// 2024. november 30., szombat // András, Andor
Románia

Milyenek is igazából a románok?

// HIRDETÉS

Hát, úgy tűnik, bipolárisok. A magyarokat nem kérdezték.

A kolozsvári szakértők által összeállított A román nép pszichológiája című tanulmány szerint a munka, az emberek iránti bizalom, vagy a nemzeti büszkeség terén nincs jelentős különbség Erdély, Havasalföld és Moldva között. A tanulmány ugyanakkor néhány mítoszt is lerombol. A munka terén, például, a bánságiak nem tarthatják többre magukat másoknál, az erdélyiek pedig messze nem a legboldogabb románok.

„A kollektív tudatban jelen van az az elképzelés, mely szerint alapvető különbségek mutathatók ki az ország különböző részei, a régi román tartományok (így! Tehát Erdély is „régi román tartomány”. – a szerk.) között. Ehhez gyakran a médiában teremtenek ideológiát, majd ebből kiindulva igazi identitási és pszichológiai elméleteket gyártanak, melyek néha – mint majd látni fogjuk – ugyanolyan szilárdak, mint a homokvárak, állítja Daniel David pszichológus A román nép pszichológiájában.

A kolozsvári kutató a World Values Survey, egy csaknem 100 ország lakóinak fontos jellemzőit 1981 óta szigorúan tudományos módszerekkel tanulmányozó globális kutatói hálózat 2010–2014-es adatait használta fel.

A munka fontossága

A kérdéses tanulmányok szerint a régi román tartományok (ezekről a kollektív tudatban levő identitási és pszichológiai elméletekről is szó van, ugye – a szerk.) között jelentéktelenek a tágabban értelmezett kulturális különbségek. „Úgy tűnik, az erdélyiek (Erdély, Bánság, Partium, Máramaros – 54%) nem tartják fontosabbnak a munkát, mint a moldvaiak (Bukovina, Moldva – 58%), vagy a havasalföldiek (Munténia, Olténia, Dobrudzsa – 53%); a bukarestieknél éppenséggel ez az arány 60,8 százalékos”, részletezi David.

A tanulmány szerint az erdélyiek közül Máramaros térségében (Máramaros és Szatmár megyék) élnek a legszorgalmasabbak, ahol a lakosok 69,5 százaléka tartja fontosnak a munkát. Moldvában a Iaşi környékiek vélekednek a legkedvezőbben a munkáról – 69,6%. Havasalföldön Dobrudzsa vezet (56%), ezt Munténia (54%) és Olténia (49%) követi. A bánságiak, vagyis Arad, Krassó-Szörény és Temes megyék lakói, a róluk kialakult képpel ellentétben, nem tűnnek „élen állóknak” a munka terén – csak 35,4 százalékuk tartja fontosnak.

Emancipatív értékek

Egy másik fontos barométer az emancipatív értékeket veszi figyelembe, melyek az autonómiára/függetlenségre, egyenlőségre, szabad választásra, meghallgatott véleményre vonatkoznak. „Úgy tűnik, a – tágabban értelmezett – Erdélyben élő – erdélyi (0,44), bánsági (0,42), máramarosi (0,38), partiumi (0,46) – románok nem rendelkeznek több emancipatív értékkel (autonómia, egyenlőség, szabad választás, meghallgatott vélemény), mint a többi román (az országos átlag 0,42), a közösségi szellem pedig nem erősebb náluk, mint más román tartományokban (ok, vettük – a szerk.)”, mutat rá a pszichológus.

Ami az emancipatív értékek történelmi tartományokra bontott szintjét illeti, Erdélyben (0,42) ugyanakkora, mint Havasalföldön (0,42) és kicsivel több, mint Moldvában (0,40). De az emancipatív értékek terén a bukarestiek a bajnokok (0,47). Itt újra megdől a bánságiak felsőbbrendűségének mítosza, hiszen ennek az értékeknek a terén megfelelnek az országos átlagnak (0,42).

A legboldogabb románok

A legboldogabb románok Munténiában élnek, ahol a lakosok 20,2 százaléka állítja ezt magáról. Megjegyezzük, hogy a tanulmány külön övezetként kezeli Bukarestet, ahol a lakosság boldogságszintje 16,4 százalék. Ebben a rangsorban a bánságiak a második helyen vannak (17,7%), őket az erdélyiek (13,3%), a máramarosiak (12,4%) és a moldvaiak (8,8%) követik. Moldván belül a Vaslui megyeiek magukat a legboldogabbaknak (23,6%).

A nemzeti büszkeség szintén egyenletesen oszlik a tágabban értelmezett három nagy román tartomány között. „A tartományok szinte tökéletes egyensúlyban vannak, ha nem számítom be a két többségében magyar lakosságú erdélyi megyét, részletezi tanulmányában David. Hargitában csak a lakosok 17 százaléka büszke a románságára, Kovásznában pedig 14,1 százalék. A nemzeti büszkeség Máramarosban a legnagyobb (79%).

A World Values Survey tanulmányából levont következtetések

„A statisztikai elemzések azt mutatták, hogy a munka fontossága, a gyermekeknek átadott értékként kezelt függetlenség, az emberek iránti bizalom, a nemzeti büszkeség, a közösséghez tartozás érzése, az emancipatív értékek, vagy az önmeghatározott autonómia terén nincs jelentős különbség a három nagy régió között”, mutat rá Daniel David A román nép pszichológiájában.

A régiók között van némi különbség a vallás fontossága terén: Moldvában a lakosok 59,35 százaléka tartja fontosnak a vallást, Havasalföldön 50,1%, Bukarestben ez az arány 46,8 százalék, Erdélyben pedig 42,2 százalék. „Ennek a különbségnek nincs gyakorlati jelentősége. Hasonló a helyzet a boldogság terén, ahol az erdélyiek rovására van különbség Erdély (11,95%) és Havasalföld (15,2%) között, de ez nem jelentős”, jegyzi meg a pszichológus.

„Az egyetlen gyakorlatilag/ökológiailag releváns különbség a gyermekeknek értékként átöröklött tolerancia; ennek megfelelően, a havasalföldi románok gyakrabban említik ezt az értéket, mint a moldvaiak.” Ennek megfelelően, míg Havasalföldön a lakosok 67 százaléka véli úgy, hogy a tolerancia olyan fontos érték, melyet tovább kell adni a gyermekeknek, Moldvában csak a polgárok 53,4 százaléka gondolja ezt, Erdélyben pedig a lakosok 64,5 százaléka. David ebből azt a következtetést vonja le, hogy „bár nem tagadom bizonyos gyakorlati relevanciával bíró kulturális különbségek meglétét a régi román tartományok (no comment – a szerk.) között, úgy gondolom, az általános kulturális profil eléggé reprezentatív a románok pszichológiájának megértéséhez. Tényleg úgy tűnik, hogy az ország egyes térségei közötti jelentős lakosságmozgások (Eufemisztikus megfogalmazása a Kárpát-medencén belüli etnikai összetétel tudatos módosítása céljából végrehajtott betelepítéseknek. – a szerk.) és a globalizálás jelensége a román kulturális környezet egységesüléséhez vezettek.”

Bipoláris Románia: egyszerre vagyunk a legkisebb királyfi és a sárkány

Daniel David arra a következtetésre jut, hogy mélyreható kutatásokra van szükség annak kiderítésére, vannak-e jelentős különbségek Románia történelmi térségeinek románjai között. A pszichológus tegnap (szeptember 29-én – a szerk.) egy ilyen tanulmányt mutatott be, melyet Dragoş Iliescu bukaresti kutatóval együtt készített.

Ebben Románia nyolc fejlesztési régióját vizsgálták a következő öt jelentős személyiségvonás szempontjából: neurotizmus (érzelmi stabilitás/rugalmasság), extroverzió (a személyek közötti kapcsolatokra, a függetlenségre, az autonómiára vonatkozik), nyitottság (a változáshoz, a tekintélyhez, a hagyományokhoz, a kritikus gondolkodáshoz való viszonyulásra, a stabilitással kapcsolatos rugalmasságra vonatkozik), elfogadottság (az emberek iránti bizalom) és lelkiismeretesség (a rendre, a fegyelemre, a szabályokhoz viszonyulásra, a kreativitásra, a bohémságra vonatkozik).

„A románok személyisége bipoláris struktúrájú,

vagyis két különböző személyiségi profillal rendelkeznek. Egyrészről az egyik profilunkat alacsony érzelmi instabilitás jellemzi, amihez fokozott nyitottság, extroverzió, elfogadottság és lelkiismeretesség társul. Mi ezt X plusz tényezőnek neveztük, vagyis nagyon pozitív potenciállal rendelkezik”, magyarázza David.

A másik, X mínusz személyiségtípusnak a következő struktúrája van: „fokozott instabilitás és alacsony fokú nyitottság, alacsony szintű elfogadottság, alacsony szintű lelkiismeretesség és alacsony mértékű extroverzió”. Ez a bipoláris profil viszonylag egyenlő mértékben oszlik meg mind Románia szintjén, mind az ország nyolc fejlesztési régiója között, állítja a pszichológus. „Az ezen jellemvonások alapján vizsgált országok között Románia sajátossága a bipolaritás, vagyis az, hogy a két profil egymás ellentéte, és a lakosok egyensúlyban vannak mind a fejlesztési régiók, mind az egész ország szintjén”, fejti ki David. Például az Északnyugati Régióban nagyjából ugyanannyian rendelkeznek X plusz profillal, mint ahányan X mínusz profillal, és ez minden régióra érvényes. „Minden fejlesztési régió e tekintetben egy miniatűr Románia”, mondja David.

A legkisebb királyfi és a sárkány

A két profil metaforikus nevet kapott: az X plusz profil, a román hagyományt követve a Făt Frumos nevet kapta (román mesehős, nagyjából a magyar népmesék legkisebb királyfiának felel meg – a szerk.), az X mínusz profilt pedig sárkánynak nevezték el. A X plusz profil a 30 és 50 év közöttieknél és a magasabban képzetteknél van inkább jelen, a másik profil pedig a 14 és 19 év közöttieknél gyakoribb, amit a tinédzserkor sajátossága magyaráz, továbbá a 60 évnél idősebbekre és az alacsonyabb végzettségűekre (gimnáziumi, szakiskolai, középiskolai szint) jellemző.

„Meg kell értenünk, hogy a két profil nem negatív, vagy pozitív. A potenciáljuk pozitív vagy negatív, mert társadalmi funkcionális viselkedéssé változásuk a meglévő társadalmi-kulturális intézményeinktől függ. Nem a személyiség megváltoztatása a feladat, hanem olyan társadalmi-kulturális intézmények létrehozása, melyek maximálisan kiaknázzák mindegyik profil potenciálját”, mondja David.

„Nem igazán hasznos struktúra”

A szakember rámutatott még arra, hogy ennek a bipoláris struktúrának van egy sor előnye. „Egy bizonytalan, veszélyekkel teli világban e struktúrának köszönhetően kevésbé befolyásol bennünket bizonyos negatív erők rendszerre gyakorolt hatása. És akkor ez jó dolog. Egy veszélyek nélküli világban, mint amilyen az, amibe az EU-felvételünk után kerültünk, és ahol nagyon dinamikusaknak kellene lennünk, ez a bipoláris struktúra olyan tehetetlenségi elemet jelent, mely nem igazán hasznos számunkra.”

A tanulmány egy 1.000 fős, országosan reprezentatív és a 8 fejlesztési régióra jellemző mintán készült: Északkeleti Fejlesztési Régió (Moldva), Délkeleti Fejlesztési Régió (Dobrudzsa), Déli Fejlesztési Régió (Munténia), Délnyugati Fejlesztési Régió (Olténia), Nyugati Fejlesztési Régió (Bánság), Északnyugati Fejlesztési Régió (Partium), Középső Fejlesztési Régió (Erdély) és Bukarest-Ilfov Fejlesztési Régió.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

„Inkább halottnak, mint fasisztának lenni”. Kolozsváron pár ezren tüntettek Călin Georgescu ellen (FOTÓRIPORT)
Krónika

„Inkább halottnak, mint fasisztának lenni”. Kolozsváron pár ezren tüntettek Călin Georgescu ellen (FOTÓRIPORT)

Néhány ezren vonultak utcára szerdán este Kolozsváron, hogy tiltakozásukat fejezzék ki a szélsőségesség előretörése, a romániai államfőválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescu ellen. Incidenstől sem volt mentes a tiltakozás.

Kezdi kiverni a biztosítékot Bukarestben Georgescu TikTok-kampánya – hírek kedden
Főtér

Kezdi kiverni a biztosítékot Bukarestben Georgescu TikTok-kampánya – hírek kedden

Észbe kaptak a román hatóságok, rácsuknák az ajtót a Călin Georgescut kezére. Eközben Háromszéken macsetével gyilkolt egy részeg férfi.

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről
Székelyhon

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről

Egy személyautó és egy autóbusz ütközött frontálisan szerda reggel Szentegyháza Csíkszereda felőli kijáratánál. A reggeli órákban ráadásul köd is nehezíti a baleset miatt lassan haladó forgalmat.

Hahó, Georgescu-hívők: nem akarok többé átpisilni Magyarországra!
Krónika

Hahó, Georgescu-hívők: nem akarok többé átpisilni Magyarországra!

JEGYZET – Gyermekkorom nyári vakációiban több hetet nagyszüleim tanyáján töltöttem, a román–magyar határ közvetlen közelében. Gyerekkorom egyik „legmerészebb” tetteként átpisiltem Magyarországra.

Székelyföldön is volt nyaralója Călin Georgescunak
Székelyhon

Székelyföldön is volt nyaralója Călin Georgescunak

1995-ben vásárolt hétvégi házat Székelyvarságon a hétvégi elnökválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescu, aki néhány éve túl is adott az ingatlanján.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS