Politikai elemzés azon melegében, Dacian Cioloș kinevezése után.
Klaus Johannis megtette a hőn várt bejelentést. A kérdés most a következő: mi lesz ezután? Dacian Cioloş kinevezett kormányfőnek minden esélye megvan arra, hogy a cotroceni-i konzultációkon részt vett parlamenti pártok vezetőinek nyilatkozatai alapján egy olyan informális többség segítségével vezesse a következő kormányt, melyet a PNL (Nemzeti Liberális Párt – a szerk.), az UNPR (Románia Haladásáért Nemzeti Szövetség – a szerk.), az RMDSZ és a kisebbségek frakciója hoznak létre. Cioloş és a technokrata kormány szokatlan megoldás, melyet a pártok azért fogadnak el, hogy
és főleg az utca nyomásával szembeni (il)legitimitási komplexusuk miatt. Ez a nyomás csak látszólag csillapodott, az új kormánynak pedig pontosan az lesz a feladata, hogy a nyomást a pátokról a kormányzati döntéshozókra helyezze át. A pártok pedig majd elhatárolódnak ezektől a döntéshozóktól, Cioloş-sal az élen. Ebből a bűvészkedésből az államfő kerül ki a leginkább exponáltan. A kinevezéssel és azzal, hogy megoldásként mutatja ezt fel, az összes következményt is magára vállalta. Ezek a következmények az elején pozitívak lesznek, egy új kormány ugyanis sok mindent megígérhet, és minden esélye megvan annak, hogy az új kormányzati csapat minősége – erkölcsileg és szakmailag – egyértelműen jobb legyen, mint az előzőé. De az elnök ellenfelei elég gyorsan megfogalmazzák majd a kormányváltás legfőbb jellegzetességére vonatkozó bírálataikat: olyan kormány jelenik meg ugyanis, mely minden eddiginél jobban függ majd az elnöki legitimitástól, és kialakul egy elnökpárti parlamenti többség. Mely többségből nem hiányozhat az „erkölcstelen megoldás”, az UNPR sem. A hatalom és ellenzék konfrontációja
A Klaus Johannis által az utóbbi hetekben tett számos imázslépés ezt a helyzetet próbálta előkészíteni – többek között a kinevezés bejelentésének elodázása is. Az elnök tudja, hogy most rá tolják az egész kormányzás felelősségét, ami hálátlan szerep, főleg egy instabil többséggel, mely a politikai vándorlások választások előtti új idényének elkezdődésétől függ.
A PSD éppen azért javasolt egy úgynevezett technokrata kormányt, hogy indokot találjon és bejelenthesse az ellenzékbe vonulást, a választások közeledtével pedig ez egyre keményebb ellenzékiséget jelent. Bár elkerülhetetlen, az UNPR jelenléte az új többségben azt jelenti, hogy a PSD továbbra is jelentős befolyást gyakorolhat a Cioloş-kormány döntéseire. Az UNPR azzal, hogy az utolsó pillanatig kitartott Victor Ponta mellett, azt akarta elérni, hogy a PSD-vel szövetségben vághasson neki a választásoknak, és továbbra is ez marad a legvalószínűbb lehetőség. Ilyen körülmények között a Ponta-kormányzat által okozott katasztrófából a PSD jobban kerül ki, mint arra számítani lehetett. A kormányzat kénytelen lesz folyamatosan azzal szembesülni, hogy a PSD – érdekeitől függően – bármikor bizalmatlansági indítványt nyújthat be ellene. És még ha ezt nem is szavaznák meg, a kormányzati bizonytalanság veszélyes érzése akkor is kialakulhat. Johannis rendelkezik az előrehozott választással való fenyegetőzés fegyverével, de a rendes választások időpontjának közeledtével ez egyre irrelevánsabbá válik.
Minden attól függ, hogy az új kormány mennyire lesz képes bizonyítani: más, mint az eddigiek, és megpróbál változásokat elindítani. Egy technokrata kormány imázs szempontból nagyon jól mutat, de
Kérdés, hogy az elnökpárti többség fogja-e a maga képére formálni az új minisztereket, vagy az utóbbiak fognak szakmaiságuk és népszerűségük révén e pártok fölé kerekedni. Egy újraformált PNL csak ebben az esetben lesz vonzóbb jövőre a PSD-nél. Egy kormány jelenleg csak úgy tud majd ellenállni a különféle populizmusok rohamának, ha képes láthatóan átvenni a román társadalom nagy részének változást igénylő óhaját. Ez egy letagadhatatlan óhaj, amely mind tavaly novemberben, mind az utóbbi napokban látható volt. De ehhez az imázslépések nem lesznek elegendőek. Johannis és kormánya számára eljött a cselekvés ideje.
Egy módja van annak, hogy elkerülje Románia a nemzetközi arcvesztést: hagyják indulni a májusi elnökválasztásokon a decemberi első forduló nyertesét.
„Az emberiség” soha nem látott tudományos és technológiai eredményeiből „az emberek” egyre kevesebbet értenek. Tényleg csak egy Isten menthet meg minket?
Lord Palmerston szerint a politikában nincsenek állandó barátok, sem állandó ellenségek, csak állandó érdekek vannak. Mindemellett léteznek a román–amerikai kapcsolatok.
Személyes krízis, az egyházban való csalódás, vagy intellektuális kétely következményeképpen hagyják el az emberek a vallásukat.
… közben kiderült, hogy a román hadsereg, rendőrség, titkosszolgálatok emberei Kongóba utazgattak kicsit zsoldoskodni (megáll az ész!)… és láss csudát: így vezet egy kolozsvári trolisofőr… lábbal.
Keményen nekiment az elnökválasztás érvénytelenített első fordulóját megnyerő szélsőjobboldali, összeesküvéselmélet-hívő Călin Georgescunak Alexandru Chipciu, a Kolozsvári U labdarúgócsapatának játékosa.
A diákok riasztóan nagy része funkcionális analfabéta, sokan mégis azon hőbörögnek, hogy miért akar változtatni az oktatásügyi miniszter a rendszeren.
Kiesett a kézdivásárhelyi Gábor Áron Szakközépiskola bentlakásának folyosóablakán egy diáklány, akit a reggeli órákban az iskola vezetősége fegyelmi vétség miatt hallgatott ki. Súlyosan megsérült, ezért Sepsiszentgyörgyre, majd Bukarestbe szállították.
Ingerült hangon követelte a román nyelv használatát egy rosszullétre panaszkodó idős személyhez kiszálló mentőorvos Kolozsváron – a felháborító esetről a Szabadság helyi napilap portálja számolt be szerdán.
Második napja keresnek egy fiatalembert a zetelaki víztározóban, aki alatt feltehetően beszakadt a vékony jég.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Egy módja van annak, hogy elkerülje Románia a nemzetközi arcvesztést: hagyják indulni a májusi elnökválasztásokon a decemberi első forduló nyertesét.
„Az emberiség” soha nem látott tudományos és technológiai eredményeiből „az emberek” egyre kevesebbet értenek. Tényleg csak egy Isten menthet meg minket?
Lord Palmerston szerint a politikában nincsenek állandó barátok, sem állandó ellenségek, csak állandó érdekek vannak. Mindemellett léteznek a román–amerikai kapcsolatok.
Személyes krízis, az egyházban való csalódás, vagy intellektuális kétely következményeképpen hagyják el az emberek a vallásukat.