, de nincs annál groteszkebb, mint amikor valaki egy posztkommunista országban dicsőíti az eszmét. Az oktatásnak is feladata, hogy felkészítse a fiatalokat: tudják megvédeni magukat minden ideológiával szemben.
Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?
Lövétei Lázár László legújabb kötetének kolozsvári bemutatóján jártunk, és bár nem terveztük, hogy megírjuk, végül mégis megírtuk, mert érdemes volt. A többi csak elmélet.
A hajdan országos hírű báznai fürdő jelen pillanatban vajúdik: az új belülről feszíti kifele a szétlopott, tönkretett régit. Jó lenne, ha nem szörnyszülött bújna elő a nehéz szülés végén.