Na, miért is tudatlanok a romániai gyerekek?
Nem, nem azért, mert hülyék. Tudják, mennyi öt meg nulla. A rendszer nem tudja, hogyan kellene közoktatást művelni. Persze, az is emberekből áll. Na, ők a hülyék.
Az Európai Bizottság közzétette Az oktatás és képzés monitoringja – 2015 című tanulmányát, amely újra megerősítette a román oktatás már régóta létező hiányosságait: pénzhiány, magas iskola-elhagyási arány, a gyengén képzett gyermekek magas száma, kevesebb egyetemi hallgató.
A dokumentum a tagállamok oktatási rendszereinek nemzetek közötti összehasonlító elemzését, valamint 28 országjelentést tartalmaz, melyek bemutatják a külön-külön vett rendszerek erős és gyenge pontjait. A România liberă a hazánkra vonatkozó, 12 oldalas dokumentumot tanulmányozta át. Az eredmények – az oktatás szinte minden szintjén – az Európai Unió sereghajtói közé helyezik Romániát.
Jók az iskola-elhagyásban, gyengék a tudományokban
A kozmetikázatlan statisztikák (tekintettel arra, hogy a monitoringot az Európai Bizottság végezte 2014-ben) a következőket mutatják: a 15 év alatti gyermekek esetében a gyenge matematikai ismeretekkel rendelkezők aránya 40 százalékos Romániában (miközben az európai átlag 22 százalék), 37 százaléknak pedig gyengék az olvasási képességei (az európai átlag 17 százalék). A tudományok terén a romániai gyermekek 37 százaléka küzd hiányosságokkal, míg az európai átlag kétszer kisebb, 16 százalékos.
Az iskola-elhagyási ráta terén, sajnos, sokkal (egyes esetekben kétszer) jobban állunk, mint az európai átlag. Ennek megfelelően a nők esetében az iskola-elhagyás 17 százalékos (az európai átlag 9 százalék), a férfiak esetében pedig megközelíti a 20 százalékot (az EU-államok átlaga 13 százalék). Összességében a románok 18 százaléka hagyja ott időnek előtte az iskolát, ami 7 százalékkal több, mint az európai átlag.
Európa azt javasolja, hogy alkalmazzuk a Románia által idén elfogadott, az iskola-elhagyás csökkentését célzó stratégiát. És ezt tekintettel arra, hogy Románia azon kevés állam egyike, ahol az utóbbi öt évben nem csökkent jelentősen az iskola-elhagyási arány. Ugyanebben az időszakban Máltában, például, 5 százalékkal, Portugáliában pedig 10 százalékkal csökkent. Kevesebb lett a nevelésben és gondozásban részesülő óvodáskorú gyermek, a legvalószínűbb módon a válság miatt: 86 százalékra esett 2014-ben, a 2012-es 94 százalékos szintről. Az óvodáskorú gyermekek esetében a beíratási arány elég alacsony, a falvakban 83 százalékos, a városokban pedig valamivel jobb, 90 százalékos.
A jelentés rámutat még, hogy az oktatásban való részvétel falun és a roma közösségen belül jelentősen csökkent.
Pénzhiány
A számadatok megfordulnak, amikor a 12 osztály elvégzése után továbbtanuló románokról van szó. Nemzettársainknak csak 25 százaléka teszi ezt meg, ami jóval alatta marad a 37 százalékos európai átlagnak. Falun katasztrofális a helyzet, ahol csak a fiatalok 16 százaléka megy egyetemre, a városi fiatalok 40 százalékához képest.
A románoknak csak 1 százaléka tanul egész élete során, miközben a folyamatos képzés terén 10 százalékos az európai átlag.
Az oktatási rendszer azt is megszenvedi, hogy a tanároknak csak 26 százaléka alkalmaz fejlett (technológiát is bevonó) oktatási módszereket, miközben Európában 34 százalékos az átlag. A jelentés arra is kitér, hogy a tanári fizetések alacsonyak, a maximális bérezés eléréséhez pedig 40 évet kell eltölteni a rendszerben.
Egyszerű magyarázata van az összes fenti számnak: a közigazgatás oktatással kapcsolatos kiadásai, a GDP-hez viszonyítva, a legkisebb arányt jelentik az Európai Unión belül. Románia oktatási költségvetése a GDP 2,8 százaléka volt, ami csaknem fele az 5 százalékosra nőtt európai átlagnak.
Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én
Sólyom István
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság
Varga László Edgár
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Modern szolgasorsban Székelyföldön
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.
Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon
Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.
Repülés közben kikapcsolódott a felszerelése, életét vesztette egy siklóernyő-oktató Brassó megyében
Meghalt vasárnap egy barcaszentpéteri siklóernyő-oktató, akinek repülés közben kikapcsolódott a felszerelése és lezuhant a magasból – közölte a Brassó megyei rendőrség.
Nem vicc: öngyújtóval esett neki négy politikus a gázcsapnak. Újabb érdekes adatok az egykori szeku irattárából – hírek hétfőn
Továbbá ha hirtelen felindulásból kivágná a diófát az udvarán, ne tegye!
Megtalálták a kirándulás közben eltűnt kisfiút
A keresőcsapatok kedden délután megtalálták a kiskorút, aki a Szovátához tartozó Szakadát település erdei területén tűnt el a délben.
Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”
Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.
Elfogadta a szenátus az AUR tervezetét, amely megszüntetné a székelyföldi románok „diszkriminációját”
Hallgatólagosan elfogadta hétfőn a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvénytervezetét arról, hogy a többségi nemzethez tartozó állampolgárok a nemzeti kisebbségekével azonos feltételek mellett alakíthatnak egyesületeket.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A vadonatúj ukrán kisebbségi törvény: valós reformszándék vagy porhintés?
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A vadonatúj ukrán kisebbségi törvény: valós reformszándék vagy porhintés?
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Visszahódíthatja-e Románia az erdélyi magyarok szívét – Magyarországtól?
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Visszahódíthatja-e Románia az erdélyi magyarok szívét – Magyarországtól?
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Izsák Balázs a román Szabad Európának: az autonómia nem sértené Románia integritását
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Izsák Balázs a román Szabad Európának: az autonómia nem sértené Románia integritását
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Valóban megtámadná Putyin Romániát?
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Valóban megtámadná Putyin Romániát?
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
III. Károly Nagy-Britannia királya, nem Romániáé
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
III. Károly Nagy-Britannia királya, nem Romániáé
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
„Miért nem boldogok a románok?” – Így látja anyaországát egy ukrajnai román újságíró
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
„Miért nem boldogok a románok?” – Így látja anyaországát egy ukrajnai román újságíró
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én
Sólyom István
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság
Varga László Edgár
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Modern szolgasorsban Székelyföldön
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.
