Ide nézzetek, milyen rozzant a tengeri haderőnk! De lángol bennünk a hazafiság!
Románia elnöke, Klaus Iohannis részt vett a tengerészet napján, Konstancán.
„Jelentős erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy a NATO és az Európai Unió szintjén elismerjék a Fekete-tenger szerepét és stratégiai jelentőségét”, mondta az elnök. Ez már régebbi célkitűzése Romániának, mellyel el akarja kerülni azokat a sebezhetőségeket, melyekkel a keleti határánál rendelkezik, ahonnan a történelem folyamán a legtöbb szerencsétlenség érkezett.
A New Scientist éppen a napokban közölt egy cikket arról, hogy Oroszország olyan berendezést tesztel a Fekete-tengeren, mely képes megzavarni a GPS-rendszereket és melynek máris jelentős hatása volt a kereskedelmi hajókra. Egy Novoroszijszk (a szevasztopoli mögött a második legnagyobb fekete-tengeri katonai támaszpont) környékén hajózó amerikai hajó parancsnoka azt jelentette, hogy helyzetmeghatározó rendszere (GPS – Global Positioning System) rossz koordinátákat mutatott. Az amerikai hajó legénysége más térségbeli kereskedelmi hajóval is felvette a kapcsolatot, melyek ugyanazokat a GPS-hibákat jelezték.
A katonai szakértők azt sugallják, hogy az oroszok által a Fekete-tengeren használt berendezés a jövőben katasztrófákat okozhat. Ez csak egyike a fenyegetéseknek. Múlt héten egy török zászló alatt hajózó vízi járművet fedeztek fel alig 10 mérföldre Mangáliától, mely 70 iraki személyt szállított. A parti őrség közbelépett és jelentette, hogy migránsokról van szó. De egy Törökország és Románia közötti, a Fekete-tengeren keresztül húzódó esetleges migrációs folyosó sokkal bonyolultabb, mint a földközi: nemcsak azért, mert a román hivatalosságok elég barátságtalanul álltak hozzá a menekültek befogadásához, hanem azért is, mert a Fekete-tenger kiszámíthatatlan, erős és veszélyes áramlatokkal.
Klaus Iohannis elnök a Románia által e térségben képviselt stabilitási pillérről beszélt a tengerészet napja alkalmából szervezett ceremóniákon, míg a haditengerészet először mutatott be a közönség előtt is nyitott hadgyakorlatot. 12.000 ember nézhette a brit hadihajókat, harci helikoptereket, az amerikai tengeralattjáró-vadászt és a honi tengerészet többi haditechnikáját. Jelen volt az egyetlen román tengeralattjáró is, melyet még a Szovjetuniótól vásároltak a 80-as évek közepén, de tényleges harci helyzetben nem lehet használni. A katonai internetes fórumokon egyes román tisztek meg is kérdőjelezték nyilvános megjelenését, mint ahogy a román hadiflotta törékeny és elégtelen számú vízi járműveinek felvonultatását is.
de ugyanakkor a potenciális ellenfelek szemszögéből nézve az egész műsor hátrányára van az országnak. Oroszország és a többi fekete-tengeri szomszéd számára valószínűleg ismert Románia tenger felőli sebezhetősége, de tüntető felmutatása felvet bizonyos kérdéseket, hiszen ez az ellenségek egyfajta implicit meghívásának tűnik. A Konstanca melletti amerikai katonai támaszpontot garanciának tekintik bármilyen váratlan eseménnyel szemben, a haditengerészet tüntető viselkedésével ellentétben, mely mindenféle komplexusok nélkül mutatta be elavult és elégtelen számú harci technikáját.
Romániának a katonai szakértők szerint néhány milliárd eurónyi beruházásra lenne szüksége a fekete-tengeri partvonal védelméhez, amiből két új fregattot, két tengeralattjárót, több korvettet, plusz parti ütegeket kellene vásárolni.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
Provokációnak nevezte a ProSport román sportportál minapi cikkében azt, hogy a Hungary Today című angol nyelvű magyar hírportál „erdélyi magyarként” hivatkozott Kovács István futballbíróra.
… meglett a kormánybuktatás után készített első közvélemény-kutatás, érdekesek az eredmények… és Nicușor Dan államelnök enyhén szólva hülyét csinált magából a NATO-csúcsértekezleten.
Fagypont alá esett a hőmérséklet péntekre virradóan az Omu-csúcson, ahol csütörtökön fehérbe is borult a táj. Pedig még napokkal ezelőtt az elviselhetetlen kánikulára panaszkodtunk...
Elkészült a romániai magyar tannyelvű középiskolák idei érettségi rangsora. A végzősök átlageredményei alapján összeállított toplista a legjobb intézmények mellett azt is megmutatja, hol érettségiztek a legtöbben, hol született a legtöbb 10-es jegy.
Rövid ímélben értesítették Dolhai Istvánt, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetőjét, hogy július végéig láthatja el főkonzuli teendőit.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?