Jobb, mint egy rossz politikai krimi. Kár, hogy ez a mai román valóság.
Kezdjük a végén. Miért nem gyilkolták meg 2017 áprilisában Liviu Dragneát? Azért, hogy 2018 augusztusában politikai öngyilkosságot követhessen el. Valaki nyugodtan lehet kevésbé okos, mint egy birka, nyugodtan összetévesztheti Pristinát Podgoricával, nyugodtan megfenyegetheti ballisztikus rakétákkal az oroszokat, de – politikusként – végzetes dolog, ha önmagát teszi nevetségessé, miközben nemtörődömségből Romániát is besározza.
„Nem félek, sem a haláltól, sem mástól”, jelentette ki hősiesen Dragnea. Még a nevetségességtől sem?
Összefoglalom, hogy átvethessem magam a következtetésekre: az állam 3. legfontosabb embere nemrég azért állt a nyilvánosság elé, hogy értékes kiegészítő információkat osszon meg a 2017. áprilisi merényletkísérletről (miután az ügyészségek és a szolgálatok hivatalosan kijelentették, hogy fogalmuk sem volt, mikor és miként suhant el a lövedék a képviselőházi elnök füle mellett).
Megerősítve azt az alapos vizsgálatot, melynek jelentését összeállítottam, Dragnea utólag erőteljesen cáfolta, hogy a merénylőket Soros fizette volna, ahogy kevesebb mint huszonnégy órával korábban sugallta. Az, aki valószínűleg nem is fizette le őket, egy másik „nagyon híres ember” volt.
Dragnea beszámolt arról, hogy a merénylők abban a három hétben, amíg az Athenee Palace-ban bohóckodtak ahelyett, hogy egy lőtéren gyakoroltak volna, vagy feltettek volna maguknak pihenés gyanánt egy Cioloş-beszédet, kitartóan követték, igyekezve őt megfélemlíteni,
Brrr! (kiáltana fel Daea miniszter).
Ugyanígy majomkodtak a gyilkosok azon a napon is, amikor a legközelebb kerültek a célpontoz. Az áldozat elbeszélése szerint: „Négy alak volt, sötét színű ruhában. Elindultak felém, a vendéglőben, néhány méterre tőlem megálltak, az egyik egy ilyen jelet mutatott, és közeledtek. Az egyik válaszolt egy telefonhívásra, letette, majd megfordultak és eltűntek.” Birtokomba került a gyilkos telefonbeszélgetésének átirata. Szemérmességből nem közölhetem, de megoszthatom a kódolt üzenetek kulcselemeit: a vonal túlsó végén egy dühös nő hangja hallatszik, akik azt veti beszélgetőtársa szemére, hogy már nem bírja tovább, elege van abból, hogy ez állandóan a fiúkkal lóg, állandóan csak merényletek, merényletek, már nincs mit a csorbába tennie (nem tudtam megfejteni a kódot) és hogy ha nem jelenik meg azonnal a házasféli lakcímen, akkor „nyasgem” (így szerepel eredetileg a szövegben).
A négyes azóta nem bukkant fel újra. Dragnea ezt azzal magyarázta, hogy a gyilkosok csak azért jöttek, hogy „felmérjék”. Egyértelmű, hogy az a „nagyon híres” megrendelő, aki aprólékos, mint minden befektető, tudományosan járt el. Költségelőirányzatot készített, melynek eredménye az volt, hogy bevétel-kiadás, kár-profit szempontból
Ami a „kudarcba fulladt államcsíny-kísérletet” illeti, ahogy a képviselőház elnöke az augusztus 10-i utcai eseményeket minősítette, a dolgok itt még úgyabbul állnak. Az lett volna államcsíny, ha Carmen Dan csendőrei hátraarcot hajtottak volna végre és magát Vasilica Dăncilát gumibotozzák meg.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.
Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.
Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.