Az RMDSZ a mindenkori román kormány ööö... „élettársa”. Hogy jogszerűen és finoman fogalmazzunk. Ion Cristoiu megaszondja.
Abból, hogy a már túlzásba vitt tévés fecsegőműsorokban megjelenik az ember, sok olvasó és tévénéző azt a következtetést vonja le, hogy mindenhez értek – a súlytalansági állapotban böfögéstől a köpölyözésnek a rendszeres fogfájásra gyakorolt hatásáig. A világbajnokság egyik elődöntőjének napján egy útépítő munkás abbahagyta a kövezet kalapácsolását, hogy megkérdezze, ki fog győzni, Brazília, vagy Németország. Mivel a világbajnokságot csak a honlapok olvasójaként kísértem figyelemmel, motyogtam valamit Brazília győzelemhez fűződő érdekéről, tekintettel a bajnokság megrendezésével kapcsolatos nyakló nélküli költekezések által kiváltott felháborodásra.
Egy másik nap azonban egy szimpatikus nyugdíjas állított meg, olyanfajta, akiről kilométerekről is megérzed, hogy PSD-s, és megkérdezte: Kilép a kormányból az RMDSZ, vagy sem? Az utóbbi napokban olyan cikkcímek és képernyőfeliratok tűntek fel a szemem előtt, melyek a România tv buditöltelék stílusában kürtölték világgá az RMDSZ kilépését a kormányból: Azonnal, Bombahír, Szenzációs, Exkluzív, Breaking news, Breaking news a négyzeten. Nem tulajdonítottam túl nagy jelentőséget az ilyenfajta címek palástja alatt megjelent írott vagy elmondott szövegeknek. Egyszerű okból. Amióta az RMDSZ a PSD kormányzati partnere lett, a magyar vezetők egyetlen szava vagy tette sem tudja felkelteni a figyelmemet. És nem azért, mert fülhallgatós tolmácsolásra szorulnék (magyarul hangzottak el a szövegek, ugye), hanem azért, mert számomra úgy tűnik, az RMDSZ már lesüllyedt egy kft. szintjére, melynek egyetlen célja van – mindenáron kormányon lenni.
Ősidők óta ismerem az RMDSZ-t. Mióta megalakult. Rakásnyi cikket írtam az RMDSZ-ről, de főleg a román politikai pártokkal meglévő kapcsolatairól. Volt egy időszak, amikor az RMDSZ óriási szenvedélyeket váltott ki Erdély elvesztése, az Autonómia, a magyar irredenta veszély, Budapest kémkedése és Nagy-Magyarország nosztalgiája által kiváltott fantazmagóriáiktól kísértett román politikai színpadon. Az RMDSZ-szel szembeni nacionalista fenekedés lassan-lassan megszelídült, olyannyira, hogy az utóbbi évekre már csak egy-egy voksválságban levő román párt egyszerű kampányrezdülésévé vált.
Ennek egyik oka az, hogy a NATO, az EU tagjaként, de főleg az AEÁ-val meglévő stratégiai partnerség haszonélvezőjeként rögzült Románia helye a Nyugati Szövetségben. Ilyen körülmények között a románok számára egyre lehetetlenebbnek tűnt egy új Bécsi Diktátum.
Egy másik ok viszont az RMDSZ politikájában lezajlott látványos változásokra utal. A helyi és központi magyar kiskirályok által uralt RMDSZ a hatalomra kerülésért vagy ottmaradásért parlamenti többséget kereső összes román párt hivatásos élettársává vált. E szakma csúcsteljesítménye az a döntés volt, mellyel beléptek a PSD által uralt Kormánykoalícióba. A neokommunista FSN-n (Nemzeti Megmentési Front) keresztül a PCR (Román Kommunista Párt) örökösének számító PSD olyan párt, melynek unalmas és naftalinszagú nacionalizmus van a génjeiben. Egy ilyen párttal összeállni – mely átvette a Nagy-Románia Párt magyarzabáló szavazóit – az RMDSZ részéről azt jelenti, hogy szervezetként megfosztja magát a lényegtől: attól, hogy egy román többségű országban a magyar kisebbség érdekeinek megtestesítője legyen.
Ezért a Kormánykoalíción belüli Válságról szóló hisztérikus címeket látva nem tulajdonítottam azoknak túl nagy jelentőséget. Most azonban, ráébredve, hogy egy közérdeklődésre számot tartó ügyről van szó, siettem dokumentálódni az ügyről. És íme, mit tudtam meg. Az RMDSZ a Minority SafePack, egy kontinensszintű polgári lépés egyik fő kezdeményezője, melyben azt kérik az Európai Uniótól, fogadjon el egy sor lépést, melyek „javítják a nyelvi és nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek védelmét és az Unión belül megerősítik a kulturális és nyelvi változatosságot”. Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) által támogatott, egymillió szavazatot összegyűjtő (sic! – valójában nem kezdődött el az aláírásgyűjtési szakasz) kezdeményezést az Európai Bizottság arra hivatkozva utasította el, hogy az ilyenfajta szabályozások a tagállamokra tartoznak. AZ RMDSZ az Európai Unió Bíróságához fordult e döntés ellen. A keresetet 2013 decemberének elején adták be.
Miért írjuk le ezeket? Mert a PSD már 2013 decembere óta tudott az RMDSZ kezdeményezéséről és az EU Bíróságon zajló perről. Victor Ponta és Titus Corlăţean utóbbi napokban tett kijelentései szerint az RMDSZ lépése nyilvánvalóan ellentétes a román állam kisebbségekkel kapcsolatos politikájával. 2014. március 5-én megalakul a 3. Ponta-kormány, melynek tagjai között ott van az RMDSZ. Nos, ha a Minority SafePack a román állam érdekeivel ellentétes kezdeményezés, akkor Victor Ponta miért vonta be a kormányba az RMDSZ-t? Miért nem kérte az RMDSZ-től, hogy vonja vissza az Európai Bizottság ellen indított pert?
Titus Corlăţean azt mondja, hogy tiszteletben tartották az RMDSZ döntési szabadságát. Nocsak! Bár az RMDSZ, Victor Ponta újdonsült álláspontjai szerint, a román állam politikájával ellentétesen cselekedett, a PSD egy szót sem szólt neki, amikor a kormányzati szerepvállalásáról tárgyaltak, mert figyelembe vették a döntési szabadságát. De nemcsak ezt. Az RMDSZ keresete óta eltelik úgy hat hónap. A román kormány semmilyen gesztust sem tesz az RMDSZ kezdeményezése ellen. Hirtelen azonban, 2014. június 2-án a román állam belép a perbe az RMDSZ ellenében. Attól félt volna a Ponta-kormány, hogy az Európai Unió elveszíti a pert az RMDSZ-szel szemben? Természetesen nem. Először is azért, mert eltelt hat hónap a per kezdete óta és aztán azért, mert egyetlen európai ország sem lépett be a perbe (így! valójában mégis). A román állam lépése valójában azzal a választási kampánnyal kapcsolatos, amit Victor Ponta már 2014 júniusának elején elkezdett. Az, hogy ez így van, az események későbbi alakulásából kiderül.
Az RMDSZ vezetője, Kelemen Hunor szombaton, 2014. július 5-én bírálta a román MAE (Külügyminisztérium) belépését abba a perbe, mely az Európai Bizottságot állítja szembe az EU Bíróságán a Minority SafePack polgári Kezdeményezések aláíróival. Kelemen Hunor érve jogos volt. Tekintettel arra, hogy az RMDSZ tagja a Kormánykoalíciónak, az lett volna a normális, ha a MAE az RMDSZ-szel is konzultál, mielőtt az EU Bíróságán az RMDSZ által támogatott egyik kezdeményezés ellenfelévé válik. Ezekre a bírálatokra a kormányfő olyan módon válaszolt, amely híressé tette: a kontextustól függő személyiségtöbbszörözéssel. Híressé váltak azok a nyilatkozatai, hogy kormányfői minőségében támogatja Verespatakot, de parlamenti képviselőként ellenzi azt, hogy kormányfői minőségében nem avatkozik be az igazságszolgáltatás dolgába, de a PSD elnöke minőségében szolidáris Radu Mazăreval.
Nagyjából így válaszolt Victor Ponta az RMDSZ bírálataira is. Az Európai Unió Bíróságán a román államról volt szó. Bukarestben a Román Kormányról van szó. A Kormány és az állam között nincs semmi kapcsolat. A Román Állam hadat üzenhet az Orosz Föderációnak. Az – állammal nem azonos – Román Kormány akár a FÁK-ba is beléphet.
A helyzet mulatságosságán túl, Victor Ponta hétfői, 2014. július 7-i válasza olyan, mintha bakanccsal szájba rúgta volna az RMDSZ-t. Egyértelmű, hogy a MAE lépésének nem volt semmi köze a nemzetpolitikához. Annak az elnökválasztási kampányhoz volt köze, melynek Victor Ponta stratégiája szerint van egy nacionalista komponense is.
Ilyen körülmények között Victor Ponta úgynevezett határozottsága, akárcsak a PNL esetében az USL létezése alatt, egy ügyes számítást rejt. Vagy az RMDSZ távozik a Kormányból és akkor a PSD, a PPDD és Tăriceanuék szavazatait már bebiztosítva magának, megnyeri a nacionalista választókat. Vagy az RMDSZ letörli az arcáról a PSD köpetét és benn marad a kampányban, és a PSD az úgynevezett határozottságával nyer.
Hibás számítás volt? Nem hiszem. Kelemen Hunor szombaton, 2014. július 5-én ahelyett, hogy az RMDSZ távozását jelentette volna be a Kormányból, azt mondta, megvárja a szerdát, július 9-ét, hogy elbeszélgessen Victor Pontával. Mintha Victor Ponta valahol az Olümposzon lett volna, Aphrodité cirógatásával elfoglalva és a halandó Kelemen Hunor nem zavarhatta volna meg. Szerdán, a (semmilyen konszenzushoz nem vezető) találkozó után újabb találkozót jelentettek be péntekre.
Egyértelmű, hogy az RMDSZ-nek – a magyar kisebbség kedvéért – esze ágában sem lenne távozni a Kormányból. Ezt bizonyítja egy olyan elem, mely elkerülte az elemzők figyelmét. Románia RMDSZ elleni belépése a perbe 2014. június 2-án történt. Kelemen Hunor miért nem akkor robbantotta ki a botrányt? Kelemen Hunor válaszára tátva marad a szánk. „A kormányzati megbízott ugyanúgy, ahogy benyújtotta a belépési kérést, egy másik értesítést is benyújthat, amiben jelzi, hogy Románia visszalép a perből. Június 4-én ezt javasoltam, mert Románia június 2-én nyújtotta be a belépési kérést, és akkor volt egy beszélgetésem Ponta kormányfővel. Azóta eltelt egy hónap és nem álltam a sajtó elé. Úgy gondolom, a témával kapcsolatos vitát a koalíción belül kell lefolytatni, de persze, nem áll rendelkezésünkre az egész év és az egész választási ciklus. Az egészet nagyon gyorsan el lehet intézni, nem adtam határidőt, de a dolgok felgyorsulnak, és úgy véljük, a kormányfő döntésétől függően, néhány napon belül lezárhatjuk a témát”.
El tudják ezt hinni? Kelemen Hunor 2014. június 4-én beszélt Victor Pontával. Arra kérte, hogy a román állam vonja vissza a belépését? Ha igen, Victor Ponta mit mondott nekik? Megígérte, hogy a román állam megteszi? Azon túlmenően, hogy észbontó dolog megbízni Victor Ponta ígéretében, ha azt ígérte Kelemen Hunornak, hogy a román állam visszavonja a belépését és egy hónapon keresztül nem történt semmi, akkor minek húzza még az időt az RMDSZ vezetője és miért nem kéri az RMDSZ kilépését a Kormányból?
Lehetséges válasz. Az RMDSZ-nek esze ágában sincs kilépni a kormányból. Az RMDSZ-nek az ostoba magyarok kedvéért el kell játszania egy kicsit a nacionalista PSD-vel szembeni határozottság komédiáját. Nyer az RMDSZ. Nyer Victor Ponta is. Nem egyébért, de íme, éppen megálljt parancsol az RMDSZ eltévelyedésének, még a Kormányzás elvesztését is kockáztatva!
Na ne! Szinte meg sem tudom állni, hogy ne pattanjak fel és ne menjek már most megszavazni a hős román Victor Pontát!
Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.
A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.
Így utazunk és pisilünk mi útközben, itt nálunk Erdélyben. Mindennemű egyezés a valósággal csupán a véletlen műve.
Megnyitottak vasárnap reggel 7 órakor a Romániában kialakított szavazókörzetek: országszerte csaknem 19 ezer szavazóhelyiségbe várják a szavazásra jogosult több mint 18 millió román állampolgárt, megválasztani a parlament és a szenátus tagjait.
Észbe kaptak a román hatóságok, rácsuknák az ajtót a Călin Georgescut kezére. Eközben Háromszéken macsetével gyilkolt egy részeg férfi.
Újabb választást tartanak vasárnap Romániában, ezúttal a parlament összetételéről döntenek a romániai választópolgárok.
A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte az 1989-es romániai rendszerváltást követően 10. alkalommal rendezett parlamenti választást a 21 órás urnazárás után közzétett felmérések eredményei alapján.
Magas feldolgozottságú hivatalos részeredményeket közöltek már hétfőn reggel a 2024-es romániai parlamenti választásokról. Az RMDSZ 6 százalék fölött teljesített.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.
A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.