// 2024. december 3., kedd // Ferenc, Olívia
felelősség

Mit tennék, ha én lennék az oktatási miniszter?

// HIRDETÉS

Olyan dolgokat, amelyeket (igen kevés kivétellel) egyetlen eddigi oktatási miniszter sem tudot, vagy mert megtenni. Cristian Preda írása.

Ma (október 1-én – a szerk.) új tanév kezdődik a felsőoktatásban. Számomra ez a 32., amiből 27 tanárként telt el. „Mit tennél az egyetemen, ha miniszter lennél?”, kérdezte az egyik barátom. A kérdés elgondolkodtatott. A humán tudományok területén szerzett tapasztalatomból kiindulva, íme, öt dolog, melyekre elsőként összpontosítanék.

Az első az lenne, hogy az állami egyetemeken újra bevezetném a kötelező felvételi vizsgákat.

Az, hogy ma bárkit felvesznek csak azért, mert – a demográfiai hanyatlás miatt – csökkent a jelöltek száma, nem indokolja, hogy bárkit elfogadjanak hallgatónak, aki oklevéllel végzi el a középiskolát.

Annál is inkább, mert még az első év után sincs valamiféle válogatás, ahogy az máshol történik, ahol szintén szabad a belépés! Az egyetemi tanároknak kell eldönteniük, hogy ki kerül be, nem az érettségi dolgozatokat javítóknak. Magától értetődik, hogy a szűrésnek a tanulmányi évek folyamán folytatódnia kell. Akinek 90 százalékos végzési aránya van, az nem oktat, hanem okleveleket nyomtat.

A második dolog az állami egyetemek számának csökkentése lenne.

Európában átlagosan egymillió polgáronként van egy egyetem. Annak alapján, ahány nálunk van, a lakosságnak 80 milliósnak kellene lennie.

Összevonnám a meglévőket, hogy létrehozzuk az intellektuális, anyagi és pénzügyi források jelentős koncentrációját. Ez az ugyanazon tanulmányi területnek szentelt szakok számának drasztikus csökkentését feltételezné. Kimondottan természetellenes dolog, hogy 3-4 azonos profilú kar van ugyanabban a megyében, sőt, néha ugyanabban az egyetemi városban és még nagyobb ostobaság, hogy egy egyetemen különböző szakok – mondjuk európai tanulmányi, hogy csak egy példát mondjak – ugyanarra a szakképzésre adnak ki okleveleket. Ennek véget kell vetni.

Harmadsorban kivonnám az Oktatási Minisztériumot a magánegyetemi tanulmányok bármilyen érvényesítési és hitelesítési folyamatából.

Ha van egy magánegyetem, akkor az egyetlen garancia, ami az oda jelentkező rendelkezésére áll, annak az intézménynek a rektora, ahova jelentkezett! Ha a piac hitelesíti, akkor az a magánegyetem életben marad. Ha nem, nem.
Természetesen ez azt is jelentené, hogy az összes állami egyetemnek megtiltanák, hogy egyetlen lejt is elfogadjon a hallgatóktól. A „fizetős hallgató” státusz egy állami egyetemen ugyanolyan abszurd, mint a miniszter aláírása a magánegyetemek által kiadott okleveleken.

A negyedik dolog a kurzusok és szemináriumok száma, illetve a kreditrendszerhez társuló követelmények közötti kapcsolatra vonatkozik.

A más európai országokon belüli programokhoz hasonlítva a mi egyetemeink több kurzust kínálnak a hallgatóknak és kevesebb egyéni erőfeszítést igényelnek tőlük. Ez odavezet, hogy a hallgatók egy idő után megutálják az oktatást.

Ez egy olyan folyamat csúcspontja, mely – az általános iskolában, majd a középiskolában – már meggyűlöltette velük a „fejüket tömő” tanárokat. Akkor kelthetjük fel újra a tudás iránti érdeklődést, ha tudjuk, miként bátorítsuk az intellektuális szabadságot, nem pedig a hallgatók idejének elkobzásával.

Végül azt hiszem, tenni kell valamit a tanárok felelősségével kapcsolatosan.

Itt több dologról van szó. Elfogadhatatlannak tartom, például, azt az esetet, amikor egy állami egyetem tanára magánegyetemen is tanít. Nem játszhatunk egyszerre két focicsapatban, akkor miért lehetne két katedránk?

Igazi verseny alakulna ki, ha nem lennének olyan intézményeink, melyek ugyanannak az oktatónak ugyanarra a kurzusára támaszkodnának. Szó van még a munkához való szakmai és erkölcsi hozzáállásról is. Elfogadhatatlan, hogy a közelmúltbeli plágiumhullámot a sajtó leplezte le és nem az egyetemek, és ugyanilyen súlyos dolog, hogy a lopott disszertációk konzulensei nem fizettek meg azért, mert nevüket adták az imposztorsághoz.

A vizsgáknak szigorúknak kell lenniük, az egyetemekből kevesebb és jobban finanszírozott kell, a magánintézményeket el kell szakítani az állami védnökségtől, a hallgatóknak joguk van az autonómiához, a tanároknak pedig kötelességük tisztességesnek lenni.

Mint az látható, nem használtam azt a technikai nyelvezetet, amely évtizedek óta elfedte azokat a reformköveteléseket,

melyek – néhány rövid miniszteri mandátum kivételével – az egyetemeiken folyó oktatás leromlásához vezettek. Ahhoz, hogy valamennyi változást elérjünk, egy kis bátorságra és nyíltan kimondott dolgokra van szükség, nem az unalmas és ostoba bikkfanyelven megírt, papíron maradt reformok óceánjára. Végül afelé hajlok, hogy a fentebbi meglátások más egyetemi területekre is érvényesek, nemcsak az általam jobban ismertre.

A szerző a Bukaresti Tudományegyetem tanára (1992-től) és európai parlamenti képviselő (2009-től).

 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Miért nem foglalkozik az állam megfelelően az emberek digitális képzésével?

Fall Sándor

Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.

Még néhány keresetlen szó Iohannis úr páratlan politikai pályafutásáról

Varga László Edgár

A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Négyezer eurón múlott az ötéves Balog Ronaldo sakkvilágbajnokságon való részvétele

Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.

A blues Kolozsváron is ugyanazt csinálja, mint Memphisben: istenesen odavág

Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Nincs megállás Erdélyben
Főtér

Nincs megállás Erdélyben

Így utazunk és pisilünk mi útközben, itt nálunk Erdélyben. Mindennemű egyezés a valósággal csupán a véletlen műve.

Rekord részvétel mellett zajlik a parlamenti választás
Krónika

Rekord részvétel mellett zajlik a parlamenti választás

Megnyitottak vasárnap reggel 7 órakor a Romániában kialakított szavazókörzetek: országszerte csaknem 19 ezer szavazóhelyiségbe várják a szavazásra jogosult több mint 18 millió román állampolgárt, megválasztani a parlament és a szenátus tagjait.

Kezdi kiverni a biztosítékot Bukarestben Georgescu TikTok-kampánya – hírek kedden
Főtér

Kezdi kiverni a biztosítékot Bukarestben Georgescu TikTok-kampánya – hírek kedden

Észbe kaptak a román hatóságok, rácsuknák az ajtót a Călin Georgescut kezére. Eközben Háromszéken macsetével gyilkolt egy részeg férfi.

Hargita megye teljesített a legjobban a választási részvétel tekintetében a parlamenti választásokon
Székelyhon

Hargita megye teljesített a legjobban a választási részvétel tekintetében a parlamenti választásokon

Újabb választást tartanak vasárnap Romániában, ezúttal a parlament összetételéről döntenek a romániai választópolgárok.

Győzött a PSD, előretört a román szélsőjobb, küszöb fölött az RMDSZ a felmérések alapján
Krónika

Győzött a PSD, előretört a román szélsőjobb, küszöb fölött az RMDSZ a felmérések alapján

A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte az 1989-es romániai rendszerváltást követően 10. alkalommal rendezett parlamenti választást a 21 órás urnazárás után közzétett felmérések eredményei alapján.

Hivatalos eredmények: hat százalék fölött az RMDSZ, élen a PSD
Székelyhon

Hivatalos eredmények: hat százalék fölött az RMDSZ, élen a PSD

Magas feldolgozottságú hivatalos részeredményeket közöltek már hétfőn reggel a 2024-es romániai parlamenti választásokról. Az RMDSZ 6 százalék fölött teljesített.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Miért nem foglalkozik az állam megfelelően az emberek digitális képzésével?

Fall Sándor

Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.

Még néhány keresetlen szó Iohannis úr páratlan politikai pályafutásáról

Varga László Edgár

A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Négyezer eurón múlott az ötéves Balog Ronaldo sakkvilágbajnokságon való részvétele

Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.

A blues Kolozsváron is ugyanazt csinálja, mint Memphisben: istenesen odavág

Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.

// HIRDETÉS