Távolról úgy tűnhet, hogy a Pece-parti Párizs dübörög, épül, szépül, a felső határ a csillagos ég. És e nagy dübörgés motorja Ilie Bolojan polgármester. Na de ha megnézzük közelebbről...
Jelen szöveg az Adevărul oldalon megjelent cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Nem haltak ki Ilie Bolojan úr, Nagyvárad polgármesterének dicsérői. A választók jelentős része egyetért, csodálja, sőt, imádja, ahogy a város ügyeit intézi.
Az is igaz, hogy a jelenlegi polgármester támogatói is elismerik: nem igazán a párbeszéd embere, a vérében, a génjeiben ott a tekintélyelvűség, nagyon kevéssé hajlandó figyelembe venni az ellenvéleményeket. De mindezeket megbocsátják neki, mert
Másoknál több európai pénzt hoz be. Ugyanakkor számos adót is kivet a polgárokra. És íme, a városról (jó kérdés, a városról vagy a polgármesterről?) nagyon jó kép alakult ki országos szinten. Azt is mondják, hogy Nagyvárad Románia egyik legnyugatiasabb városa, ha nem éppenséggel az országos első helyezett.
Nyilvánvaló, hogy a más városokban élők nagyobbra tartják Bolojan urat, mint az általa már nem is tudom hány mandátum óta irányított város polgárai. Ugyanilyen biztos, hogy Bolojan úr nagyon szereti a dicséreteket is, a dicsőítéseket is és nagyon szívesen hallgatja az „ahogy ön mondta” refrént. Több mint biztos, hogy Bolojan úr már a zsebében tudhatja a következő mandátumot is, függetlenül attól, hogy hány fordulóban rendezik meg a következő helyhatósági választást és hány ellenjelöltje lesz. A Szociáldemokrata Párt (PSD) megyei szervezete gyenge, az eremdéeszesek lassulnak, a Bihar megyei USR-esek (Mentsétek meg Romániát Szövetség – a szerk.) pedig nem tudtak kilépni a szimpatikus fiúk kategóriából.
így nem csoda, hogy egy olyan igényes, vérszomjas és néha még józan ítélőképességűnek is számító újságíró, mint Cristian Tudor Popescu úr feketén fehéren azt írta, hogy a nagyváradi polgármester miniszterelnöknek is jó lenne. Csak az világos valamivel kevésbé, hogy mikor járt Popescu úr utoljára Nagyváradon, mikor látta azt de facto és nemcsak a sokat dicsért, de sok vitát is kiváltó Szent László (Unirii) térről készült képeknek köszönhetően, melyek naponta néhányszor megjelennek a Digi 24 televízió időjárás-jelentésében. Mert ezek a képek azt sugallják nekem, hogy a tévével verik át az embereket. Ráadásul nagyon szeretném, ha Cristian Tudor Popescu író és újságíró ne tévedne ugyanúgy, mint amikor Temesvár volt polgármesterét, Gheorghe Cihandu urat dicsőítette, aki most visszajáró vendég az Országos Korrupcióellenes Igazgatóságnál (DNA). De nagyon félek attól, hogy Popescu úr egy újabb tévedésre ítéltetett.
Ami engem illett, sokkal visszafogottabb vagyok Popescu úrnál. Egyszerűbben mondva, sok minden nem tetszik a „polgármesterünknél”. Szemére vetem a fentebb már említett tekintélyelvűségét, a párbeszéd kultúrájának hiányát, a mindentudás illúzióját, a fáraóságot,
azt, hogy a terveiben csak a jövő számít, ami – nem igaz? – ahhoz, hogy fényes, szép, grandiózus legyen, egy sor áldozatot követel, pillanatnyilag. Pénzbelit, erkölcsit, az adó- és illetékfizető polgár mindennapi komfortját érintőt.
Bolojan úr azt hiszi, hogy a nagyváradi polgároknak kötelességük lenne a jövő oltárán felfüggeszteni a jelent. Nagyjából ugyanúgy, ahogy a kommunisták is hitték. A nagyváradiaktól egyre gyakrabban követelik meg számolatlan kényelmetlenség elviselését annak nevében, hogy egy szép napon, nem nagyon lehet tudni, hogy mikor, sokkal jobb lesz. Bolojan polgármester látható büszkeséggel jelenti be, hogy tavaly 100 építőtelepet nyitottak (de ezek közül vajon most hányon zajlik ténylegesen munka és nem csak mímelik azt, hány rendelkezik jó hasznosság/költség aránnyal, hány ilyen építőtelep lépte már régen túl a befejezési határidőt?), és hogy az éppen elkezdődött évben tovább 170-et nyitnak meg.
a városban rémálommá válik a forgalom (szó se róla, már tavaly is rémálom volt), azt is elismeri, hogy lennének megoldások a dolgok némiképp elviselhetővé tételére. Csakhogy azok pénzbe kerülnek és Bolojan úr elvből nagyon óvatosan bánik a közpénzzel. Ennek tudható be, hogy még a bolojani korona ékköve, a Szent László tér sincs rendesen kivilágítva, hogy a színház épületébe csak versenysportolói képességekkel lehet bejutni, hogy az ottani gond megoldására tessék-lássék készült, nyilvánvalóan befejezetlen kvázi járdákat alakítottak ki, melyek alapján felmerül az emberben a gyanú, hogy a polgármester és beosztottjai ortopédiára akarják küldeni a nagyváradiakat (de mit számít, hiszen a polgármestert sohasem láttam közelről egyetlen előadáson sem, ugyanis neki csak a téren tartott műsorokra van étvágya), hogy a tömegközlekedés az egyik leggyatrább az országban. Vagyis a villamosaink kicsik, szűkek, szinte mind second hand és azokra is sokat kell várni és mindez szintén Bolojan úr nagyjából két évvel ezelőtti értékes útmutatásai miatt, amikor a nagyváradiakon állt bosszút azért, mert a villamosvezetők törvénysértő sztrájkot tartottak. Logikus, nem?
Szó sincs róla! Bolojan úr nem Gabriela Firea, aki tagadta Bukarest szennyezettségét és amikor végül mégis elismerte, azt mondta a bukarestieknek, hogy ha nem tetszik, nyugodtan elmehetnek Jászvásárra (Iaşi) (nem általában a bukarestieknek, hanem az egészségügyi miniszternek mondta – a szerk.). Miközben sokkal jobb lenne, ha a főpolgármester asszony visszatérne Bákóba (Bacău) és az összes bajához. Bolojan úr úgy ismeri az összes hátrányát, mint a tenyerét. Adott esetben el is ismeri azokat. De a legkevésbé sem törődik velük. Mindig ugyanazt válaszolja változatlanul. Pillanatnyilag ez a helyzet, de a jövő fényes. Ahogy annak a kommunizmusban is lennie kellett volna. És nem tudom, hogy csinálja, de amikor Ilie Bolojan urat beszélni hallom, a pihenni küldött Nicolae Ceauşescu jut róla eszembe, aki egy adott pillanatban azt tanácsolta alattvalóinak, hogy a lakásokon belüli hideg ellen a híres plusz egy kabát a megoldás.
Tévedek? Igazságtalan lennék Bolojan úrral?
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.
A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.
És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.
Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.
Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.
Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.