// 2024. november 30., szombat // András, Andor
Székelyföld

Nem volt zászlócirkusz Sepsiszentgyörgyön?

// HIRDETÉS

Ilyen az, amikor kibicsaklik a jóindulat. Mert hogy az önmagában szép, de nem mindig elég.

Ennyit mondhatok: ma (szeptember 8-án – a szerk.) nem történt semmi rendkívüli Sepsiszentgyörgyön. Nem, a magyarok és a románok nem ragadták torkon egymást, nem verték le egymás veséjét, nem vetettek oda egymásnak csúnya szavakat és nem, senki sem próbált felmászni az épületre, hogy kitűzze a zászlót.

Sepsiszentgyörgyön ma megemlékeztek a város fasiszta-horthysta (így! – a szerk.) megszállás (így! – a szerk.) alóli felszabadításának (így! – a szerk.) 71. évfordulójáról. Mint minden egyes, a román nemzet számára fontos eseményre, erre is eljöttek a katonai káderek a MApN (Honvédelmi Minisztérium – a szerk.) minden intézményéből, felvonultak, elénekelték az ország himnuszát, lengették a zászlót.

Azt hallottam, hogy a tűzoltók felmásztak az épületre, hogy kitűzzék a zászlót a városháza tornyára. Annyit mondhatok, hogy ott voltam és nem láttam semmilyen negatív megnyilvánulást, sem valamilyen csoport, sem akár egy személy részéről.

Vagyis, nehogy félreértsék a mondanivalómat,

egyetlen tűzoltó, egyetlen személy sem mászott fel

semmilyen épületre, nem okozott botrányt, nem zajongott a ceremónia alatt. Az összes résztvevő tapsolt, ha kellett, hallgatott, amikor kellett és énekelt, amikor szükségét érezte.

A jelenlévőket az zavarta, hogy a polgármesteri hivatal nem támogatta az eseményt. Vagyis már oly sok éve megszokott, hogy a polgármesteri hivatal részéről (szinte) senki sem szokott részt venni az ilyenfajta, a kék-sárga-piros jegyében zajló eseményeken, és általában a román tanácsnokokat bízzák meg, hogy „írják alá a jelenléti ívet”, de ezúttal nem akadt senki, aki átvehette volna a zászlót.

A protokoll szerint a trikolórt általában átadják egy képviselőnek – tehát nem feltétlenül a polgármesternek, vagy a vezetőség valamelyik tagjának –, hogy kitűzzék azt a toronyra, ahol oly sok évtizedig volt, amióta a Román Hadsereg katonái 1944. szeptember 8-án kitűzték oda, Sepsiszentgyörgy város felszabadításának jeleként. (Ez volt az első város Észak-Erdélyben, melyet felszabadítottak a fasiszta-horthysta megszállás alól).

Megértem: kellemetlen azt mondani, hogy

egy székely várost felszabadítottak a magyarok uralma alól

(kezd tendenciává válni, ahogy a román szerzők a magyar–székely szembenállást erőltetik – a szerk.), de ahogy a magyaroknak is vannak lelkükhöz közelálló ünnepeik, ugyanúgy ez a nap is reprezentatív (egyes) románok számára. Másrészt meg tudom érteni, hogy a jelenlévő románokat miért zavarta, hogy nem volt jelen senki a polgármesteri hivatal, pontosabban a polgármester úr képviseletében, akinek minden nemzeti esemény alkalmával éppen valami más dolga van, és nem tud megjelenni, de ennek ellenére, senki sem csapott botrányt és az elégedetlenségüket több mint civilizáltan „kürtölték világgá”.

Bementek a zászlóval a polgármesteri hivatalba, hogy átadják azt, ahol Tischler Ferenc alpolgármester úr elmagyarázta, miért nem lehet ma kitűzni a zászlót – a városháza épülete felújítás alatt áll –, de elmondta, hogy átveheti a zászlót és kitűzik, ahogy az építővállalat átadja az épületet, vagyis a munkálatok befejezése után. Megemlítette, majd megnézik, ki lehet-e tűzni a toronyba, ha engedélyt kapnak rá. „Az épület pillanatnyilag felújítás alatt áll, az építővállalat még nem adta át és ezért nem tűzhetjük ki a zászlót. Persze, a zászlót átvehetem, és ahogy véget ér az építkezés, (…) majd meglátjuk, hogy kitűzhetjük-e. Ott van egy villámhárító, melyet a törvényeknek megfelelően helyeztek el és meg kell néznünk, engedélyezik-e, hogy rászereljük a zászlót.”

Azt nem tudjuk eldönteni, hogy a városvezetők tudatosan halasztották el az épület átadását, tekintettel arra, hogy a városháza épülete mellett, vagy azon belül már 2-3 hónapja nincsenek állványok és munkások, de szeretném azt hinni, hogy nem ment el a józan eszünk.

Sohasem szerettem a történelmet, mert úgy vélem,

ha sikeres akarsz lenni, el kell szakadnod a múlttól.

Márpedig ha állandóan a múltbéli gondokon elmélkedek, vagy jobban mondva, szándékosan beléjük botlok és nem olyan dolgokként kezelem azokat, melyek… elmúltak és melyeken nem lehet változtatni, akkor sehova sem fogok eljutni.

Úgy gondolom, jó, ha emlékezünk rájuk, megemlékezünk róluk, elhelyezünk egy gyertyát vagy egy koszorút, ha így érzünk, de ne hagyjuk, hogy az oly sok fényévvel ezelőtt történt események (a fényév nem az idő, hanem a távolság mértékegysége – a szerk.) emberként megváltoztassanak minket és beszűkítsék a horizontunkat. Hogyan és kinek használ ez?

Az elején hazudtam. Ebben az egész történetben mégiscsak volt egy rendkívüli esemény: egy 93 éves veterán letérdelt a trikolór előtt és a tisztelet jeleként megcsókolta. Lehet, hogy közülünk egyesek számára az értékek a „másik táborral” szított viták, vagy az egymás felé dobált rothadt paradicsomok számára korlátozódik, de mások esetében az az érték, amitől hasznosnak, erősnek, követendő példáknak és hősöknek érzik magukat.

Ma már nem nagyon van esélyünk harcmezőkön hősökké válni, de a tetteinket és szavainkon keresztül minden nap hősök lehetünk. Példaképek lehetünk a gyermekeink számára, segítségünkkel hasznosak a mellettünk lévőnek, amikor szüksége van rá és erősek a magukat gyengének érző barátainknak.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

„Inkább halottnak, mint fasisztának lenni”. Kolozsváron pár ezren tüntettek Călin Georgescu ellen (FOTÓRIPORT)
Krónika

„Inkább halottnak, mint fasisztának lenni”. Kolozsváron pár ezren tüntettek Călin Georgescu ellen (FOTÓRIPORT)

Néhány ezren vonultak utcára szerdán este Kolozsváron, hogy tiltakozásukat fejezzék ki a szélsőségesség előretörése, a romániai államfőválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescu ellen. Incidenstől sem volt mentes a tiltakozás.

Kezdi kiverni a biztosítékot Bukarestben Georgescu TikTok-kampánya – hírek kedden
Főtér

Kezdi kiverni a biztosítékot Bukarestben Georgescu TikTok-kampánya – hírek kedden

Észbe kaptak a román hatóságok, rácsuknák az ajtót a Călin Georgescut kezére. Eközben Háromszéken macsetével gyilkolt egy részeg férfi.

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről
Székelyhon

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről

Egy személyautó és egy autóbusz ütközött frontálisan szerda reggel Szentegyháza Csíkszereda felőli kijáratánál. A reggeli órákban ráadásul köd is nehezíti a baleset miatt lassan haladó forgalmat.

Hahó, Georgescu-hívők: nem akarok többé átpisilni Magyarországra!
Krónika

Hahó, Georgescu-hívők: nem akarok többé átpisilni Magyarországra!

JEGYZET – Gyermekkorom nyári vakációiban több hetet nagyszüleim tanyáján töltöttem, a román–magyar határ közvetlen közelében. Gyerekkorom egyik „legmerészebb” tetteként átpisiltem Magyarországra.

Székelyföldön is volt nyaralója Călin Georgescunak
Székelyhon

Székelyföldön is volt nyaralója Călin Georgescunak

1995-ben vásárolt hétvégi házat Székelyvarságon a hétvégi elnökválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescu, aki néhány éve túl is adott az ingatlanján.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS