// 2025. december 9., kedd // Natália

Népszavazás az igazságszolgáltatásról: kis használati útmutató

// HIRDETÉS

A népszavazással fűszerezett európai parlamenti választások körüli hatalmas cirkusz közepette a szegény választópolgár néha azt sem tudja, milyen országban él.

A Főtér RoMánia rovatában a romániai román nyelvű média olyan véleményanyagait szemlézzük, amelyek vagy az itteni magyar közösséggel, a román-magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, vagy a nyilvánosságot, a közbeszédet foglalkoztató forró témákat taglalnak.

Jelen szöveg az Adevărul oldalon közölt cikk fordítása.

Jelenleg egy dolog biztos: népszavazást fognak tartani az európai választással egyidejűleg (érthetetlen, hogy a román nyelv miért visel el olyan barbarizmusokat, mint az „europarlamenti választás”, holott nem létezik semmilyen EuroParlament).

De ez az egyetlen biztos dolog. Még nem határozták meg a népszavazás kérdését. A parlamentben volt egy ezzel kapcsolatos vita, valamint egy erre vonatkozó kedvező határozat a parlament részéről. A parlament által elfogadott téma bármilyen típusú kérdésnek lehetőséget ad.

Egy népszavazás akkor legitim, ha olyan ügyre ad választ, amit politikai szinten, a parlamenti képviselőkön keresztül nem lehet eldönteni.

Egy népszavazás nem legitim, ha csak egy politikai célt szolgál – nevezetesen azt, hogy a közvetlen demokráciával váltsa fel a képviseletit. Melyik kategóriába illene be az igazságszolgáltatással kapcsolatosan bejelentett népszavazás? A 2016-os parlamenti választást megelőző kontextus azt mutatja, hogy egyértelmű törésvonal van az igazságszolgáltatást a vezetők bizonyos személyes érdekeinek kielégítése céljából maguk alá gyűrni akaró politikai erők és a Románia által az Emberi Jogok Európai Bíróságához 1994-ben történt csatlakozással, az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus 2006-os elfogadásával és a Velencei Bizottság ajánlásainak bíróságok és az Alkotmánybíróság szintjén történő alkalmazásával vállalt kötelezettségek folytatását akaró politikai erők között. Egy folyamatos, az összes intézményes eszköz bevetésével zajló csatározásról van szó, olyan csatározásról, mely néha az utcákra is kikerült – lásd a 2017 elejei tüntetéseket. 2019-re az igazságszolgáltatás-pártiság és –ellenesség közötti törésvonal lett a legfontosabb megosztottság Romániában. Ennek bizonyítéka, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége elleni lépések leghevesebb hívei – a civil társadalomból és a médiából – az igazságszolgáltatás-ellenes napirenddel rendelkező párt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) listáján találtak helyet maguknak.

Felszámolná ezt a törésvonalat egy népszavazás? Az eredménytől függ. Ha eredményes, akkor a válasz igen.

Az igazságszolgáltatás függetlenségének korlátozását támogatóknak valamilyen más témára kellene váltaniuk.

A mostani törésvonal feleslegessé, kontraproduktívvá válna. Ha azonban érvénytelen lesz, a szóban forgó törésvonal fennmarad. De mi történik akkor, ha a népszavazás nem lesz eredményes, a részvétel mégis jelentős? A törésvonal mindkét oldalán állók győztesnek mondják majd magukat. Nemcsak továbbra is fennmarad majd a törésvonal, de el is mélyül. A politikai szereplők részéről egy érvénytelen népszavazás a legkevésbé kívánt eredmény, még akkor is, ha valamilyen egyértelmű tendenciát mutatna. A szavazás jelentésével kapcsolatos vita a diskurzus legitimitásával kapcsolatos vitává alakulna.

Nagyon komoly jelek azt mutatják, hogy ebben a helyzetben vagyunk. Nehéz azt hinni, hogy mindenki, aki megjelenik a szavazáson (ha a részvétel 30 százalékos lesz), vagy a döntő többségük (ha a részvétel 40 százalék felé fog alakulni) IGEN-nel fog szavazni ezen a népszavazáson. A PSD vagy a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) szavazói közül sokan nem jelennek meg a szavazáson, a résztvevők pedig egyetlen egyszer szavaznak majd, a nekik szimpatikus pártra.

Vegyünk egy egyszerű számítást. Tételezzük fel, hogy rekordméretű, 42 százalékos lesz a részvétel. Ezek 42 százaléka (a Nemzeti Liberális Párt, a PNL és a Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja, a PLUS szavazatai együttesen) IGEN-nel szavaz. Ez a teljes szavazatszám 17,64 százalékát jelenti. Tételezzünk fel egy minimális, 30 százalékos részvételt. Ez a szavazatok 12,6 százalékát jelentené az IGEN lehetőség mellett. Azt a hipotézist is számításba vehetnénk, hogy olyanok is megjelennek majd az urnáknál, akik csak a népszavazáson vesznek részt. Ezek száma kitehetné a szavazók újabb nagyjából 12 százalékát? Nehezen hihető.

Az a legvalószínűbb hipotézis, hogy

egy PSD–ALDE-s bojkott esetén 2007 óta most lesz a legalacsonyabb európai választási részvétel Romániában.

Ezen pártok számára nem az Európai Parlament a tét. Így aztán komoly legitimitáshiánnyal küszködnek majd azok, akiket beválasztanak az Európai Parlamentbe. Románia már szembesült ilyesmivel az európai választások alacsony részvételi aránya miatt. Meglehet, hogy ezúttal nagyon komoly képviseleti válság alakul ki. Ilyen körülmények között gyorsuló ütemben szerez majd híveket a populista pártok diskurzusa.

Az Európai Parlamentbe nagyon kevés szavazattal bekerült 33 képviselő és egy érvénytelen népszavazás, ami miatt az igazságszolgáltatás függetlenségének témáját többé nem lehet majd felhasználni a politikai vitákban és ezáltal megnyílik az út azok előtt, akik brutálisan akarnak beavatkozni az igazságszolgáltatásba: ez nagyon valószínű forgatókönyv. Amennyiben a népszavazás érvénytelen lesz, május 26-a után megállíthatatlan lesz azoknak a rendeleteknek a hulláma, melyekkel a politikum folytatni fogja az igazságszolgáltatás elleni ostromát – sőt, a népszavazási eredmény természetes következményének fogják tekinteni.

De a részvételi arány nagyon nagy mértékben függ majd a kérdés megfogalmazásától

és e kérdés szükségességét hirdető véleményvezérektől. Egy banális vagy az alkotmánnyal ellentétes kérdés észrevétlen marad majd, vagy az eredmény érvénytelen lesz. Olyan kérdésre lenne szükség, mely rámutat a pillanatnyi politikai törésvonalra. Az ideális forma a következő lenne: „Egyetért a Románia által az igazságszolgáltatás függetlensége és a korrupcióellenes harc terén az Európai Unióval szemben vállalt kötelezettségek folytatásával?”. Egy jól feltett kérdés válaszra késztet, bármi is legyen az, ami növeli a részvételt és ebből következően egy népszavazás érvényesítésének esélyét is növeli. Ezzel szemben egy értelmetlen kérdés masszív bojkottra késztet, és már nem is lesz szükség arra, hogy egyes politikai erők távolmaradásra szólítsanak fel.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mit adtak nekünk a bevásárlókozpontok?

Sólyom István

Ha nem tart sehová a történelem, nincs nagy közös cél, csak a saját életünk menedzselése marad.

Mindenki hagyja békén Vida Gábort! Avagy az ideológiák fölöttébb káros voltáról

Varga László Edgár

Miért veszélyes manapság, ha az ember vállalja az önálló véleményét?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Hihetünk-e még a szemünknek? Eligazodás egy rohamosan változó vizuális kultúrában

Sánta Miriám

A mesterséges intelligencia által generált képek és videók elárasztják az internetet. Gyakorlati tippek arra, hogyan szűrjük ki ezeket.

Bertici Attila: Ahol jó emberek vannak, én ott érzem jól magam

Sólyom István

A „legvagányabb romániai magyarnak” tartják a román követői a szatmárnémeti vlogger-kalandort, akinek az offline életére is kíváncsiak voltunk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Egy ex-fodrásznő ült egy vízügyi intézmény vezetőségében… és 100 000 embernek ma nincs vize…
Főtér

Egy ex-fodrásznő ült egy vízügyi intézmény vezetőségében… és 100 000 embernek ma nincs vize…

… az államelnök szerint, ha egy miniszter hazudik, az nem olyan gáz, mintha milliókat lopott volna… és Románia lesz az első NATO-tagállam, amelynek HISAR-osztályú járőrhajója van.

Tavaszra elkészülhet Erdély legnagyobb kiskereskedelmi parkja
Krónika

Tavaszra elkészülhet Erdély legnagyobb kiskereskedelmi parkja

Gőzerővel építik a fejlesztő és a helyi hivatalosságok által Erdély legnagyobb kiskereskedelmi (retail) parkjának nevezett, több mint 100 millió euróból megvalósítandó létesítményt Szászfenes község területén.

„A norvégok nagyon kedvesek, toleránsak, viszont nem igazán befogadók”
Főtér

„A norvégok nagyon kedvesek, toleránsak, viszont nem igazán befogadók”

A helyiek kevesebbet dolgoznak és több időt töltenek a családjukkal – mondja Nagy Ildikó, a Norvégiai mindennapok blog marosvásárhelyi származású szerzője, aki a szaunában is az erdélyi magyarok történetét ecseteli a norvég néniknek.

„Nekihajtok az első szembejövő autónak” – külföldön fogták el a szándékosan balesetet okozó román férfit
Székelyhon

„Nekihajtok az első szembejövő autónak” – külföldön fogták el a szándékosan balesetet okozó román férfit

Szándékosan nekihajtott egy másik autónak, ezáltal egy 21 éves fiatalember, valamint annak egyéves és négyhónapos lánya életét oltotta ki az a 38 éves Ialomița megyei férfi, akit Nagy-Britanniában azonosítottak és vettek őrizetbe a hatóságok.

Orbán Viktor közelgő háborúról szóló kijelentése a román sajtó figyelmét is felkeltette
Krónika

Orbán Viktor közelgő háborúról szóló kijelentése a román sajtó figyelmét is felkeltette

A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.

Aggódó családja keresi a Székelyudvarhelyről eltűnt nőt
Székelyhon

Aggódó családja keresi a Székelyudvarhelyről eltűnt nőt

Eltűnt személy felkutatásához kér segítséget egy család a közösségi médiában. A felhívás szerint egy 39 éves nőt keresnek, aki december 5-én délután elhagyta a székelyudvarhelyi Riverside bevásárlóközpontot, azóta nem tudnak kapcsolatba lépni vele.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Mit adtak nekünk a bevásárlókozpontok?

Sólyom István

Ha nem tart sehová a történelem, nincs nagy közös cél, csak a saját életünk menedzselése marad.

Mindenki hagyja békén Vida Gábort! Avagy az ideológiák fölöttébb káros voltáról

Varga László Edgár

Miért veszélyes manapság, ha az ember vállalja az önálló véleményét?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Hihetünk-e még a szemünknek? Eligazodás egy rohamosan változó vizuális kultúrában

Sánta Miriám

A mesterséges intelligencia által generált képek és videók elárasztják az internetet. Gyakorlati tippek arra, hogyan szűrjük ki ezeket.

Bertici Attila: Ahol jó emberek vannak, én ott érzem jól magam

Sólyom István

A „legvagányabb romániai magyarnak” tartják a román követői a szatmárnémeti vlogger-kalandort, akinek az offline életére is kíváncsiak voltunk.

// HIRDETÉS