Jobb, mint egy rossz politikai krimi. Kár, hogy ez a mai román valóság.
Kezdjük a végén. Miért nem gyilkolták meg 2017 áprilisában Liviu Dragneát? Azért, hogy 2018 augusztusában politikai öngyilkosságot követhessen el. Valaki nyugodtan lehet kevésbé okos, mint egy birka, nyugodtan összetévesztheti Pristinát Podgoricával, nyugodtan megfenyegetheti ballisztikus rakétákkal az oroszokat, de – politikusként – végzetes dolog, ha önmagát teszi nevetségessé, miközben nemtörődömségből Romániát is besározza.
„Nem félek, sem a haláltól, sem mástól”, jelentette ki hősiesen Dragnea. Még a nevetségességtől sem?
Összefoglalom, hogy átvethessem magam a következtetésekre: az állam 3. legfontosabb embere nemrég azért állt a nyilvánosság elé, hogy értékes kiegészítő információkat osszon meg a 2017. áprilisi merényletkísérletről (miután az ügyészségek és a szolgálatok hivatalosan kijelentették, hogy fogalmuk sem volt, mikor és miként suhant el a lövedék a képviselőházi elnök füle mellett).
Megerősítve azt az alapos vizsgálatot, melynek jelentését összeállítottam, Dragnea utólag erőteljesen cáfolta, hogy a merénylőket Soros fizette volna, ahogy kevesebb mint huszonnégy órával korábban sugallta. Az, aki valószínűleg nem is fizette le őket, egy másik „nagyon híres ember” volt.
Dragnea beszámolt arról, hogy a merénylők abban a három hétben, amíg az Athenee Palace-ban bohóckodtak ahelyett, hogy egy lőtéren gyakoroltak volna, vagy feltettek volna maguknak pihenés gyanánt egy Cioloş-beszédet, kitartóan követték, igyekezve őt megfélemlíteni,
Brrr! (kiáltana fel Daea miniszter).
Ugyanígy majomkodtak a gyilkosok azon a napon is, amikor a legközelebb kerültek a célpontoz. Az áldozat elbeszélése szerint: „Négy alak volt, sötét színű ruhában. Elindultak felém, a vendéglőben, néhány méterre tőlem megálltak, az egyik egy ilyen jelet mutatott, és közeledtek. Az egyik válaszolt egy telefonhívásra, letette, majd megfordultak és eltűntek.” Birtokomba került a gyilkos telefonbeszélgetésének átirata. Szemérmességből nem közölhetem, de megoszthatom a kódolt üzenetek kulcselemeit: a vonal túlsó végén egy dühös nő hangja hallatszik, akik azt veti beszélgetőtársa szemére, hogy már nem bírja tovább, elege van abból, hogy ez állandóan a fiúkkal lóg, állandóan csak merényletek, merényletek, már nincs mit a csorbába tennie (nem tudtam megfejteni a kódot) és hogy ha nem jelenik meg azonnal a házasféli lakcímen, akkor „nyasgem” (így szerepel eredetileg a szövegben).
A négyes azóta nem bukkant fel újra. Dragnea ezt azzal magyarázta, hogy a gyilkosok csak azért jöttek, hogy „felmérjék”. Egyértelmű, hogy az a „nagyon híres” megrendelő, aki aprólékos, mint minden befektető, tudományosan járt el. Költségelőirányzatot készített, melynek eredménye az volt, hogy bevétel-kiadás, kár-profit szempontból
Ami a „kudarcba fulladt államcsíny-kísérletet” illeti, ahogy a képviselőház elnöke az augusztus 10-i utcai eseményeket minősítette, a dolgok itt még úgyabbul állnak. Az lett volna államcsíny, ha Carmen Dan csendőrei hátraarcot hajtottak volna végre és magát Vasilica Dăncilát gumibotozzák meg.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.