// 2024. november 26., kedd // Virág
Románia

Most mit mondjak, kérdi Ponta

// HIRDETÉS

Egy ország figyeli a miniszterelnöki mellébeszélések végjátékát.

Victor Ponta kormányfő, aki ellen pénzmosás és adócsalásban való részvétel miatt folytatnak bűnvádi nyomozást, decemberben azt mondta, lemond a kormány éléről, ha a DNA (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a szerk.) ügyészei bűnvádi nyomozást indítanak ellene. Ponta a diaszpórában lezajlott szavazásra vonatkozó ügy kapcsán nyilatkozott, mely ügyben szintén a DNA ügyészei nyomoztak.

Az biztos, hogy lemondok, ha a DNA kérni fogja a bűnvádi nyomozás megindítását ellenem. Hisz azért az nem működik, hogy hivatalában maradhat egy bűnvádi nyomozás alatt álló miniszterelnök”, mondta Victor Ponta decemberben, az Antena 3 stúdiójában.

Az elnök kérte Victor Ponta lemondását

Klaus Johannis arra kérte Victor Ponta kormányfőt, mondjon le, miután a DNA-s ügyészek elindították ellene a bűnvádi nyomozást. Amennyiben Ponta ezt elutasítja, az alkotmány szerint Klaus Johannis elnök felfüggesztheti a miniszterelnöki tisztségből.

Ponta ez év márciusában, a sógora ellen zajló vizsgálat kapcsán szintén azt nyilatkozta egy tévéműsorban, hogy lemond a miniszterelnöki tisztségről, ha ellene is bűnvádi nyomozás indul. „Ha olyan ügy lesz, melyben bűnvádi nyomozást indítanak ellenem, akkor nem maradhatok a miniszterelnöki tisztségben, nem magyarázkodhatok minden reggel, hogy mi a helyzet az üggyel. De remélem, hogy 2015-ben nem jogi eszközökkel váltanak le kormányokat. Hiszek abban, hogy ez nem történhet meg.”

Időközben a DNA ügyészei bűnvádi nyomozást indítottak Victor Ponta ellen abban az ügyben, melyben jó barátja, Dan Şova is érintett, akit néhány nappal ezelőtt a szenátusi PSD-s többség mentett meg a bilincstől.

„A korrupciós bűncselekmények részlegének ügyészei bűnvádi nyomozást indítottak Ponta Victor-Viorel, a tettek elkövetésekor ügyvéd, a Ponta Victor Viorel Egyéni Ügyvédi Iroda törvényes képviselője, Románia jelenlegi miniszterelnöke ellen, a következő bűncselekmények miatt: magánokirat-hamisítás (17 bűncselekmény); folyamatosan elkövetett adócsalásban való részvétel; pénzmosás, áll a DNA közleményében.

Tehát annak ellenére, hogy parlamenti képviselő, Ponta nem rendelkezik mentelmi joggal. Az ügyészek elindíthatták Victor Ponta ellen a bűnvádi nyomozást az ügyvédként elkövetett tettek miatt, még akkor is, ha időközben parlamenti képviselő lett. Az alkotmány 72. cikkelye szerint: „A képviselők és szenátorok ellen bűnvádi nyomozás indulhat és bíróság elé állíthatják őket olyan tettekért, melyek nem a mandátum gyakorlása közben leadott szavazataikkal, vagy elhangzó politikai nyilatkozataikkal kapcsolatosak, de nem vethetők alá házkutatásnak, nem vehetik őrizetbe, vagy tartóztathatják le őket, ha a meghallgatásuk után ezt nem engedélyezi az a parlamenti ház, melynek tagjai.” Tehát folyhat bűnvádi nyomozás Ponta ellen, de ha az ügyészek házkutatást is akarnak nála tartani, őrizetbe akarják venni, vagy letartóztatnák, akkor ezt csak a Képviselőház engedélyével tehetik meg.

Az ügyészek ugyanebben az ügyben, de egy másik vádpontban megállapították, hogy „három érdekütközési bűncselekményben is folytatni kell a bűnvádi nyomozást Ponta Victor-Viorel ellen, melyek közül az egyik folyamatos (két tényálladék), és melyek kapcsolatban állnak azzal, hogy Románia miniszterelnöke”. E vádpont esetében az ügyészek nem indíthatták el a bűnvádi nyomozást, mert Victor Pontára érvényes a miniszteri felelősségről szóló törvény, a tetteket ugyanis a kormányfői mandátuma alatt követte el. A miniszteri felelősségről szóló törvény 12. cikkelye szerint: „Csak a Képviselőház, a Szenátus és Románia elnöke kérheti a bűnvádi nyomozás elindítását a kormány tagjai ellen, a tisztségük gyakorlása közben elkövetett tettek esetén.”

Bűnvádi nyomozás Ponta kormányfő ellen

A Turceni/Rovinari-ügy egy évvel ezelőtt indult, miután az ANAF (adóhatóság – a szerk.) 2011-ben több feljelentést is tett. Az ANAF akkor azt állapította meg, hogy mind a Rovinari, mind a Turceni energetikai komplexumnál olyan szerződéseket kötöttek, melyekkel megkárosították az államot. Két ilyen bejelentés a DNA-hoz került.

A nyomozók szerint a Dan Şova által Turceni-től és Rovinari-tól kapott összegek egy része állítólag Victor Pontához, pontosabban ez utóbbi ügyvédi irodájához került, aki tanácsadói szolgáltatást nyújtott Şova ügyvédi irodájának.

Azaz Ponta együttműködött az ügyvédi irodával, amikor ez utóbbi a Turceni-Rovinari energetikai vállalat érdekeit képviselte. Victor Ponta díja a Şova és Társai által a Târgu Jiu-i vállalattól kapott összeg 0,32 százaléka volt, legalábbis Dan Şova néhány héttel ezelőtt tett nyilatkozatai szerint.

A szenátor akkor azt is elmondta, hogy Victor Pontának semmi köze nem volt az ő ügyvédi irodája és a Rovinari-Turceni komplexum vezetősége közötti szerződésekhez. Azt azonban elismerte, hogy a kormányfőnek 2007 és 2008 között volt szerződése a Şova és Társaival. Úgy emlékszik, hogy Victor Ponta egy névleges összeget kapott, állítja a Digi24.

„Két bűnvádi ügyben működtünk együtt. Akkoriban Ponta volt az egyik legjobb büntetőjogi ügyvéd. Ponta névleges összegeket kapott. Bárki összehasonlíthatja a Ponta által a Şova és Társaitól kapott összegeket azzal, amit a Şova és Társai kapott a Turceni-től. A Ponta által a Şova és Társaitól kapott összeg a Şova és Társai Turceni-től származó bevételének 0,32 százaléka volt”, mondta Dan Şova.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS