Népszavazás: Betölthetnek köztisztségeket a büntetőítéletesek?

A parlamenti szavazás után célegyenesbe érkezett a Klaus Iohannis által kitalált népszavazás. A PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) és az ALDE (Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) abban reménykedik, hogy az elnök által megfogalmazott kérdés nem készteti majd szavazásra az embereket és az államfő kettős vereséget szenved: az alacsony népszavazási részvétel a románok korrupcióellenes harccal szembeni közömbösségét mutatja majd, és ezáltal

meg lehet majd kérdőjelezni Iohannis legitimitását.

A kormánykoalíció vezetői úgy gondolják, hogy az elnök banális kérdést bocsát majd népszavazásra, mely nem vált ki szenvedélyeket és vitákat, de számításuk elszakadt a valóságtól, mint ahogy az a 13. sz. sürgősségi kormányrendelet által kiváltott tüntetésekkel szembeni reakciójuk esetében is történt. Márpedig éppen ezek a tüntetések mutatják a választók mozgósításának jelentős növekedését. A PSD az egyes baráti tévécsatornák segítségével széles körben terjesztett dezinformálásra alapoz, és alábecsüli a szavazók erejét, akiknek a szociális biztonságukon túlmenően az erkölcsiség is számít.

Elképzelhető, hogy még a PSD-s választók egy része is részt vesz a Klaus Iohannis által kezdeményezett népszavazáson, ha a kérdés egyenes lesz:

Egyetért azzal, hogy korrupció miatt elítélt személyek ne tölthessenek be köztisztségeket?

- Igen.

- Nem.

A munkaadók a legjelentéktelenebb állások betöltésénél is erkölcsi bizonyítványt kérnek. És akkor ha egy felvonókezelőnek vagy egy takarítónőnek egy kis felelősséggel és kevés javadalmazással járó álláshoz bizonyítania kell, hogy nem volt büntetőítélete, akkor miért ne lennének ilyen elvárások egy tisztségviselővel szemben is?

Liviu Dragneának, a Képviselőház elnökének már van egy büntetőítélete és attól tart, hogy egy másikat is kaphat a Legfelsőbb Bíróságon zajló perében, melyben hivatallal való visszaélésre történő felbujtással vádolják. Körülötte hasonló helyzetben lévő és a korrupcióellenes törvények lazításáért rá nyomást gyakorló befolyásos emberek, politikusok, közpénzre bérlettel rendelkező kliensek vannak. Látható (vagy láthatatlan) kapcsolatok vannak a mocskos pénzek politikájából táplálkozó és a korrupcióellenes ügyészektől rettegő csoportok között. Ezért

a PSD mindent elkövet majd, hogy otthonmaradásra bírja a szavazókat a népszavazás napján.

Klaus Iohannisnak csaknem 6 milliós részvételre van szüksége a népszavazáskor, hogy a korrupcióellenes voksolás érvényes legyen. Vagyis mindazokra, akik 2014 novemberében megszavazták elnöknek.

A PSD elnöke, Liviu Dragnea már leleplezte a stratégiáját, amikor némiképp ravaszul azt kérdezte: „Mi történik, ha nem jönnek el az emberek szavazni és a népszavazás nem érvényes, ez azt jelenti, hogy a románok nem támogatják a korrupcióellenes harcot?”. Ezt a kockázatot vállalja Iohannis, amikor arra a felelősségérzetre, érettségre és demokratikus etikára tesz tétet, melyre sok román törekszik.

De mi történik, ha Iohannis népszavazása sikeres lesz?

A PSD és az ALDE átvihetnek még majd a Parlamenten olyan törvényeket, melyek kimentik az igazságszolgáltatás karmai közül a korruptakat? A válasz igen lehetne, mert Romániában a demokratikus szabályokat csak akkor tartják be, ha a hatalmon lévő csoportot szolgálják. A parlamenti többség pillanatnyilag semmibe veheti az elnök hatalmát és a nép hangját, de később, rövid időn belül minden e többség ellen fordulhat, mely komor jövőt akar diktálni Romániának.

Az alcímeket a szerkesztőség adta.