Továbbá mit keres Orbán Viktor Magyarországa a képben?
Az offshore-törvény (a tengeri gázkitermelést szabályozó jogszabály – a szerk.) kapcsán megfogalmazott állásfoglalások a porszemcsék és gázmolekulák ütközésekor kialakuló Brown-mozgáshoz hasonlítanak. Mi volt a következménye az erről a törvényről tartott parlamenti vitáknak? Káosz, valamint teljesen meredek és váratlan spontán állásfoglalások.
és öltötte magára annak a pártnak a gúnyáját, mely egyedül érdekelt abban, hogy megvalósuljon a fekete-tengeri gáz kitermelése és amely – a hatalmi képletben – zavart okozhat a Szociáldemokrata Pártnak (PSD).
Az offshore-törvény gyújtóhatásúnak bizonyult a PSD és ALDE (Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) közötti koalíció számára, az RMDSZ pedig úgy jutott a tárgyalóasztalhoz, hogy azt tette, amihez a legjobban ért: a megfelelő pillanatban elbillentette a mérleg nyelvét.
A PSD kudarcba fulladt kísérlete arra, hogy átvigyen a Parlamenten egy Liviu Dragnea által kicentizett törvényt, amelyről feltételezhetően csak egy szűk körben egyeztettek, először mutatta meg a koalíción belüli mély repedést, melyen keresztül kitörnek azok a gazdasági érdekek, melyek eddig e jogszabály körül erjedtek.
Miért nem ment át végül szerdán, parlamenti plenáris szavazással az offshore-törvény? Miért terjesztett elő a PSD egy új, a termelőkkel meg nem vitatott és még a koalíción belül sem támogatott adózási formát? Van valamilyen határidővel kapcsolatos elvárás e törvény esetében? Milyen érdekei vannak Magyarországnak ebben a képletben és miként sikerült – újra – hídfőt kiépítenie az RMDSZ-szel egészen Románia Parlamentjéig és a kevésbé látható befolyásolási területeken?
Első látásra meglepőnek tűnt, hogy maga az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor jelentette be a Parlament szónoki emelvényéről, hogy támogatja az offshore-törvény visszaküldését a képviselőházi ipari bizottságnak. Ezzel az RMDSZ egy kínos eredménytől mentette meg a PSD-t, nevezetesen attól, hogy először veszítsen el szavazást a Parlamentben.
De miért ezt a kártyát játszotta ki az RMDSZ, miután e politikai szervezet képviselői alig egy nappal korábban, az ipari bizottságban a PSD-sekkel összefogva szavazták meg azokat a módosítókat, melyekkel egy termelőkre nézve sokkal keményebb új adózási rendszert körvonalaztak és melyekkel csökkent volna a beruházások jóváírási mechanizmusa és szűkítették volna az adózási keret stabilitásának időszakát?
A téteknek és politikai érdekeknek helyi és regionális elágazásaik egyaránt vannak. Először is a PSD és a RMDSZ között törésvonal alakult ki, amikor a kisebbségek nyelvén tanító osztályokban folyó románnyelv-oktatás módja miatt kirobbant botrány következtében lemondott Valentin Popa oktatási miniszter.
A második, a regionális szint sokkal kifinomultabb és a fekete-tengeri földgáztermelés – belső fogyasztás által fel nem használt – többletének értékesítésére vonatkozik. Márpedig Románia és Magyarország földrajzi fekvése versengést alakít ki köztük a földgáz és a felhasználásából származó termékek négy nagy piacra történő exportálása terén: a szerbiairól, az ukrajnairól és közvetett módon az ausztriairól és a bulgáriairól van szó.
Orbán Viktor magyar kormányfő és Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter, de a magyar földgázszállító cég hivatalosságai is egymás után és számos alkalommal kifejezték a fekete-tengeri projekt megvalósulása iránti óhajukat, minél nagyobb gázmennyiségeket vásárolva a termelőktől, vagy a saját piacon történő hasznosításra, vagy továbbexportálásra.
Vajon akkor, amikor a magyarok Szlovákia felé térítették el a BRUA nyomvonalát? Vajon akkor, amikor a magyar cégek lefoglalták a Újpanád–Csanádpalota interkonnektor kapacitását? Vajon akkor, amikor a magyar hivatalosságok Bukarestbe érkeztek és minden áron találkozni akartak a külügyminiszterünkkel, hogy megmondják neki, a magyar cégek készek felvásárolni a BRUA vezetéken keresztül a szomszédunkhoz eljutó teljes, 4,4 milliárd köbméteres gázmennyiséget? Vajon azokon a találkozókon, melyeket Liviu Dragnea folytatott a magyar hivatalosságokkal?
A válasz lényegtelen. Románia és Magyarország közül Magyarország volt az egyetlen, akit tényleg érdekelte a fekete-tengeri termelés beindulása. A magyar kollégák pedig Budapesten is, Bukarestben is és Washingtonban is hangot adtak ezen óhajuknak. Miért? Mert akár tetszik, akár nem, a szomszédaink az egyedüliek, akik gazdasági és a regionális befolyás kiterjesztését szolgáló projektként gondoltak a fekete-tengeri földgáz kitermelésére.
Az, hogy rendelkezünk energiabiztonságot szavatoló természeti forrásokkal, de kisszerű számításokból gúnyt űzünk belőlük, azt mutatja, hogy milyen mélyre süllyedt a romániai politikai osztály! Nálunk ahelyett, hogy számokon, az állami intézmények által rendelkezésre bocsátott tanulmányokon, árbecsléseken, a földgáz hasznosítására vonatkozó megoldásokon és implicit módon az adózásból származó összegek felhasználásán alapuló viták zajlanának a Parlamentben, a hazai politikai szereplők vagy a választóknak egy 90-es évekhez méltó retorikával történő befolyásolását szolgáló eszközként, vagy személyes projektek és törekvések felé vezető útlevélként kezelték ezt a projektet.
és szorosabbra fonta kapcsolatát az Exxonnal, a két fél hivatalosságai pedig június közepén aláírtak egy oktatással és kutatással kapcsolatos megállapodást. Ezzel szemben mi nem voltunk képesek felfogni, hogy a stratégiai partnerség nemcsak védelmi politikákat, hanem gazdasági együttműködést is jelent, melyben mindkét félnek egyaránt van nyerni és kínálni valója.
Miközben a PSD egy olyanfajta retorikát akart érvényesíteni, mely tisztán populista jellegű és azzal akarja a választókat magához csábítani, hogy azt a benyomást kelti, mintha megküzdene a korporatista kolosszusokkal, a szociáldemokraták arra ébredtek, hogy egy sokkal ügyesebb és nagy tettekre kész szereplő jelent meg a tárgyalóasztalnál: az RMDSZ. Amelyik, ahogy azt éveken keresztül tette a Parlamentben, egyik vagy másik oldal felé billenti majd ki a mérleg nyelvét. Vagyis mások sokkal jobban ismerik a belpolitikánkat, mint mi.
Jelen pillanatban nincs már semmilyen határidő az offshore-törvény elfogadására, így aztán a jogszabálynak az ipari és szolgáltatási bizottságnak történt visszaküldése lehetőséget ad majd a PSD-nek, hogy megpróbálkozzon két fegyver felhasználásával.
Először is megpróbálja majd a lehető legtovább halasztani azt a pillanatot, amikor újra szavazni kell a törvényről. Miért? Mert ha az Újpanád–Csanádpalota interkonnektor kapacitás-lekötési pályázatot megnyerő három cég december 15-ig nem köti meg a szerződéseket a földgáztermelőkkel, előbb az 1,75 milliárd köbméteres kapacitásra, majd a 3,7 milliárd köbméteresre, kénytelenek lesznek elállni ettől és új pályázatot kell kiírni.
Eközben a hőmérséklet csökkenése és a gázfogyasztás növekedése közepette a PSD újra előveszi majd azt az elképzelést, hogy rögzíteni kell a gázár felső szintjét, egy mindenki számára megtámogatott ár koncepcióját támogatva, amibe egyaránt beletartoznának a szegények, de azok a fogyasztók is, akik úszómedencéjük, vagy szaunájuk fűtésére használják a gázt. Ez már idén nyáron is piacra került, de csírájában halt el, mert az azt képviselők, vagyis Orlando Teodorovici és Darius Vâlcov nevetségessé váltak.
Egyes információk szerint e lépés kezdeményezői már tapogatóztak az Európai Bizottságnál, de nulla esélye van annak, hogy Brüsszel belementjen a szabadpiaci elvek megsértésébe. Ha ez a terv megvalósul, akkor Románia ellen kötelezettségszegési eljárás indulhat, ugyanakkor a regionális összekapcsolási projektek is megkérdőjeleződhetnek.
A PSD az ulranacionalista retorikával az autarchiát és elszigetelődést kockáztatja, olyan több éves erőfeszítéseket ásva alá, melyekkel az országos tranzitrendszerünket igyekeztünk korszerűsíteni, hogy megerősítsük energetikai biztonságunkat és megszilárdítsuk a gáziparunkat.
Képes lesz a PSD annak ellenére aláaknázni a Transgazt és a Romgazt, hogy a két cég nyereségét az utóbbi két évben a költségvetési hiány fedezésére használták fel? Fontosabb lesz a képzelt ellenféllel folytatott harc, mint Románia stratégiai érdeke?
A három pártnak először van konkrét esélye arra, hogy a szavazógépen keresztül érvényesítsék az ezzel a törvénnyel kapcsolatos saját módosítóikat, a román állam, a fogyasztók, a befektetések serkentése érdekében anélkül, hogy bárkinek is a termelőket kellene siratnia.
Románia számára számos lehetőséget nyújthat a fekete-tengeri gáz kitermelése. Újra megerősítheti petrolkémiai iparát, új technológiákba, kutatásba és fejlesztésbe fektethet be, kibővítheti a gázvezeték-hálózatát, pénzt tehet félre a következő nemzedékek számára, bármit megtehet!
A három pártnak pedig alkalma van elmagyarázni az embereknek, hogy a fekete-tengeri projekt befagyasztása arra ítélné Romániát, hogy 14 év múlva, amikor a jelenlegi gázkitermelési lehetőségek kimerülnek, az Északi Áramlat 2-n, vagy a Török Áramlaton keresztül érkező orosz gáztól függjön.
Az ezzel az országprojekttel kapcsolatos szavazatok átrendeződése a PSD-t azzá a párttá változtatja majd, amely az elszigetelődést hirdeti és „A haza nem eladó” típusú standard diskurzus mögött egy több milliárd eurós projektet sodor veszélybe.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Ezt az eszmefuttatást is kiteszem a Facebookra, Önök meg beszólnak nekem kommentben. Tehát minden a helyén.
„A kisebbségre irányuló támadások mindig is jelen voltak, hol takaréklángon, hol nyílt tűzzel.”
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.
Kutyaadót vezet be egy polgármester. Továbbá két polgármester is rácsok mögött tölti a húsvétot.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Egy megyei hivatal vezetője pedig caragialei magaslatokban mutatta be, hogyan kel lebukni egy rakás kenőpénzzel.
Egy ember meghalt, ketten súlyosan megsérültek egy péntekre virradóan történt közúti balesetben a Krassó-Szörény megyei Toplec település térségében.
Idén a megszokottnál jóval kevesebb turista érkezett Erdély több térségébe a húsvéti ünnepekre.
Külföldön lehet az a háromszéki lány, akinek eltűnéséről múlt héten adtunk hírt. A 16 éves tinédzser ügyében nemzetközi együttműködésben folyik a nyomozás.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ezt az eszmefuttatást is kiteszem a Facebookra, Önök meg beszólnak nekem kommentben. Tehát minden a helyén.
„A kisebbségre irányuló támadások mindig is jelen voltak, hol takaréklángon, hol nyílt tűzzel.”
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.