Román érző nép. Román szeretni német, angol. Román utálni orosz, magyar.
Az INSCOP Research kutatása szerint, azon országok rangsorában, melyekhez a románok inkább pozitívan viszonyulnak, Németország az első, Nagy-Britannia a második és Spanyolország a harmadik. A válaszolók által a legkevésbé kedvelt államok Oroszország (az utolsó helyen) és Magyarország.
A nyugati és elsősorban az Európai Unióra nézve reprezentatív országok alapvetően pozitív képnek örvendenek a románok szemében, mutatja ki az INSCOP Research által az Adevărul megrendelésére, a 2014. július 1-6. időszakban készült felmérés. A kutatás 1.055 fős, Románia 18 éves és 18 év feletti népességére nézve reprezentatív mintán készült. Az adatok legnagyobb megengedett hibahatára +/-3 százalék, 95 százalékos bizalmi fok mellett.
A válaszolók nem kevesebb, mint 84,3 százaléka azt mondja, pozitívan viszonyul Németországhoz, mely vezeti azoknak az országoknak a rangsorát, melyekre a románok barátsággal és csodálattal tekintenek.
Ebben a rangsorban Oroszország áll az utolsó helyen, mellyel csak a válaszolók 37 százaléka szimpatizál. A románok több mint fele (51,4%) azt állítja, hogy inkább negatív érzése van Moszkvával szemben, ezt az arányt pedig mind a történelmi háttér, mind az utóbbi fél évben zajlott ukrajnai zavargások is indokolják. Meg kell említeni, hogy az ehhez a kutatáshoz felhasznált adatokat a malajziai gép Ukrajna területe feletti lelövése előtt gyűjtötték, mely balesetért Oroszországot hibáztatják és melynek 298 áldozata volt.
Az INSCOP Research által készített rangsorban a Vlagyimir Putyin által vezetett birodalmat Magyarország előzi meg (melyhez a románok 40,4 százaléka pozitívan, 49,6 százaléka negatívan viszonyul), illetve Ukrajna (erre a megkérdezettek 45,2 százaléka pozitívan, 39,8 százaléka ferdén néz).
Visszatérve a hierarchia felső tartományához, el kell mondani, hogy Németországot a kedvezően fogadott országok között Nagy-Britannia (a válaszolók 83,5 százaléka pozitívan viszonyul hozzá), Spanyolország (83,2%), Olaszország (81%), Hollandia (79,3%) és Franciaország (77,9%) követi. Németország és Nagy-Britannia az európai térséget jelképező országok, de ugyanakkor a románok által nagyon kedvelt munkavállalási úti céljai is.
Bár az adatgyűjtés idején éppen a 2014-es brazíliai labdarúgó világbajnokság egyenes kieséses szakasza zajlott, Bastian Schweinsteiger és Thomas Müller Rio de Janeiro-i döntőt (1-0 Argentínával szemben) megnyerő csapatának teljesítménye biztosan hozzájárult ahhoz, hogy Németország került a rangsor élére.
Spanyolország és Olaszország olyan államok, melyek bár elhúzódó válsággal szembesülnek, jelentős számú román dolgozóval rendelkeznek, és bírják ragaszkodásukat. Hollandia fontos ország a külföldiek romániai befektetéseinek és a munkavállalási célországok térképén. Ezen kívül nem kizárt, hogy Hollandia szintén kapott egy kis többletszimpátiát azzal, hogy bekerült a brazíliai világbajnokság elődöntőjébe.
Az Egyesült Államok népszerűségi aránya 77,5 százalék – a legjobb eredmény a nem EU-s országok közül, de a románok Amerika iránti szimpátiája már rég nem meglepetés.
Görögország 68,2 százalékos pozitív viszonyulással rendelkezik, ami a hierarchia közepére helyezi, de a legrosszabbak közé az Európai Unió államai közül. A görögországi válsággal kapcsolatos utóbbi évekbeli események hosszú távon nyilvánvalóan hátrányosan érintették az ország imázsát. A románok számára Tasszosz, Zakintosz, Halkidiki, Lefkada vagy Korfu a kedvenc vakációs úti célok közé tartoznak.
A románok körében pozitív véleménnyel rendelkező más nem EU-s országok között van Japán (74%), Moldova Köztársaság (68,8% – ez az eredmény a Romániával meglévő történelmi kapcsolatnak köszönhető) és Kína (64,3%).
A románok más államokkal kapcsolatos érzelmeire vonatkozó korábbi INSCOP Research-kutatás alkalmával, mely a 2013. szeptember 10-17. időszakban készült, Nagy-Britannia állt az élen (a válaszolók 75,5 százaléka mutatott szimpátiát a Királyság iránt). Németország a második helyen volt (a románok 74,3 százaléka mutatott inkább pozitív érzést), melyet Franciaország (73%), Spanyolország (72,9%), Olaszország (70,5%) és az AEÁ (70,3%) követett.
A rangsor alján is másképp nézett ki a helyzet. Akkor Magyarország volt a rangsor utolsó helyén (csak 29,3 százaléknyi pozitív, 55,7 százaléknyi negatív érzés). Magyarország előtt Oroszország (36,8 százalék inkább pozitívan, 45,2 százalék negatívan viszonyult hozzá) és Ukrajna (41,8% pozitív, 35,3% negatív érzés) helyezkedtek el.
A románok Oroszországgal, Magyarországgal és Ukrajnával szembeni fenntartásai a bennünket ezekkel az országokkal összekapcsoló zaklatott múltból fakad, mondja az Adevărul által megkeresett szakértők többsége. Az INSCOP Research felmérés eredményeinek alaposabb értelmezéséhez elbeszélgettünk egy volt külügyminiszterrel, két történésszel, egy szociológussal, egy politikai elemzővel, egy Szovjetunióban született íróval, egy itt dolgozó némettel és egy magyar etnikumúval. A történészek inkább arra számítottak, hogy Franciaország lesz az első helyen, nem Németország, míg a szociológusok ezt annak fényében értelmezik, hogy a gazdaság több jelentős ágazatát a németek uralják. A nyugattal szemben szkeptikus Vasile Ernu író szokatlan vétkest talált a románok Oroszországgal szembeni ellenségességéért: a román sajtót.
A Szovjetunióban született, de a jászvásári (Iaşi) Filozófia Kart kijáró Vasile Ernu író úgy gondolja, hogy az Oroszországról kialakult negatív képért a romániai sajtó a hibás. „Sok éve lenyűgöz bennünket a nyugat. Kialakult ez a gondolat, hogy Oroszország Románia legnagyobb ellensége, hogy ellopták az óráinkat, hogy minden rossznak az okozói. Ez a románok – sajtó által táplált – elképzelése, mely Romániában hisztérikusabb, mint az ukrajnai és az oroszországi sajtó, melyek a tényeket kevésbé agresszív hangvétellel mutatják be. A szomszédok rosszak, a tőlünk távolabbiak pedig jobbak. Nagyobb is a kockázata annak, hogy gondjaink támadhatnak Oroszországgal, mert sokkal közelebb van hozzánk, mint Németország”, jelentette ki Ernu.
Németország és Nagy-Britannia azért foglalják el az első két helyet a szimpátiák rangsorában, mert a románok nem ismerik hazájuk múltját, értelmezi az adatokat Constantin Bălăceanu-Stolnici, aki hozzáteszi, hogy Franciaország érdemelte volna meg a legjobb eredményt. „Franciaország sokkal közelebb áll Romániához, mint Nagy-Britannia és Németország. Franciaországnak meghatározó szerepe volt a modern Románia létrehozásában. Ezeket az eredményeket annak tulajdonítom, hogy a mai nemzedék már nem ismeri a történelmet, a dolgokat pedig most más kritériumok határozzák meg. Németország Angela Merkel megszorító politikájával tűnt ki, Anglia pedig az általa beszélt nyelvvel, mely most nemzetközi. Csak így tudom megmagyarázni. Oroszország azért sereghajtó, mert csak rosszat tett nekünk, amióta létrejött, Magyarország pedig azért, mert politikai szinten vannak ezek a nézetkülönbségek”, mondta Bălăceanu-Stolnici.
Radu Magdin politikai elemzőt meglepte Nagy-Britannia jelenléte az első két hely egyikén, tekintettel arra, hogy milyen durván fogadták az utóbbi időszakban a románokat a szigeten. „Azt hiszem, hogy Németország esetében – a hagyományos tiszteleten kívül, mely szerint a németek rendezettek, fegyelmezettek, szorgosak – a labdarúgó világbajnokság megnyerése is hozzájárult, ami egy pozitív dologgal hozta előtérbe. Nagy-Britannia meglep, mert sor inkább negatív jelzéseket kaptunk a Cameron-kormány felállása óta. A rangsor végét illetően viszont nem lepnek meg az eredmények. Oroszországot agresszor államnak, veszélynek tekintik, Ukrajnát pedig instabilitási gócnak. Ukrajna és Magyarország esetében létezik ez az instabilitási érzés”, mondta Magdin.
A szociológus Alfred Bulai azon a véleményen van, hogy ez a rangsor a valóságot tükrözi mind Oroszország, min Románia két szomszédja esetében, tekintettel a történelmi megfontolásokra. Németország és Nagy-Britannia esetében a két országot azért tartják nagyra, mert pozitív imázsnak örvendenek Európában. „A negatív fertályban finom történelmi részletkérdések vannak Magyarországgal, Oroszországgal és Ukrajnával. Észak-Bukovina, Transznisztria és Dél-Besszarábia olyan pontok, melyek történelmileg összekötnek velük. A történelmi gondokkal küszködő társadalmak között megmarad egyfajta ellenségesség. A román térségben Németország pozitív példa volt. 1990 után a románokat lenyűgözte a technika, a német autók. Bizonyos területeken továbbra is Németország a legjobb. Vannak még mindig működő sztereotípiák. Angliának azért van pozitív imázsa, mert semmi olyat nem tett, amit negatívan lehetne értelmezni”, kommentálta Bulai.
Demény Péter magyar származású író és az adevarul.ro bloggere a romániai és a magyarországi politikusokat hibáztatja a két ország polgárai közötti feszült kapcsolatért. „Azt hiszem, még mindig nagyon sok előítélet van a két ország között. Azt hiszem, a magyarországiakról rólunk és fordítva nagyon felszínes ismeretek vannak, kulturális értelemben. Az elégedetlenségek közepette vannak politikusok, például Orbán Viktor úr, akik elkészítenek egy nagyon harcias, nagyon magyar beszédet, pejoratív értelemben. Németország azért van az első helyen, mert Romániában nincs túl sok német. Nem zavaróak, mert kicsi a létszámuk. A magyarok sokan vannak, egyes románok számára túl sokan, és zavarják őket. Van egy olyan népesség, mely tüntet is a nemzetiségével, lobogtatni akarja a zászlót”, mondta Demény.
A német Heribert Kailbach, a ProCredit Group vezérigazgató-helyettese úgy gondolja, a románok gazdasági jellegű okok miatt helyezték országát a rangsor élére. „A románok, szerintem, egy sor jól meghatározó elem miatt kedvelik Németországot, mint például a nagyon jó szervezettség, a jól felépített egészségügyi és nyugdíjrendszer, a romániaiaknál sokkal magasabb bérek. Németországban a megélhetési költségek is magasak, de a románok ezt nem veszik figyelembe. Ezen kívül úgy gondolom, hogy a románok nagyra értékelik Németország nagyon jó közlekedési infrastruktúráját, az autópályáktól a tömegközlekedésig. És nem utolsó sorban, a románok a tisztaságot is figyelembe veszik. Romániában élő és dolgozó németként ez a véleményem”.
Adrian Cioroianu történész, volt külügyminiszter elismeri, nem számított arra, hogy Nagy-Britannia lesz a második helyen, tekintettel arra, hogy az angolok óriási botrányt csaptak a románok Angliába emigrálása kapcsán. „Az én szemszögömből nézve az első két hely meglepő, mert olyan országokról van szó, melyeket a románok inkább csodálnak, mint szimpatizálnak. Nem latin országok, de talán ez is a magyarázat. A románok értékelik a hatékonyságot, a pontosságot, amivel nem találkozunk ilyen nagy mértékben a latin országokban. Anglia nem fogadta tárt karokkal a románokat, de úgy tűnik, ez nem ártott a közvélekedésnek. Az utolsó helyek előreláthatóak voltak. Azt hiszem, Oroszország esetében már nincs mit mondani, ami pedig Magyarországot illeti, azt hittem, hogy némiképp csökkentek a gyanakvások, de valószínűleg ennek az Orbán-kormány az oka. Ukrajna esetében a gond szintén a véget érni nem akaró keleti konfliktussal kapcsolatos”, mondta Cioroianu.
A volt külügyminiszter azon is csodálkozott, hogy Szerbia a rangsor alsó tartományában végzett. „Valószínűleg arról van szó, hogy a kapcsolatok nem olyanok, mint a volt Jugoszlávia idejében voltak. Nehéz magyarázatot találni”, mondta még Cioroianu.
Dan Falcan történész sem nagyon érti, a románok miért értékelik ilyen nagy számban Németországot és Nagy-Britanniát és nem azokat az országokat, melyekkel Románia a latin nyelv révén rokonságban áll.
„Németország és Nagy-Britannia helyezése tényleg érthetetlen. Az idők folyamán Románia hagyományosan Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Szerbia iránt táplált pozitív érzéseket. Furcsa, mert Németország állt elő a megszorító politikával. Nagy-Britanniának pozitív képe volt a románok tudatában, de nem az első két hely valamelyikén. Normális, hogy Oroszország és Magyarország van az utolsó két helyen. Több éve húzódó történelmi vitánk van az oroszokkal, a magyarokkal és újabban az ukránokkal. Oroszországgal konfliktusos hagyományunk van. Kétszer rabolták el tőlünk Besszarábiát, a vissza nem adott kincstári vagyon, annektálták Besszarábiát és Észak-Bukovinát. Mindezek nem maradhattak nyom nélkül a kollektív tudatban. Ukrajnát Oroszország örökösének tekintik. Gyakorlatilag már nem Oroszország jelenti a veszélyt, hanem Ukrajna. Magyarországgal még kedvezőtlenebb a hagyományunk. Csaknem ezer évig uralták Erdélyt. Most, rendszeresen megjelenik Tőkés, Orbán, akik autonómiáról beszélnek, olyan nyilatkozatokat tesznek, melyek nem alkalmasak az országok közötti kapcsolatok javítására”, mondta Falcan.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.
A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.
Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.
Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.
Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.