Ilyen is van. Aki az ultracivilizált Japánból a, nos, kevésbé civilizált Moldova Köztársaságba fut. Az is igaz, hogy inkább kivétel, mint szabály.
Hokudzsima Hirosi (42 éves japán férfi) Moldova Köztársaságban kért politikai menedékjogot. Azt állítja, hogy azért maradna, mert ez egy nyugodt, szerény, tradicionális ország, nem mint Japán, melyet megfertőzött az amerikai technológiák és a kapitalizmus szelleme.
Hirosi 2006-ban távozott Japánból, de nem végleg. Rendszeresen visszatért. Szülővárosában, Kobéban egészségügyi ápolóként dolgozott. Egy éve tartózkodik Moldova Köztársaságban. Ukrajnából érkezett ide, ahol korábban egy ideig lakott. Az ukrajnai háború kirobbanása után úgy döntött, Moldova Köztársaságba menekül.
„Amikor Ukrajnába mentem, nem tudtam, hogy forradalom lesz. 2013 októberében Nyugat-Ukrajnában utazgattam, aztán novemberben megérkeztem Kijevbe. Rögtön azután elkezdődött a Majdan (az ukrán főváros központjában zajló tüntetések – a szerk.). Decemberben úgy döntöttem, a veszély miatt távozom Ukrajnából, és Lengyelországba megyek. Akkor semmit sem tudtam Moldováról”, meséli Hokudzsima (a névhasználati következetlenség az eredeti szövegben – a szerk.).
Hirosi tavaly szeptemberben kért politikai menedékjogot, és már egy éve Moldova Köztársaságban tartózkodik, a repülőtérhez közeli menekültközpontban lakik. De egy évvel a menedékkérelme benyújtása után Hirosi kedvezőtlen választ kapott a Bevándorlási és Menekültügyi Irodától. Kedvező választ nem is kaphatott, mert Hirosinak azt kellene bizonyítania, hogy Japánban üldözik. Ecaterina Silvestru, a menekültközpont vezetője el is mondta: „Világszinten Japán a menedékkérő- és menekültközpontok egyik legnagyobb támogatója. Milyen üldözésről lehetne szó Hirosi esetében? Nem hiszem, hogy kedvező választ fog kapni a kérelmére.”
Ám Hirosi bizonyítja japán eltökéltségét és azt mondja, bíróságon támadja meg a döntést. „Az ügyvédemmel együtt a Fellebbviteli Bíróság második válaszát várjuk. Melyet, ha kell, meg fogunk támadni.” A japán magyarázata nagyon egyszerű. A japán hatóságok megtudták, hogy Hirosi politikai menedékjogért folyamodott, és ezért befolyásolták a moldovai Bevándorlási és Menekültügyi Iroda döntését. „Ez korrupció.”
Hirosi Hokudzsima nem tud semmi jót mondani szülőhazájáról. Azért hagyta el Japánt, mert a Felkelő Nap Országa túlságosan áttechnologizált, a japán kormány pedig az információs technológiák segítségével bevezette a polgárok információs ellenőrzését. E tekintetben Moldova Köztársaságot tökéletes országnak tartja. Mert igaz ugyan, hogy Moldova eléggé elmaradott ország, és nemigen áll jól a fejlett technológiák terén, viszont az internetsebesség jó, Wi-Fi pedig mindenhol van, ez pedig nagyon tetszik Hirosinak.
A japán azt a Japánt sírja vissza, mely a 80-as évek végén szocialista ország volt, mint Svédország. A dolgok azóta elfajultak, véli Hirosi. „Most egy diktatórikus típusú párt van hatalmon. Attól félek, hogy Japán visszatér a fasiszta típusú militarizmushoz és imperializmushoz.”
Hirosi Japánban gyakran járt tüntetésekre, ezért került a japán hatóságok célkeresztjébe, melyek állítólag valódi megfigyelés alá helyezték. „Senki sem tudja, hogy mi történt valójában Japánban, mert hazám rendkívül zárt és ugyanakkor nagyon áttechnologizált.” Hirosi nem szereti a technológiafüggőséget.
„Moldova Köztársaságban tanulok, híreket olvasok és főzök. Ilyesmikkel foglalkozom. Egyszerű dolgokat készítek: rizst, tésztát. Nem szeretem a japán ételeket. Semmit sem szeretek, ami japán: sem az embereket, sem az ennivalót, sem a jellemet. De a moldovaiakat igen. Az igazi moldovaiak nyugodtak, okosak és kedvesek. Az itteniek továbbra is a hagyományos életet szeretik, gyűlölik a vasvárosokat. A primitív életet szeretik.” A japánok még nem ébredtek rá, hogy a kütyük rabjaivá válnak. Az emberek könnyebben kommunikálnak technológiákon keresztül, mint a valóságban, ez pedig elembertelenedéshez vezet, a társadalom pedig atomizálódik. Hirosi ezért utasít el bármiféle közösségi hálózatot.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.
Néhány ezren vonultak utcára szerdán este Kolozsváron, hogy tiltakozásukat fejezzék ki a szélsőségesség előretörése, a romániai államfőválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescu ellen. Incidenstől sem volt mentes a tiltakozás.
Észbe kaptak a román hatóságok, rácsuknák az ajtót a Călin Georgescut kezére. Eközben Háromszéken macsetével gyilkolt egy részeg férfi.
Egy személyautó és egy autóbusz ütközött frontálisan szerda reggel Szentegyháza Csíkszereda felőli kijáratánál. A reggeli órákban ráadásul köd is nehezíti a baleset miatt lassan haladó forgalmat.
JEGYZET – Gyermekkorom nyári vakációiban több hetet nagyszüleim tanyáján töltöttem, a román–magyar határ közvetlen közelében. Gyerekkorom egyik „legmerészebb” tetteként átpisiltem Magyarországra.
1995-ben vásárolt hétvégi házat Székelyvarságon a hétvégi elnökválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescu, aki néhány éve túl is adott az ingatlanján.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.