Jobb, mint egy rossz politikai krimi. Kár, hogy ez a mai román valóság.
Kezdjük a végén. Miért nem gyilkolták meg 2017 áprilisában Liviu Dragneát? Azért, hogy 2018 augusztusában politikai öngyilkosságot követhessen el. Valaki nyugodtan lehet kevésbé okos, mint egy birka, nyugodtan összetévesztheti Pristinát Podgoricával, nyugodtan megfenyegetheti ballisztikus rakétákkal az oroszokat, de – politikusként – végzetes dolog, ha önmagát teszi nevetségessé, miközben nemtörődömségből Romániát is besározza.
„Nem félek, sem a haláltól, sem mástól”, jelentette ki hősiesen Dragnea. Még a nevetségességtől sem?
Összefoglalom, hogy átvethessem magam a következtetésekre: az állam 3. legfontosabb embere nemrég azért állt a nyilvánosság elé, hogy értékes kiegészítő információkat osszon meg a 2017. áprilisi merényletkísérletről (miután az ügyészségek és a szolgálatok hivatalosan kijelentették, hogy fogalmuk sem volt, mikor és miként suhant el a lövedék a képviselőházi elnök füle mellett).
Megerősítve azt az alapos vizsgálatot, melynek jelentését összeállítottam, Dragnea utólag erőteljesen cáfolta, hogy a merénylőket Soros fizette volna, ahogy kevesebb mint huszonnégy órával korábban sugallta. Az, aki valószínűleg nem is fizette le őket, egy másik „nagyon híres ember” volt.
Dragnea beszámolt arról, hogy a merénylők abban a három hétben, amíg az Athenee Palace-ban bohóckodtak ahelyett, hogy egy lőtéren gyakoroltak volna, vagy feltettek volna maguknak pihenés gyanánt egy Cioloş-beszédet, kitartóan követték, igyekezve őt megfélemlíteni,
Brrr! (kiáltana fel Daea miniszter).
Ugyanígy majomkodtak a gyilkosok azon a napon is, amikor a legközelebb kerültek a célpontoz. Az áldozat elbeszélése szerint: „Négy alak volt, sötét színű ruhában. Elindultak felém, a vendéglőben, néhány méterre tőlem megálltak, az egyik egy ilyen jelet mutatott, és közeledtek. Az egyik válaszolt egy telefonhívásra, letette, majd megfordultak és eltűntek.” Birtokomba került a gyilkos telefonbeszélgetésének átirata. Szemérmességből nem közölhetem, de megoszthatom a kódolt üzenetek kulcselemeit: a vonal túlsó végén egy dühös nő hangja hallatszik, akik azt veti beszélgetőtársa szemére, hogy már nem bírja tovább, elege van abból, hogy ez állandóan a fiúkkal lóg, állandóan csak merényletek, merényletek, már nincs mit a csorbába tennie (nem tudtam megfejteni a kódot) és hogy ha nem jelenik meg azonnal a házasféli lakcímen, akkor „nyasgem” (így szerepel eredetileg a szövegben).
A négyes azóta nem bukkant fel újra. Dragnea ezt azzal magyarázta, hogy a gyilkosok csak azért jöttek, hogy „felmérjék”. Egyértelmű, hogy az a „nagyon híres” megrendelő, aki aprólékos, mint minden befektető, tudományosan járt el. Költségelőirányzatot készített, melynek eredménye az volt, hogy bevétel-kiadás, kár-profit szempontból
Ami a „kudarcba fulladt államcsíny-kísérletet” illeti, ahogy a képviselőház elnöke az augusztus 10-i utcai eseményeket minősítette, a dolgok itt még úgyabbul állnak. Az lett volna államcsíny, ha Carmen Dan csendőrei hátraarcot hajtottak volna végre és magát Vasilica Dăncilát gumibotozzák meg.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Többnapos körútra érkezik Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter csütörtökön Erdélybe, ahol RMDSZ-es politikusokkal, egyházi vezetőkkel, valamint a kulturális élet és a civil szféra képviselőivel találkozik.
Továbbá: Marcel Ciolacu felébredt a szendergésből és kijelentette: mihamarabb kormány kell az országnak. És bemutatták Párizsban a vadiúj, nem Romániában gyártott elektromos Dacia Springet.
Ahhoz, hogy megértsük a nagy szemétfelháborodást, muszáj első körben felelősöket keresnünk. Majd, ha ezen túllépünk, akkor jöhetnek a magyarázatok. Nos, akkor ki a felelős? Nyolcvan százalékban Borboly Csaba, húsz százalékban Bíró Barna Botond.
Hazatérhetnek a csíkszeredai kórházban júliusban született négyes ikrek: a három kislányt és egy kisfiút a jövő hét elején engedik haza a brassói szülészetről.
A nyugdíjak inflációhoz igazítása, az új közalkalmazotti bértörvény kidolgozása és a minimálbér 12 havonta történő felülvizsgálata is szerepel a Luca Niculescu-kormány 2026-2028-as programjában.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.