A mioritikus nemzetféltők nem ismerik el Koszovót. Nem és nem! Hiszen a székely szakadárok csak erre várnak.
Koszovó elismerése Románia számára eltérést jelentene az 1859 óta követett külpolitikai elvektől. Mi több, nemzeti érdekünket szolgálja, ha kiszámíthatóságot mutatunk a térségbeli államok és partnerek, de tiszteletet is a nemzetközi jog iránt.
Jelenleg a határok módosítását az 1975-ös helsinki megállapodás szabályozza nemzetközi szinten. A dokumentum kimondottan rögzíti a határok és a területi integritás sérthetetlenségét. Ezeket csak az összes érintett fél szabad akaratából lehet módosítani.
Csehszlovákia például mindkét fél, Csehország és Szlovákia egyértelmű és szabadon kifejezett akaratából válhatott ketté. A döntést országos népszavazással szentesítették.
A Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság egyesülése szintén – ez esetben összeolvadással – módosította a határokat. Erre is közös, országos népszavazás útján szabályozott és törvényesített akarattal került sor.
Koszovó viszont úgy vált ki Szerbiából, hogy
Koszovó kiválása Szerbiából, a helsinki megállapodás rendelkezéseivel ellentétben, csak az egyik fél szabad akaratából és egy nagyhatalom erőszakos támogatásával történt meg.
Románia nem tartozott a Koszovót elismerő államok közé, és nem is szabad ezt megtennie.
amiért Románia nem ismerheti el Koszovót, a transznisztriai régió a másik.
Egy ilyenfajta lépés törvénysértő jellegén túlmenően, a nagyhatalmak egy gyenge pillanatukban megnyitották Pandora szelencéjét, ezzel Oroszország expanziós érdekeinek kedvezve. A keleti szomszéd ezt a precedenst használta fel a Krím annektálására, szintén csak az egyik fél, a félsziget orosz és oroszbarát lakosságának akarata szerint.
Koszovó elismerését partnereink, elsősorban az AEÁ, nem várják el tőlünk. Mindenki szabadon dönthet a kérdésben. Ilyen körülmények közt még csak ürügyünk sincs álláspontunk módosítására, annál is inkább, hogy ez nagyon sok hátránnyal járna, melyek közül a Szerbiával, az álláspontunkat – természetesen – tiszteletben tartó állammal meglévő kapcsolatunk megromlása a legfontosabb.
A környékünkön lévő államok határa folyamatosan változott, esetenkénti meggyengüléseiktől függően. A Szerbiával meglévő kapcsolatunk, bár nem éri el a kívánt szintet, mégiscsak az egyik legjobb, amit egy szomszéddal fenntarthatunk. Hazánk
hogy ezzel saját érdekeit védje a regionális hatalmak érdekeivel szemben. A történelem folyamán nem kevésszer történt meg, hogy a szomszédos ország ellen agressziót követtek el, hazánk pedig nem ismerte el a határmódosítást. Sőt, sokszor nekünk is felajánlották területek annektálását, a részvételt a szomszédos állam feldarabolásában, amit – helyesen – elkerültünk.
Igaz, hogy Románia felajánlotta területét a NATO Szerbia elleni támadásaihoz. De ez is kompromisszumos cselekedet volt, melynek során egyrészt tiszteletben tartottuk a szövetséges államok érdekeit, másrészt viszont kivontuk magunkat egy szerb állam elleni agresszióból.
A kölcsönös atrocitások leállításához szükség volt Románia segítségére. Ki tudja, hova jutottak volna és milyen bűnöket követtek volna el, ha nem sikerül leállítani a felek közötti konfliktust.
Románia utólag békefenntartó csapatokat küldött a térségbe, de ezek a szerbek román katonák iránti bizalma révén a helyi egyensúly biztosításában vettek részt.
Koszovó és a Krím esete világosan megmutatta, hogy
amire a nagyhatalmak csak ürügyként hivatkoznak.
Romániának kötelessége segíteni Szerbia európai integrációját, mivel csak ez képes megoldani a jelenlegi gondokat. Egy erős, demokratikus és európai szerb állam megerősítené hazánk helyzetét a régióban. Ehhez bizalomra van szükség.
A jelenlegi vezetők szerepe nagyon egyszerű: nem szabad olyan nyilatkozatokkal beavatkozni ebbe az ügybe, melyek nem biztosítják külpolitikánk állandóságát.
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.
Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.
Meghalt vasárnap egy barcaszentpéteri siklóernyő-oktató, akinek repülés közben kikapcsolódott a felszerelése és lezuhant a magasból – közölte a Brassó megyei rendőrség.
Továbbá ha hirtelen felindulásból kivágná a diófát az udvarán, ne tegye!
A keresőcsapatok kedden délután megtalálták a kiskorút, aki a Szovátához tartozó Szakadát település erdei területén tűnt el a délben.
Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.
Hallgatólagosan elfogadta hétfőn a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvénytervezetét arról, hogy a többségi nemzethez tartozó állampolgárok a nemzeti kisebbségekével azonos feltételek mellett alakíthatnak egyesületeket.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.