Romániában annyira mérgezett már a társadalmi légkör, hogy szinte már mindenki gyanús.
A Győzelem (Victoriei) téren szerdán tartott tüntetés szervezői egy adott pillanatban érdekes buzdítással álltak elő: „Felkérjük a romániai nagy cégeket, hogy támogassák ezt a tüntetést és néhány órára, felváltva tegyék szabaddá alkalmazottaikat, hogy csatlakozhassanak hozzánk.
és értsék meg, hogy ez az utolsó lehetőség harcolni a vállalkozásaikat veszélyeztető adóforradalom ellen”. Igaz, a felhívás teljesen naivnak tűnik, hiszen olyan cégeknek szól, mint a Mega Image, Kaufland, Lidl, Carrefour és más hasonlók (a teljes lista a ziare.com-on), melyek eladásból élnek és nagyon is értik, mi vonatkozik rájuk a bejelentett reformokból és mi nem.
De a legérdekesebb az „összeesküvés-elméletekre” vonatkozó rész. Ezt valószínűleg nem kell megmagyaráznunk. Már hónapok óta, valójában 2015-től kezdődően mondogatják, hogy a SRI (Román Hírszerző Szolgálat – a szerk.) áll e kormányellenes tüntetések mögött, vagy egyedül, vagy más társügynökségekkel együttműködésben, melyeknek az az érdekük, hogy bizonyos, a magyarok és a lengyelek szuveranizmusától minél távolabbi gazdasági és politikai fejlődési irányban tartsák Romániát.
Drámaian megváltozott a román világ.
A tüntetők legfeljebb attól tartottak, hogy provokátorok szivároghatnak közéjük, akik eltéríthetik a tüntetést a céljától, vagy könnyen előrelátható következményekkel járó erőszakos cselekményeket provokálhatnak ki. Minden alkalommal pajzsosokkal dugig megrakott és üresjáratban bőgetett motorú páncélos járművek várakoztak a félreeső utcákban. Egyértelmű volt, hogy ki hol áll, és még ha néhány civil ruhás ügynök el is keveredhetett a lázadók között, nehézségek nélkül körvonalazni lehetett az összképet.
Most azonban ez a kép sokkal zavarosabb és a legsötétebb gyanúk nehezednek a tüntetésekre, a Colectiv klubnál történt tragédia kapcsán 2015 nyarán tartottaktól kezdve. Még akkor is fontos, amiről beszélnek, ha nem igaz, mert a sejtések,
és meghatározzák a fiziognómiáját. „Mitől félsz?”, kérdezné egy pszichológus és a válasz attól függetlenül releváns lenne, hogy valós vagy tisztán képzeletbeli a félelem oka. Amikor az állam biztonsági szolgálatairól az a benyomás alakul ki, hogy a politika ellenőrzés alatt tartása a feladatuk, akkor a társadalomnak olyan gondja van, amit nem szabad alábecsülni. „Egyszerű találgatások, melyeket nem kell figyelembe venni, ellenkezőleg, meg kell cáfolni és nevetségessé kell tenni őket”, lehetne erre válaszolni, de hiba lenne, mert ez olyan, mintha egy orvos lekezelően bánna azzal a beteggel, aki rémálmokra panaszkodik.
Egy dolog biztos: a legsúlyosabb általános jellegű gyanakvások
akik szintén elkezdték egy kicsit megkapargatni ezeknek a szeplőtlen látszatok felszínét, legalábbis kényelmetlen kérdéseket vetve fel. Például Alina Mungiu berlini egyetemi tanár, aki régi harcos a polgári mozgósítások frontján, nemrég megkérdőjelezte a 2015-ös tüntetések tisztaságát: „Ha a Colectiv esetében az igazságosság győzedelmeskedett, akkor Victor Pontát miért mentették fel az ellene azokban a napokban indított eljárás végén, amiben pénzmosással vádolták egy Dan Şova cégétől kapott bevallott és leadózott honorárium miatt? És a „#rezist”-es (#ellenállok – a szerk.) tüntetők miért nem skandáltak egyetlen egyszer sem valamelyik titkosszolgálat ellen, holott bizonyítékokat tettem közzé arról, hogy az olyan SRI-projektek, mint a SIL (ez elírás lehet és valójában a külön tárolt személyi adatokat összekapcsoló SII Analytics-ről lehet szó – a szerk.) a volt Securitate cégeihez kerülnek, ezzel szemben az Alkotmánybíróság „PSD-telenítését” (Szociáldemokrata Párt – a szerk.), holott az összes zavaró döntést egyhangúlag (tehát nemcsak a PSD által kinevezett bírók szavazatával) hozták meg, egyetlen kivétellel, a PSD által kinevezett Maya Teodoriu pedig dezertált a legutóbbi döntésnél?” (romaniacurata.ro).
A kérdés logikus, annyira logikus, hogy már fáj. De ideiglenesen elfogadjuk, hogy a történelemben nem mind igaz, ami logikus. Mint ahogy abban is biztosak vagyunk, hogy a történelemben az igazság mindig kiderül.
Végül – a kiindulási ponthoz visszatérve – megjegyezhetjük, hogy a kitartó mozgósítás ellenére az adóreformot megvitató kormányülés megzavarására szervezett kormányellenes tüntetés jóval elmaradt a várakozásoktól. Gyanakvóbbá váltak az emberek, vagy egyszerűen nem volt megfelelő az időpont?
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
További híreink: elhunyt Kincses Előd, a marosvásárhelyi fekete március nagy tanúja, leégett a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás, és van ahol idén már másodszor virágzik a cseresznye…
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Jövő héten jelenti be a kormány a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot. Két hónapos kiskutyát dobott ki az ablakon egy pașcani férfi.
Az egészségügyi minisztérium sürgősségi rendeletet készít elő, amelyik lehetővé tenné az állami intézményeknél alkalmazott orvosok munkaszerződésének felbontását, ha munkaidejükben a magánegészségügyben dolgoznak.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Két fiatal vesztette életét egy közlekedési balesetben vasárnapra virradóan Râmnicu Vâlceában. A rendőrség üldözte őket, miután nagy sebességgel közlekedtek, és nem álltak meg a jelzésre – közölte vasárnap a Vâlcea megyei rendőrség.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.