// 2024. október 22., kedd // Elod
rasszizmus

Nem-fehérek, előre!

Uram-egek! Tuaregek lepik el a Szaharát! Így szól a rigmus. De van vele egy kis baj. Nem csak tuaregek. És nem csak Szaharát lepik el. Az egész világot.

A muzulmánok (és nemcsak a muzulmánok) bevándorlása és expanziója, aminek ma tanúi vagyunk, a harmadik világbeli népek emancipációs mozgalmának egyik következménye. A gyarmatosított népek európai gyarmatosítókkal, általában véve a fehér gyarmatosítókkal szembeni bosszújáról szóló ideológia gyümölcsei érezhetők.

Az említett áramlat az egyik kiemelkedő ideológusa Frantz Fanon martinique-i-algériai pszichiáter, társadalomfilozófus és forradalmár volt. Saját tapasztalatból ismerve a gyarmatosított afrikai államok drámáját, a „négerség” ideológiájából nyerve ihletet, az algériai háború atrocitásainak hatása alatt Fanon 1961-ben, francia nyelven jelentette meg A Föld elátkozottjai című (Les Damnés de la Terre) könyvét, mely hírnevet hozott neki. Könyve egy sor forradalmár és radikális vezető főművévé vált az egész világon: Che Guevaraé Latin-Amerikában, Malcolm X-é az AEÁ-ban, Steve Biko-é a Dél-Afrikai Köztársaságban, Ali Shariatié Iránban, Paulo Freire-é Brazíliában, a palesztinai emancipációs mozgalom vezetőié, a Tamil Tigrisek vezetőié stb. Fanon tanítványainak tartják magukat az egyesült államokbeli rasszista irányultságú Fekete Párducok szélsőséges szervezet tagjai is [1].

Milyen gondolatokat hirdetett Fanon, melyek ekkora érdeklődést váltottak ki? Íme, csak kettő a kiáltványára jellemző mondatok közül: „A gyarmatosított élete csak a gyarmatosító oszló hullájából születhet újjá”; a gyarmatosított számára a gyarmatosító „megsemmisítendő ember”. A „mi vs ők” szembeállítás alkalmazásának fontosságáról beszél a tömegek mozgósításának vonatkozásában. A „mi”-t az „emberiség négyötöde” képviseli, állítja könyvében Fanon, az emancipációért folytatott harc kezdeti szakaszaiban pedig „a rasszistaellenes rasszizmusnak kellene a harc formájának lennie, a bőrünket mentő tendenciaként és a gyarmatosítók megszállására adott reakcióként” [Fanon, 1961, 225., 39., 240., 104. o., apud Давидсон, 20021]. 

Valamivel később a színes bőrű lakosság emancipációjának egy másik hirdetője hallatja a hangját. Molefi Asante afroamerikai filozófusról és történészről, az Afrocentrizmus gondolat, egy olyan radikális és kizárólagos ideológia alapítójáról van szó, mely szerint Afrikában van a civilizációs és emberi univerzum központja és különösen az afrikaiak, de általában véve a nem fehérek lesznek a világ domináns rassza. Az afrocentrizmus a fehérek eurocentrizmusára adott válasz és a fekete rassz rehabilitálását célozza minden téren, beleértve a hegemónia szempontját is [2]. Asante azt állítja, hogy „az afrocentrizmusnak jól megérdemelt helyet kell kapnia az olyan ideológiák és vallások között, mint amilyen a marxizmus, az iszlám, a kereszténység, a buddhizmus és a judaizmus”. A hirdetett ideológia módszertani alapja az „afrológia”, egy fekete rasszra irányuló tudomány, melynek a fekete rassz emancipációja számára hasznos fogalmakkal és kérdésekkel kell foglalkoznia [Asante, 1996, 39., 58-59. o., apud Давидсон, 20022].

Az Asante által hirdetett ideológia militáns jellegű, mely konkrét végkifejletet céloz meg a rassz emancipációjáért folytatott harcban. Véget értek a „szörnyűséges fehér évszázadok” és súlyosbodik „Európa, különösen Nagy-Britannia és Franciaország hanyatlása”, állítja Asante. A filozófus a tömegek mozgósítására és támogatására buzdít, az afrikaiak nyugati világban megvalósuló szupremáciáját célzó gondolatai megvalósítása érdekében: „Adjatok nekünk 250 ezer önkéntest, akik aktívan támogatják az afrocentrizmust és hozzáállásunkban, viselkedésünkben bekövetkezik a forradalom” [Asante, 1996, 53., 79., 95. o., apud Давидсон, 20022]

Említsük még meg Houari Boumedienne-t, a gyarmatosítás utáni Algéria egyik vezetőjét és az arabosítás egyik ideológusát, aki már 1974-ben a következőt mondta az ENSZ szónoki emelvényéről: „Nincs messze az a nap, amikor több millióan fogják elhagyni a déli féltekét és az északira fognak költözni. Nem barátokként fognak hozzátok érkezni, hanem hódítókként. A gyermekek lesznek a fegyvereik. Asszonyaink méhe lesz győzelmünk fegyvere” [3]. Az európai, egyesült államokbeli, vagy kanadai muzulmán és afrikai bevándorlók egy része ennek a rasszok közötti konfrontációról szóló ideológiának a végrehajtói. A demográfiai tényező teljes mértékben nekik dolgozik. Afrikában minden nőre 4,7 születés jut, a lakosság kb. 25 százaléka pedig 15 és 24 év közötti; 2045-ig megkétszereződik a fiatalok száma. Következésképpen, az ENSZ szerint az afrikai népesség e század folyamán megnégyszereződhet – a 2010-es 856 millióról 3,3 milliárdra 2100-ig [4]. Ebben az évszázadban a fekete kontinens fogja biztosítani a demográfiai növekedés több mint a felét. Afrika demográfiai potenciáljának megértéséhez elég, ha egyetlen afrikai országot, Nigériát hozunk fel példaként, melynek 2050-re több lakosa lesz, mint az AEÁ-nak és a XXI. század végére eléri Kínát [5].

A muzulmán világ számbeli növekedése és a volt gyarmatokról érkezett bevándorlók viharos megnyilvánulásai a szakértőkben rendszeresen felidézik Samuel Huntington elméleteit a „civilizációk összeütközésé”-ről az úgynevezett posztideológiai korszakban. Huntington jóslatai szerint, miután másodlagossá válik vagy megszűnik az ideológiai tömbök (kapitalista, szocialista) közötti rivalizálás, a világ átlép a civilizációs, kulturális, vallási kritériumok alapján bekövetkező konfrontációk korszakába.

Ezek a konfrontációk főleg a nagy kultúrák érintkezési övezeteiben fognak kialakulni, és ebben az értelemben a muzulmán civilizáció aktív szerepe meghatározó. És valóban, azt látjuk, hogy a muzulmán lakosságú régiókban zajlott a legtöbb nagy visszhangot kiváltó nemzetközi és helyi konfliktus. Majd elválik, hogy a muzulmán tényező miként fog megnyilvánulni azokon a nem muzulmán területeken belül, melyeket masszívan benépesít. Az már nagyon is világos, hogy a harmadik világból érkező népességek masszív számbeli növekedésének, az európai és észak-amerikai területek Afrikából és Ázsiából érkező migránsok általi benépesülésének komoly következményei lesznek a nyugati országok identitási és geopolitikai profiljára nézve.

Nyilvánvaló, hogy a masszív migrációkat a rasszista és etnicista ideológiák újbóli feltámadása kíséri a sűrű heterogén népességű területeken és ezekben az esetekben arra kell számítanunk, hogy a „civilizációk összeütközése” elsősorban az asszimilálatlan és szapora etnikai-rasszi és vallási csoportokkal rendelkező országokon belül fog bekövetkezni. A bevándorlókkal történő túlnépesedésre adott első reakciók egyike az őshonos népesség elhatárolódása lesz tőlük; Európában vissza fognak térni a regionális ultranacionalizmushoz és hazafisághoz, az idegenektől való elhatárolódás és távolságtartás egyik formájaként. Az identitási, etnikai-rasszi kritériumok alapján kirobbanó konfliktusok nemcsak a múlt részei. A bevándorlás és a globális demográfiai folyamatok éppenséggel a nyugati civilizáció közepén fogják kiváltani az új identitási konfliktusok újjászületését.

Bibliográfia:

1. Frantz Fanon // http://en.wikipedia.org/wiki/Frantz_Fanon

2. Afrocentrism // http://en.wikipedia.org/wiki/Afrocentrism

3. Что ждет исламизированную Молдову. Перенимаем европейский опыт? // Март 2011 года / http://enews.md/blogs/view/386/

4. Les Africains font trop d'enfants // Par Béchir Ben Yahmed. Jeune Afrique. 25.04.2013 / http://www.jeuneafrique.com/Article/JA2728p003-004.xml0/afrique-democratie-nations-unies-demographieles-africains-font-trop-d-enfants.html

5. Perspectiva demografică 2050: schimbări uluitoare, consecinţe pe măsură // de Cristian Unteanu. Adevărul.ro. 9 octombrie 2013 / http://adevarul.ro/international/in-lume/perspectiva-demografica-2050-schimbari-uluitorare-consecinte-pemasura-1_52551866c7b855ff56187487/index.html

– Asante M.K. Afrocentricity. Trenton (USA) - Asmara (Eritrea), 1996.

– Fanon F. Les damnes de la terre. Paris, 1961.

– Давидсон А.Б. АНТИРАСИСТСКИЙ РАСИЗМ? // Новая и новейшая история. №2, 2002 г. / http://vivovoco.rsl.ru/VV/PAPERS/HISTORY/ANTIRAS.HTM

– Давидсон А.Б. ПОСЛЕДСТВИЯ РАСПАДА ИМПЕРИЙ ДЛЯ XXI ВЕКА // ВЕСТНИК РОССИЙСКОЙ АКАДЕМИИ НАУК. том 72, № 5, 2002 г. с. 396-404 / http://vivovoco.rsl.ru/VV/PAPERS/HISTORY/AFRO.HTM

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.

// ez is érdekelheti
Doboka, avagy a csausiszta történelem-átírás egyik… fellegvára
Főtér

Doboka, avagy a csausiszta történelem-átírás egyik… fellegvára

A kommunista rezsim nemzeti korszakában sokan és sokat dolgoztak azon, hogy Doboka várába valahogy beültessenek egy bizonyos (román) Gelut. Össze is jött az elvtársaknak. Megnéztük, mi van ott ma.

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”
Krónika

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”

Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon
Főtér

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve
Székelyhon

Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve

Két személygépkocsi ütközött össze vasárnap este Kézdivásárhely közelében. Három személy megsérült, egy közülük a roncsok közé szorult.

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült
Krónika

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült

Koltai Róbert színművész, a magyar színházi és filmes szakma kiemelkedő, jól ismert alakja a 24. Filmtettfeszt alkalmából érkezett Kolozsvárra élet- és alkotótársával, Gaál Ildikóval.

Elfogadta a szenátus az AUR tervezetét, amely megszüntetné a székelyföldi románok „diszkriminációját”
Székelyhon

Elfogadta a szenátus az AUR tervezetét, amely megszüntetné a székelyföldi románok „diszkriminációját”

Hallgatólagosan elfogadta hétfőn a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvénytervezetét arról, hogy a többségi nemzethez tartozó állampolgárok a nemzeti kisebbségekével azonos feltételek mellett alakíthatnak egyesületeket.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.