Kérdés persze, mi lenne, ha például Erdélyben egy másfél milliós német közösség követelné a jogait.
Több mint 20 európai országban van német kisebbség. Ezek közül többen egy munkacsoportba tömörültek, mely most ünnepli megalakulásának 25. évfordulóját.
A német Belügyminisztérium kezdeményezésére negyed évszázaddal ezelőtt hozták létre a Német Kisebbségek Munkacsoportját (AGMD). Ez a nem hivatalos bizottság gazdag információ- és tapasztalatcserét, valamint több területre kiterjedő konkrét együttműködést tesz lehetővé, a FUEN (Federal Union of European Nationalities) védnökségével, az Európában és a volt Szovjetunió államaiban működő egyesületek között.
A 2016-os berlini éves kongresszuson 19 európai és közép-ázsiai országból 29 szervezet több mint 50 képviselője volt jelen. Németország számára rendkívül fontosak ezek a német kisebbségi egyesületek, mert ők gondozzák a német kultúrát és nyelvet a befogadó országokban, ugyanakkor a népek és etnikumok közötti megértés elősegítésében is közreműködnek. Angela Merkel kancellár, a szövetségi kancellárián tartott ceremóniával személyesen tisztelte meg idén ezeket a kezdeményezéseket.
A történelmi kontextustól függően országonként különböző az európai német kisebbségek helyzete. A második világháború, a náci múlt és a kommunizmus jelentős mértékben meghatározta a helyzetet ezekben a kelet- és közép-európai országokban, de Közép-Ázsiában is. A német kisebbség szervezetei olyan kihívásokkal szembesültek, mint a kitelepítések, a Német Szövetségi Köztársaságba való emigrálás vagy a befogadó országok általi asszimilálás. A német kormány együttműködött azokkal az országokkal, ahol német kisebbség él, hogy ott a német kisebbség kultúráját és nyelvét támogató programokat indítsanak el.
Harmut Koschyk, aki a szövetségi kormányban a bevándorló németekkel és a nemzeti kisebbségekkel foglalkozik, a német kisebbségek egyesületei és a német kormány, illetve a közvetítő kulturális szervezetek közötti együttműködés egyik leghatározottabb támogatója. „Sorsdöntő, hogy ténylegesen sikerüljön megőriznünk a német nyelvet egy német kisebbség fő identitás-megőrzési eszközeként, függetlenül attól, hogy Európa melyik országában él”, mondta Koschyk a DW-nek. Elmondása szerint különleges erőfeszítésekre van szükség, hogy a német nyelv ne csak egy szívesen beszélt idegen nyelv legyen a német kisebbségek számára, hanem egy életerős anyanyelv is.
De ezeket az erőfeszítéseket nem mindenhol díjazzák. A német kisebbséggel kapcsolatos hátrányos bánásmód legújabb esete Lengyelországban tapasztalható. Sziléziában az Opole város bővítésével kapcsolatos tervekkel drasztikusan csökkenni fog a német nyelvű lakosság aránya, miután a német etnikumúak több helyi közigazgatáshoz fognak tartozni. Ezáltal a kisebbségnek már nem lesz képviseleti joga a helyi tanácsokban, elvesztik a kétnyelvű táblákat, a német pedig elveszti másodlagos nyelvi státuszát a közigazgatási hivatalokban.
Rafael Bartek, az említett régióban tevékenykedő Német Társadalmi-Kulturális Egyesület elnöke a DW-nek kijelentette, hogy a helyzet messze áll a megoldástól. A varsói hatóságok semmibe veszik a hátrányosan érintettek tiltakozását. „A kisebbségi jogok nyilvánvaló megsértésével szembesülünk. Nem tartják be sem a kisebbségekre vonatkozó lengyel törvényeket, sem a kisebbségek jogaira vonatkozó európai jogi keretet”, mondja Bartek. Azt sem zárja ki, hogy panaszt tesznek az Emberi Jogok Európai Bíróságánál.
Gyökeresen ellenkező helyzetnek örvendhet a romániai német kisebbség. Bár már csak 40.000 német etnikumú maradt román területen, főleg Erdélyben és a Bánságban, ezt a kisebbséget az integráció és a társadalmi életben való részvétel példaképének tekintik. A kisebbség volt vezetőjét, Klaus Iohannist 2014-ben nagy többséggel választották meg Románia elnökének. De a német kisebbségnek Romániában is szüksége van a berlini támogatásra, különösen az oktatás terén. A romániai német nyelvű iskoláknak több évszázados múltjuk van Romániában és még a kommunista diktatúra idején is működhettek.
Paul-Jürgen Porr, a Romániai Németek Demokratikus Fórumának elnöke a DW-nek megemlítette a romániai német nyelvű iskolák kritikus helyzetét. A gondot nem a diákhiány jelenti, ahogy az egy kis létszámú kisebbség esetében várható lenne. Porr szerint „a német iskolák diákjainak 90-95 százaléka román vagy más kisebbségek tagjai, iskoláinknak jó a hírneve. De a nagyvárosokban is azzal szembesülünk, hogy akut módon hiányoznak a német nyelvű szaktanárok”. A szakemberhiányban jelentős szerepe van annak, hogy a németnyelv-ismerettel rendelkező felsőfokú végzettségűek a jobban fizetett ipari és gazdasági állásokat választják. Ezért rendkívül fontos Németország pénzügyi támogatása a német nyelvű iskolák számára.
A Szövetségi Köztársaság döntéshozói ismerik ezeket a gondokat és továbbra is támogatni akarják a német kisebbségek egyesületeit. De a befogadó államoknak is segíteniük kell. Az AGDM idei kongresszusának végén a kelet-európai németek kultúrájával és történelmével foglalkozó szövetségi intézetben tartott konferencián nagy vita folyt arról, hogy „a ’közép- és kelet-európai befogadó országoknak’ támogatniuk kell a nemzeti kisebbségeket”.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.
Azzal vádolnak két rendőrt, hogy egy aradi étteremben bántalmaztak egy férfit, és összetörték a telefonját. A verekedős rendőrök ellen bűnvádi eljárást indított az ügyészség.
Észbe kaptak a román hatóságok, rácsuknák az ajtót a Călin Georgescut kezére. Eközben Háromszéken macsetével gyilkolt egy részeg férfi.
Egy személyautó és egy autóbusz ütközött frontálisan szerda reggel Szentegyháza Csíkszereda felőli kijáratánál. A reggeli órákban ráadásul köd is nehezíti a baleset miatt lassan haladó forgalmat.
A legfelsőbb bíróság döntése értelmében egy köztisztviselő nyugdíjazásáról kiállított határozat a munkaviszony megszűnését jelenti akkor is, ha az illető köztisztviselő kérelmezte a nyugdíj kifizetésének felfüggesztését.
1995-ben vásárolt hétvégi házat Székelyvarságon a hétvégi elnökválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescu, aki néhány éve túl is adott az ingatlanján.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.