Miért mutogatja Románia a fekete-tengeri gyenge pontjait?
Ide nézzetek, milyen rozzant a tengeri haderőnk! De lángol bennünk a hazafiság!
Románia elnöke, Klaus Iohannis részt vett a tengerészet napján, Konstancán.
„Jelentős erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy a NATO és az Európai Unió szintjén elismerjék a Fekete-tenger szerepét és stratégiai jelentőségét”, mondta az elnök. Ez már régebbi célkitűzése Romániának, mellyel el akarja kerülni azokat a sebezhetőségeket, melyekkel a keleti határánál rendelkezik, ahonnan a történelem folyamán a legtöbb szerencsétlenség érkezett.
A földrajz viszont annak ellenére sem változott, hogy Románia egy erős katonai szövetség tagja.
A New Scientist éppen a napokban közölt egy cikket arról, hogy Oroszország olyan berendezést tesztel a Fekete-tengeren, mely képes megzavarni a GPS-rendszereket és melynek máris jelentős hatása volt a kereskedelmi hajókra. Egy Novoroszijszk (a szevasztopoli mögött a második legnagyobb fekete-tengeri katonai támaszpont) környékén hajózó amerikai hajó parancsnoka azt jelentette, hogy helyzetmeghatározó rendszere (GPS – Global Positioning System) rossz koordinátákat mutatott. Az amerikai hajó legénysége más térségbeli kereskedelmi hajóval is felvette a kapcsolatot, melyek ugyanazokat a GPS-hibákat jelezték.
A katonai szakértők azt sugallják, hogy az oroszok által a Fekete-tengeren használt berendezés a jövőben katasztrófákat okozhat. Ez csak egyike a fenyegetéseknek. Múlt héten egy török zászló alatt hajózó vízi járművet fedeztek fel alig 10 mérföldre Mangáliától, mely 70 iraki személyt szállított. A parti őrség közbelépett és jelentette, hogy migránsokról van szó. De egy Törökország és Románia közötti, a Fekete-tengeren keresztül húzódó esetleges migrációs folyosó sokkal bonyolultabb, mint a földközi: nemcsak azért, mert a román hivatalosságok elég barátságtalanul álltak hozzá a menekültek befogadásához, hanem azért is, mert a Fekete-tenger kiszámíthatatlan, erős és veszélyes áramlatokkal.
Klaus Iohannis elnök a Románia által e térségben képviselt stabilitási pillérről beszélt a tengerészet napja alkalmából szervezett ceremóniákon, míg a haditengerészet először mutatott be a közönség előtt is nyitott hadgyakorlatot. 12.000 ember nézhette a brit hadihajókat, harci helikoptereket, az amerikai tengeralattjáró-vadászt és a honi tengerészet többi haditechnikáját. Jelen volt az egyetlen román tengeralattjáró is, melyet még a Szovjetuniótól vásároltak a 80-as évek közepén, de tényleges harci helyzetben nem lehet használni. A katonai internetes fórumokon egyes román tisztek meg is kérdőjelezték nyilvános megjelenését, mint ahogy a román hadiflotta törékeny és elégtelen számú vízi járműveinek felvonultatását is.
Ez a hazai közönségnek szánt műsor volt, hazafisága megerősítése céljából,
de ugyanakkor a potenciális ellenfelek szemszögéből nézve az egész műsor hátrányára van az országnak. Oroszország és a többi fekete-tengeri szomszéd számára valószínűleg ismert Románia tenger felőli sebezhetősége, de tüntető felmutatása felvet bizonyos kérdéseket, hiszen ez az ellenségek egyfajta implicit meghívásának tűnik. A Konstanca melletti amerikai katonai támaszpontot garanciának tekintik bármilyen váratlan eseménnyel szemben, a haditengerészet tüntető viselkedésével ellentétben, mely mindenféle komplexusok nélkül mutatta be elavult és elégtelen számú harci technikáját.
Romániának a katonai szakértők szerint néhány milliárd eurónyi beruházásra lenne szüksége a fekete-tengeri partvonal védelméhez, amiből két új fregattot, két tengeralattjárót, több korvettet, plusz parti ütegeket kellene vásárolni.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
