Na, miért is tudatlanok a romániai gyerekek?

Az Európai Bizottság közzétette Az oktatás és képzés monitoringja – 2015 című tanulmányát, amely újra megerősítette a román oktatás már régóta létező hiányosságait: pénzhiány, magas iskola-elhagyási arány, a gyengén képzett gyermekek magas száma, kevesebb egyetemi hallgató.

A dokumentum a tagállamok oktatási rendszereinek nemzetek közötti összehasonlító elemzését, valamint 28 országjelentést tartalmaz, melyek bemutatják a külön-külön vett rendszerek erős és gyenge pontjait. A România liberă a hazánkra vonatkozó, 12 oldalas dokumentumot tanulmányozta át. Az eredmények – az oktatás szinte minden szintjén – az Európai Unió sereghajtói közé helyezik Romániát.

Jók az iskola-elhagyásban, gyengék a tudományokban

A kozmetikázatlan statisztikák (tekintettel arra, hogy a monitoringot az Európai Bizottság végezte 2014-ben) a következőket mutatják: a 15 év alatti gyermekek esetében a gyenge matematikai ismeretekkel rendelkezők aránya 40 százalékos Romániában (miközben az európai átlag 22 százalék), 37 százaléknak pedig gyengék az olvasási képességei (az európai átlag 17 százalék). A tudományok terén a romániai gyermekek 37 százaléka küzd hiányosságokkal, míg az európai átlag kétszer kisebb, 16 százalékos.

Az iskola-elhagyási ráta terén, sajnos, sokkal (egyes esetekben kétszer) jobban állunk, mint az európai átlag. Ennek megfelelően a nők esetében az iskola-elhagyás 17 százalékos (az európai átlag 9 százalék), a férfiak esetében pedig megközelíti a 20 százalékot (az EU-államok átlaga 13 százalék). Összességében a románok 18 százaléka hagyja ott időnek előtte az iskolát, ami 7 százalékkal több, mint az európai átlag.

Európa azt javasolja, hogy alkalmazzuk a Románia által idén elfogadott, az iskola-elhagyás csökkentését célzó stratégiát. És ezt tekintettel arra, hogy Románia azon kevés állam egyike, ahol az utóbbi öt évben nem csökkent jelentősen az iskola-elhagyási arány. Ugyanebben az időszakban Máltában, például, 5 százalékkal, Portugáliában pedig 10 százalékkal csökkent. Kevesebb lett a nevelésben és gondozásban részesülő óvodáskorú gyermek, a legvalószínűbb módon a válság miatt: 86 százalékra esett 2014-ben, a 2012-es 94 százalékos szintről. Az óvodáskorú gyermekek esetében a beíratási arány elég alacsony, a falvakban 83 százalékos, a városokban pedig valamivel jobb, 90 százalékos.

A jelentés rámutat még, hogy az oktatásban való részvétel falun és a roma közösségen belül jelentősen csökkent.

Pénzhiány

A számadatok megfordulnak, amikor a 12 osztály elvégzése után továbbtanuló románokról van szó. Nemzettársainknak csak 25 százaléka teszi ezt meg, ami jóval alatta marad a 37 százalékos európai átlagnak. Falun katasztrofális a helyzet, ahol csak a fiatalok 16 százaléka megy egyetemre, a városi fiatalok 40 százalékához képest.

A románoknak csak 1 százaléka tanul egész élete során, miközben a folyamatos képzés terén 10 százalékos az európai átlag.

Az oktatási rendszer azt is megszenvedi, hogy a tanároknak csak 26 százaléka alkalmaz fejlett (technológiát is bevonó) oktatási módszereket, miközben Európában 34 százalékos az átlag. A jelentés arra is kitér, hogy a tanári fizetések alacsonyak, a maximális bérezés eléréséhez pedig 40 évet kell eltölteni a rendszerben.

Egyszerű magyarázata van az összes fenti számnak: a közigazgatás oktatással kapcsolatos kiadásai, a GDP-hez viszonyítva, a legkisebb arányt jelentik az Európai Unión belül. Románia oktatási költségvetése a GDP 2,8 százaléka volt, ami csaknem fele az 5 százalékosra nőtt európai átlagnak.