Ide nézzetek, milyen rozzant a tengeri haderőnk! De lángol bennünk a hazafiság!
Románia elnöke, Klaus Iohannis részt vett a tengerészet napján, Konstancán.
„Jelentős erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy a NATO és az Európai Unió szintjén elismerjék a Fekete-tenger szerepét és stratégiai jelentőségét”, mondta az elnök. Ez már régebbi célkitűzése Romániának, mellyel el akarja kerülni azokat a sebezhetőségeket, melyekkel a keleti határánál rendelkezik, ahonnan a történelem folyamán a legtöbb szerencsétlenség érkezett.
A New Scientist éppen a napokban közölt egy cikket arról, hogy Oroszország olyan berendezést tesztel a Fekete-tengeren, mely képes megzavarni a GPS-rendszereket és melynek máris jelentős hatása volt a kereskedelmi hajókra. Egy Novoroszijszk (a szevasztopoli mögött a második legnagyobb fekete-tengeri katonai támaszpont) környékén hajózó amerikai hajó parancsnoka azt jelentette, hogy helyzetmeghatározó rendszere (GPS – Global Positioning System) rossz koordinátákat mutatott. Az amerikai hajó legénysége más térségbeli kereskedelmi hajóval is felvette a kapcsolatot, melyek ugyanazokat a GPS-hibákat jelezték.
A katonai szakértők azt sugallják, hogy az oroszok által a Fekete-tengeren használt berendezés a jövőben katasztrófákat okozhat. Ez csak egyike a fenyegetéseknek. Múlt héten egy török zászló alatt hajózó vízi járművet fedeztek fel alig 10 mérföldre Mangáliától, mely 70 iraki személyt szállított. A parti őrség közbelépett és jelentette, hogy migránsokról van szó. De egy Törökország és Románia közötti, a Fekete-tengeren keresztül húzódó esetleges migrációs folyosó sokkal bonyolultabb, mint a földközi: nemcsak azért, mert a román hivatalosságok elég barátságtalanul álltak hozzá a menekültek befogadásához, hanem azért is, mert a Fekete-tenger kiszámíthatatlan, erős és veszélyes áramlatokkal.
Klaus Iohannis elnök a Románia által e térségben képviselt stabilitási pillérről beszélt a tengerészet napja alkalmából szervezett ceremóniákon, míg a haditengerészet először mutatott be a közönség előtt is nyitott hadgyakorlatot. 12.000 ember nézhette a brit hadihajókat, harci helikoptereket, az amerikai tengeralattjáró-vadászt és a honi tengerészet többi haditechnikáját. Jelen volt az egyetlen román tengeralattjáró is, melyet még a Szovjetuniótól vásároltak a 80-as évek közepén, de tényleges harci helyzetben nem lehet használni. A katonai internetes fórumokon egyes román tisztek meg is kérdőjelezték nyilvános megjelenését, mint ahogy a román hadiflotta törékeny és elégtelen számú vízi járműveinek felvonultatását is.
de ugyanakkor a potenciális ellenfelek szemszögéből nézve az egész műsor hátrányára van az országnak. Oroszország és a többi fekete-tengeri szomszéd számára valószínűleg ismert Románia tenger felőli sebezhetősége, de tüntető felmutatása felvet bizonyos kérdéseket, hiszen ez az ellenségek egyfajta implicit meghívásának tűnik. A Konstanca melletti amerikai katonai támaszpontot garanciának tekintik bármilyen váratlan eseménnyel szemben, a haditengerészet tüntető viselkedésével ellentétben, mely mindenféle komplexusok nélkül mutatta be elavult és elégtelen számú harci technikáját.
Romániának a katonai szakértők szerint néhány milliárd eurónyi beruházásra lenne szüksége a fekete-tengeri partvonal védelméhez, amiből két új fregattot, két tengeralattjárót, több korvettet, plusz parti ütegeket kellene vásárolni.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.