Szorgalmas, vallásos és jó fiú/leány. Elsősorban.
Az értékek változását és ennek a társadalmi és politikai életre gyakorolt hatását vizsgáló kutatók globális hálózata, a World Values Survey egyik jelentése (WVS 2005–2009) azokat az értékeket tanulmányozta, melyeket a szülők fontosaknak tartanak a gyermekek nevelésében. A románok és norvégok összehasonlításából a következő különbségek következnek (a cikknek az az apropója, hogy a norvég gyermekvédelmi hatóságok intézményi védelembe helyezték egy román-norvég vegyes család öt gyermekét, mert fennáll a lelki és testi bántalmazás gyanúja – a szerk.):
„Ha le kellene írni, mi a norvégok elképzelése az ideális gyermekről, akkor szerintük annak függetlennek, élénk képzelőerővel rendelkezőnek, felelősségtudatosnak és toleránsnak kell lennie. A románok elsősorban azt várják el a gyermekektől, hogy szorgalmasak, vallásosak, megfontoltak legyenek, tőke felhalmozására, pénz és források megtakarítására sarkallva őket”, magyarázta Daniel David, A román nép pszichológiája (Psihologia poporului român) című kötet szerzője.
A David könyvében bemutatott, a 2010–2014-es időszakra vonatkozó jelentés bemutatja a románok és a kínaiak, németek, japánok, lengyelek, oroszok, spanyolok, törökök, ukránok, valamint amerikaiak közötti különbségeket.
Egy román szülőkre nézve reprezentatív mintát arról kérdeztek, milyen értékeket tartanak fontosnak a gyermekek nevelésében. Bemutatjuk A román nép pszichológiájában közölt eredményeket:
1. Felelősségtudat: ez a románok 70,4 százalékánál (N=1503) szerepel; ugyanez az érték a kínaiaknál 65,9%-os, a németeknél 80,9%-os, a japánoknál 87,3%-os, a lengyeleknél 81%-os, az oroszoknál 77,5%-os, a spanyoloknál 78,6%-os, a törököknél 66,5%-os, az ukránoknál 75,5%-os, az amerikaiaknál pedig 65,2%-os arányban szerepel.
2. Tolerancia és mások tisztelete: ezt az értékeket a románok 65,2%-a említi (N=1503); ugyanez az érték a kínaiaknál 52,2%-os, a németeknél 66,7%-os, az oroszoknál 63,5%-os, a japánoknál 64,5%-os, a lengyeleknél 82,6%-os, a spanyoloknál 74,1%-os, a törököknél 61,4%-os, az ukránoknál 59%-os, az amerikaiaknál pedig 71,8%-os arányban szerepel.
3. Képzelőerő/kreativitás: ezt az értéket a románok 32,7%-a említi (N=1503); ugyanez az érték a kínaiaknál 17%-os, a németeknél 29,5%-os, a japánoknál 31,6%-os, a lengyeleknél 16,8%-os, az oroszoknál 16,5%-os, a spanyoloknál 24,8%-os, a törököknél 28,3%-os, az ukránoknál 13%-os, az amerikaiaknál pedig 30,5%-os arányban szerepel.
4. Megtakarítás és tárgyak birtoklásának vágya: ezt az értéket a románok 39,4%-a említi (N=1503); ugyanez az érték a kínaiaknál 50,7%-os, a németeknél 38,1%-os, a japánoknál 47,8%-os, a lengyeleknél 49,5%-os, az oroszoknál 50,3%-os, a spanyoloknál 29,6%-os, a törököknél 39,4%-os, az ukránoknál 45,1%-os, az amerikaiaknál pedig 31,6%-os arányban szerepel.
5. Eltökéltség és kitartás: ezt az értéket a románok 29,9%-a említi (N=1503); ugyanez az érték a kínaiaknál 50,7%-os, a németeknél 38,1%-os, a japánoknál 47,8%-os, a lengyeleknél 49,5%-os, az oroszoknál 50,3%-os, a spanyoloknál 29,6%-os, a törököknél 39,4%-os, az ukránoknál 45,1%-os, az amerikaiaknál pedig 31,6%-os arányban szerepel.
6. Vallásos hit kialakítása: ezt az értéket a románok 51,7%-a említi (N=1503); ugyanez az érték a kínaiaknál 1,2%-os, a németeknél 12,1%-os, a japánoknál 4,4%-os, a lengyeleknél 39,5%-os, az oroszoknál 13,9%-os, a spanyoloknál 10,6%-os, a törököknél 39,7%-os, az ukránoknál 22,3%-os, az amerikaiaknál pedig 43,1%-os arányban szerepel. „A többi kilenc országhoz/kultúrához képest a vallásos hit kialakítását a románoknál jelentősen gyakrabban (p<0,05) említik gyermekek által elsajátítandó értékként, aminek gyakorlati/ökológiai jelentése is van (d=0,45)”, áll a tanulmányban.
7. Altruizmus (az irigység elkerülése): ezt az értéket a románok 12,6%-a említi (N=1503); ugyanez az érték a kínaiaknál 29,2%-os, a németeknél 5,9%-os, a japánoknál 45,1%-os, a lengyeleknél 15,1%-os, az oroszoknál 22,6%-os, a spanyoloknál 35%-os, a törököknél 27,7%-os, az ukránoknál 19,9%-os, az amerikaiaknál pedig 32,7%-os arányban szerepel.
8. Szófogadás/engedelmesség: ezt az értéket a románok 13%-a említi (N=1503); ugyanez az érték a kínaiaknál 7,5%-os, a németeknél 12,6%-os, a japánoknál 5%-os, a lengyeleknél 34,1%-os, az oroszoknál 34,8%-os, a spanyoloknál 31,4%-os, a törököknél 33,9%-os, az ukránoknál 42,3%-os, az amerikaiaknál pedig 27,9%-os arányban szerepel.
9. Önkifejezés (self-expression): ezt az értéket a románok 29%-a említi (N=1503); ugyanez az érték a kínaiaknál 10,5%-os, a németeknél 39,2%-os, a japánoknál 33,6%-os, a lengyeleknél 41%-os, az oroszoknál 32,1%-os, a spanyoloknál 8,3%-os, a törököknél 37,9%-os, az ukránoknál 32,3%-os, az amerikaiaknál pedig 17,6%-os arányban szerepel.
10. Függetlenség: ezt az értéket a románok 42,2%-a említi (N=1503); ugyanez az érték a kínaiaknál 69,7%-os, a németeknél 73,5%-os, a japánoknál 67,7%-os, a lengyeleknél 43,4%-os, az oroszoknál 37,8%-os, a spanyoloknál 43,1%-os, a törököknél 35%-os, az ukránoknál 42,8%-os, az amerikaiaknál pedig 53,6%-os arányban szerepel.
11. Munkabírás: ezt az értéket a románok 77,3%-a említi (N=1503); ugyanez az érték a kínaiaknál 75,3%-os, a németeknél 17,9%-os, a japánoknál 35,1%-os, a lengyeleknél 17,9%-os, az oroszoknál 84,5%-os, a spanyoloknál 66,6%-os, a törököknél 72%-os, az ukránoknál 85,8%-os, az amerikaiaknál pedig 66,4%-os arányban szerepel.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Egy március 15-i ünnepségen összegyűlnek a kokárdás emberek, meghallgatják a szónokokat és amíg a politikus beszél, a népek is beszélgetnek egymással. Kihallgattuk az ünneplőbe öltözött susmorgást. Pamflet.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Olyan jó nézni, amikor a román értelmiségi elit arról beszél, hogy ej, no, ezen az etnicizmuson túl kellene már lépni, hiszen mind európaiak vagyunk. Komolyan? Serios?
Anyagi károkkal járó baleset történt Máréfalván pénteken – tudtuk meg a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságnál érdeklődve.
Románia biztonságban van – jelentette ki Nicușor Dan államfő csütörtökön, miután Mark Rutte NATO-főfitkárral tárgyalt Brüsszelben a Romániát ért iráni fenyegetés után néhány nappal.
Kisebb létszámmal kell megnövekedett feladatokat elvégezniük a polgármesteri hivataloknak és a megyei tanácsnak Hargita megyében június végétől. A prefektusi hivatal közölte az új álláskereteket, a végrehajtásról csütörtökön egyeztettek.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.