Görögország sorsára jut Románia? A PSD a csőd felé kormányozza az országot?
„Kedden nagy pompával avattak fel újra egy 21 kilométeres vasúti szakaszt Kisilva és Óradna között. Az eseményen Răzvan Cuc közlekedésügyi miniszter is részt vett, akit az állomásra tapsolni kivezényelt tömeg fogadott. Nem hiányzott a népviseletbe öltöztetett gyermekek által kínált kenyér és só és a miniszter számára az asztalra kikészített friss túró és sajt sem”.
A fenti részlet Bianca Sara A közlekedésügyi miniszter egy osztrák-magyarok által 130 évvel ezelőtt megépített vasútat avatott fel újra. A vonal menti állomásokra embereket vezényeltek ki tapsolni című anyagából van, mely augusztus 1-jén jelent meg az Adevărul honlapján.
A Közlekedésügyi Minisztérium egy olyan 21 kilométeres szakasz újbóli megnyitásának megünnepléséről döntött, amelyen intenzív munka után, Cuc miniszter szerint már legfeljebb 35 km/óra sebességgel is haladni lehet.
A szaktárca által szervezett esemény jellemző arra, ami ma Romániában zajlik. Bármerre mész, az ország fulladozik. Az utakat elözönlik a járművek. Több kilométeres sorok, dugókban elvesztegetett órák. Vasúton, még a fővonalakon is, az átlagsebesség nem sokkal nagyobb a legújabb Kisilva–Óradna szakasz 35 km/órájánál. Nyáron a meleg, télen a fagy miatt késnek a vonatok. Az év többi részében pedig azért, mert „ilyen az infrastruktúra”. Nincs mit tenni és senki nem is igyekszik tenni valamit.
Még egy olyan 21 kilométeres szakasz újbóli megnyitásánál is elmegy egy szalagátvágás, melyet 50 perc alatt tesznek meg! Még kenyeres-sós, friss sajtos felavatást is megérdemel a miniszter úr, hiszen nagyon sokat fáradozott ezért a nagy eredményért! Főleg úgy, hogy egyben ez az egyetlen is.
Romániában nem nagy sebességű vonatokról, autópályákról, gyorsforgalmi utakról és más hasonló fantazmagóriákról beszélünk. Hanem különleges nyugdíjakról és tisztségviselőknek, meg közalkalmazottaknak osztogatott szédületes bérekről.
A PSD ahelyett, hogy az ország fejlesztésébe ruházna be, az elkerülhetetlen csőd politikáját folytatja. A bértáblák meghatározását a helyi közigazgatásokra bízták. Vidékről elborzasztó hírek érkeznek minden nap. A közigazgatásban hamarosan több ezer eurós bérek lesznek. A költségvetések a bérek kifizetésére mennek majd el. Viszlát iskolák, kórházak, utak, az összes pénz bérekre kell majd.
Hasonló a helyzet a különleges nyugdíjakkal. Az utóbbi években folyamatosan csak osztogattak. Csillagászati összegek alakultak ki, több tízezer lejes nyugdíjak, melyeket a kérdéses intézményeken belüli bérekhez igazítanak! Még Liviu Dragnea is ráébredt, hogy ez katasztrófát jelent a költségvetés számára. Több millió szokványos nyugdíjat nem lehet majd kifizetni, mert a különleges nyugdíjak a végtelenségig elviszik majd a társadalombiztosítási költségvetés forrásait.
A bérekkel és nyugdíjakkal kapcsolatos óriási kiadások receptjét Görögország dolgozta ki. Mindnyájan láttuk, hogy hova vezetett. Az ország csődbe ment és több millió ember került kilátástalan helyzetbe, akik korábban olyan életszínvonalat élveztek, amilyet a gazdaság képtelen volt fedezni. Végső soron Görögországot az mentette meg, hogy az euróövezethez tartozik, de ennek fájdalmas társadalmi ára volt.
A PSD bármiféle fenntartás nélkül veti Romániát az észbontó kiadások spiráljába, amit a beruházásokon keresztül megvalósuló fejlődés esélyeinek felszámolása kísér. Ennek csak a görög modell lehet a vége, azzal az egyetlen különbséggel, hogy mivel nem vagyunk tagjai az euróövezetnek, a román gazdaság összeomlása senkit sem fog aggasztani.
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
Crin Antonescu elvérzett, a PSD-vezetés bukik, Ciolacu távozik, inog a koalíció. George Simion töretlenül menetel a Cotroceni-palotába.
A tavaly novemberi, érvénytelenített voksoláshoz hasonló arányban járultak az urnákhoz a romániai választópolgárok vasárnap a megismételt államfőválasztás első fordulójában.
Nem jött össze a bennmaradás a sepsiszentgyörgyi rendezésű vébén, a román jégkorong válogatott 2019 után ismét a divízió 1/B-ben kötött ki. Külföldön már kinyitottak a szavazókörzetek.
George Simion és Nicușor Dan jutott be a romániai elnökválasztás második fordulójába a szavazatok hétfő reggel 7 órai, 99,99 százalékos feldolgozottsága szerint.
Reggel hét órakor elkezdődött Romániában a megismételt elnökválasztás első fordulója, amelyben 11 jelölt közül választhat a több mint 18 millió választópolgár.
Székelyföld három megyéje közül tíz óráig a Maros megyei szavazók 6,54 százaléka járult az urnák elé. Hargita megyében 5,76 százalék, Kovászna megyében pedig 5,36 százalék szavazott tíz óráig.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.