Politikai elemzés azon melegében, Dacian Cioloș kinevezése után.
Klaus Johannis megtette a hőn várt bejelentést. A kérdés most a következő: mi lesz ezután? Dacian Cioloş kinevezett kormányfőnek minden esélye megvan arra, hogy a cotroceni-i konzultációkon részt vett parlamenti pártok vezetőinek nyilatkozatai alapján egy olyan informális többség segítségével vezesse a következő kormányt, melyet a PNL (Nemzeti Liberális Párt – a szerk.), az UNPR (Románia Haladásáért Nemzeti Szövetség – a szerk.), az RMDSZ és a kisebbségek frakciója hoznak létre. Cioloş és a technokrata kormány szokatlan megoldás, melyet a pártok azért fogadnak el, hogy
és főleg az utca nyomásával szembeni (il)legitimitási komplexusuk miatt. Ez a nyomás csak látszólag csillapodott, az új kormánynak pedig pontosan az lesz a feladata, hogy a nyomást a pátokról a kormányzati döntéshozókra helyezze át. A pártok pedig majd elhatárolódnak ezektől a döntéshozóktól, Cioloş-sal az élen. Ebből a bűvészkedésből az államfő kerül ki a leginkább exponáltan. A kinevezéssel és azzal, hogy megoldásként mutatja ezt fel, az összes következményt is magára vállalta. Ezek a következmények az elején pozitívak lesznek, egy új kormány ugyanis sok mindent megígérhet, és minden esélye megvan annak, hogy az új kormányzati csapat minősége – erkölcsileg és szakmailag – egyértelműen jobb legyen, mint az előzőé. De az elnök ellenfelei elég gyorsan megfogalmazzák majd a kormányváltás legfőbb jellegzetességére vonatkozó bírálataikat: olyan kormány jelenik meg ugyanis, mely minden eddiginél jobban függ majd az elnöki legitimitástól, és kialakul egy elnökpárti parlamenti többség. Mely többségből nem hiányozhat az „erkölcstelen megoldás”, az UNPR sem. A hatalom és ellenzék konfrontációja
A Klaus Johannis által az utóbbi hetekben tett számos imázslépés ezt a helyzetet próbálta előkészíteni – többek között a kinevezés bejelentésének elodázása is. Az elnök tudja, hogy most rá tolják az egész kormányzás felelősségét, ami hálátlan szerep, főleg egy instabil többséggel, mely a politikai vándorlások választások előtti új idényének elkezdődésétől függ.
A PSD éppen azért javasolt egy úgynevezett technokrata kormányt, hogy indokot találjon és bejelenthesse az ellenzékbe vonulást, a választások közeledtével pedig ez egyre keményebb ellenzékiséget jelent. Bár elkerülhetetlen, az UNPR jelenléte az új többségben azt jelenti, hogy a PSD továbbra is jelentős befolyást gyakorolhat a Cioloş-kormány döntéseire. Az UNPR azzal, hogy az utolsó pillanatig kitartott Victor Ponta mellett, azt akarta elérni, hogy a PSD-vel szövetségben vághasson neki a választásoknak, és továbbra is ez marad a legvalószínűbb lehetőség. Ilyen körülmények között a Ponta-kormányzat által okozott katasztrófából a PSD jobban kerül ki, mint arra számítani lehetett. A kormányzat kénytelen lesz folyamatosan azzal szembesülni, hogy a PSD – érdekeitől függően – bármikor bizalmatlansági indítványt nyújthat be ellene. És még ha ezt nem is szavaznák meg, a kormányzati bizonytalanság veszélyes érzése akkor is kialakulhat. Johannis rendelkezik az előrehozott választással való fenyegetőzés fegyverével, de a rendes választások időpontjának közeledtével ez egyre irrelevánsabbá válik.
Minden attól függ, hogy az új kormány mennyire lesz képes bizonyítani: más, mint az eddigiek, és megpróbál változásokat elindítani. Egy technokrata kormány imázs szempontból nagyon jól mutat, de
Kérdés, hogy az elnökpárti többség fogja-e a maga képére formálni az új minisztereket, vagy az utóbbiak fognak szakmaiságuk és népszerűségük révén e pártok fölé kerekedni. Egy újraformált PNL csak ebben az esetben lesz vonzóbb jövőre a PSD-nél. Egy kormány jelenleg csak úgy tud majd ellenállni a különféle populizmusok rohamának, ha képes láthatóan átvenni a román társadalom nagy részének változást igénylő óhaját. Ez egy letagadhatatlan óhaj, amely mind tavaly novemberben, mind az utóbbi napokban látható volt. De ehhez az imázslépések nem lesznek elegendőek. Johannis és kormánya számára eljött a cselekvés ideje.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
George Simion egyszerű futballhuligánból mindössze néhány év alatt lett az ország legnépszerűbb politikusa. De hogyan?
Két ember életét vesztette egy közúti balesetben a Kovászna megyével szomszédos Buzău megyében, miután egy személyautó és egy haszongépjármű összeütközött.
A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.
Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.