Minden, amit tudni érdemes az előrehozott választásról

Jelen szöveg a G4 Media oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Klaus Iohannis elnök újra azt mondta az előrehozott választás kiírásáról, hogy az „jó és kívánatos megoldás” lenne, miközben Ludovic Orban kormányfő fenntartásokkal támogatja az elnöki tervet. Ám milyen érvek szólnak az előrehozott választás mellett és miért vannak fenntartások a választási naptár módosításával szemben a Nemzeti Liberális Párt (PNL) részéről? Miket oldhatna meg a választás határidő előtti kiírása és miért fontos ez az államfő számára?

Az előrehozott választás melletti érvek

* Ha nem írnak ki választást a következő három, legfeljebb négy hónapban, akkor elül a Iohannis elnöknek és a PNL-nek kedvező választási hullám. Az előrehozott választás G4Media.com által megkérdezett támogatói attól félnek, hogy az Orban-kormány az őszi választásig pontokat veszít, a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) alkalma lesz magához térni, a PNL pedig az elkerülhetetlen kopás és kormányzati hibák közepette elveszíti mostani előnyét.

* Az előrehozott (parlamenti – a szerk.) választás helyhatósági választás előtti megtartása esélyt adna a PNL-nek és az USR/PLUS Szövetségnek (Mentsétek meg Romániát Szövetség/Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja – a szerk.) arra, hogy együtt abszolút többséget szerezzenek a következő parlamentben. Csak egy szupertöbbség körülményei között valósítható meg a Románia számára létfontosságú két nagy reform: az alkotmányreform és a közigazgatási reform.

* Románia két teljesen elavult rendszerrel működik,

melyek meghatározzák a mai román állam architektúráját: a 30 évvel ezelőtti Iliescu-féle Alkotmány és a ceauşiszta közigazgatás, több ezer nem hatékony közigazgatási-területi egységgel. Románia a mai megyerendszerrel alulteljesít az EU-s pénzek lehívásában.

* Klaus Iohannis be akar kerülni a történelemkönyvekbe. Első mandátuma után csak annyit mondhat, hogy legyőzte a PSD-s jelöltet és eltávolított a kormányzásból egy káros pártot. A történelemkönyv viszont csak egy sorban fog megemlékezni erről a kis részletről. Egy releváns elnök jelentős projektekkel marad meg a kollektív emlékezetben, nem hosszas hiányzásokkal, fülsiketítő hallgatásokkal vagy nagy eredménnyel megnyert választásokkal. Ha a második mandátuma alatt, az állam jelentős korszerűsítésével, sikerül megváltoztatnia Románia arcát, Klaus Iohannis nevéhez a „reformer” kifejezést fogják csatolni, nem marad csak a „hallgatag” és „hiányzó” jelzőkkel.

* Ha az előrehozott választásra a jövő évi helyhatósági választás előtt kerül sor, a kormány és a PNL

megszabadulna a polgármesterek és a helyi kiskirályok zsarolásától.

Ők csak a központtól kapott pénzektől függően húzzák majd az igát a parlamenti választáson. Márpedig, ha a parlamentit a helyhatósági előtt tartják, a polgármesterek arra kényszerülnek majd, hogy ingyen vállaljanak szerepet, mert később a párt eredményétől függ az esélyük a helyhatósági választáson.

* A most tartott előrehozott választás – amikor a PSD történelme leggyengébb eredményét érte el elnökválasztáson – még jobban csökkentené e párt demokráciára nézve mélységesen kártékony hatását, valós esély lévén arra, hogy 20 százalék alá szorítsák.

* Egy ország történelmében ritkán adódnak ilyen alkalmak. Traian Băsescu is azt tervezte 2005 elején, hogy kikényszeríti az előrehozott választást, de akkori politikai partnere, Călin Popescu Tăriceanu az utolsó pillanatban meggondolta magát, mert meggyőződése volt, hogy a volt elnök nem őt fogja kormányfőnek jelölni. Băsescu is nagy közigazgatási reformot tervezett, de erős többség hiányában nem volt képes megvalósítani.

Az előrehozott választás elleni érvek

* A hatályos alkotmány alapján az előrehozott választás kiírása nehéz, sőt, szinte lehetetlen. Egymás után két kormánynak kell megbuknia, hogy az elnök feloszlathassa a parlamentet. Tehát a parlamenti képviselőknek meg kellene szavazniuk mandátumuk megrövidítését. Közülük nagyjából százan különleges nyugdíj nélkül is maradnának, mivel ez az első mandátumuk. A törvény szerint, amennyiben a mandátum határidő előtt ér véget, elveszítik a kiváltságaikat. Az előrehozott választás támogatói azt állítják, hogy vannak jogi megoldások arra, hogy a parlamenti képviselők ne veszítsék el különleges nyugdíjukat, de nem világos, hogy miként működnének ezek.

* Ludovic Orban kormányfő ugyanabban a helyzetben van, mint Călin Popescu Tăriceanu 15 évvel ezelőtt: milyen garanciái vannak arra, hogy az előrehozott választás után az elnök szintén őt jelöli kormányfőnek? De még ha ezeket meg is kapja, a kormányfő mégiscsak

azt kockáztatja, hogy nem térhet vissza egy esetleges PNL–USR–PLUS kormány élére.

Az előrehozott választás után másképp zajlanak majd a politikai alkudozások.

* A Szövetségen belül a PLUS most érdekeltebbnek tűnik az előrehozott választásban az USR-nél, amely elpuskázta a lehetőséget, hogy az elnökválasztás második fordulójába juttassa jelöltjét. Hivatalosan mindkét párt akarja az előrehozott választást, amit már az európai parlamenti választás óta követelnek, de időközben megváltozott a politikai tájkép. Dan Barna veresége után megtörténhet, hogy az USR-sek most már inkább határidős választást akarnak majd.

* A PNL-n belül van egy előrehozott választást ellenző áramlat, mind a mandátumukat hat hónappal megrövidíteni vagy a különleges nyugdíjat elveszíteni nem akaró parlamenti képviselők, mind a polgármesterek sorában. Utóbbiak nem akarják elveszíteni a kormány feletti befolyásukat és lehetőségüket arra, hogy részt vegyenek a következő parlament helyeiért induló jelöltek kiválasztásában.

* Az előrehozott választás kiírásához meg kell buknia a kormánynak.

Ezt három esetben lehet teljesíteni: a kormányfő lemondása, felelősség vállalása egy törvénycsomagért vagy bizalmatlansági indítvány. Az első két esetben az előrehozott választás Ludovic Orban akaratától és a parlamenti többségtől függ, a harmadik esetben ki vannak téve a PSD akaratának. Következésképpen az előrehozott választás élesítésének gombja Orbannál és a PSD-nél van, nem pedig Klaus Iohannisnál, aki a leginkább szeretné.

Következésképpen, annak ellenére, hogy Klaus Iohannis egyre hangsúlyosabban beszél az előrehozott választás szükségességéről, azt nem tudja majd elérni Ludovic Orban kormányfő nélkül, a PNL nélkül és még a PSD egy részére is szüksége van a parlamenti többséghez. Márpedig intenzív politikai tárgyalásokra van szükség, hogy ez a parlament önként hazamenjen hat hónappal hamarabb. Az előrehozott választás kiírása megnyitná az utat a Románia jövője szempontjából sorsdöntő reformok előtt, viszont semmi sem szavatolja, hogy egy PNL–USR–PLUS összetételű nagykoalíciós kormány képes lesz nagy akadozások nélkül működni, tekintettel a pártok közötti nagy különbségekre.