Sabin Gherman a Big Brother-törvényről.
Igen, tudom: miért mutassak be személyi igazolványt, amikor telefonkártyát veszek? Ki ellenőrzi a minket ellenőrzőket? Hogyan lehet megelőzni az esetleges visszaéléseket? Hóvirágként állunk az amerikaiak előtt – talán gyarmat vagyunk? És így tovább. Azok, akik eddig nem tudtak mit kezdeni a szabadsággal, most felemelik a hangjukat és teljes körű szabadságot követelnek.
Vegyük sorra: a személyes adatainkat, akarva-akaratlanul, minden alkalommal átadjuk, amikor részt veszünk a bevásárlóközpontok akcióiban. A gáz, a villany befizetésénél, a közjegyzőnél, az orvosnál, a köztisztasági hivatalban, az újság-, vagy telefon-előfizetésnél. Több mint két évtizede állunk sorban személyi igazolvánnyal a kezünkben, mindenféle elképesztő ügyek miatt… Újabban, ha el akarom adni a lakásomat, el kell mennem a házmesterhez, akinek igazolnia kell, hogy nincsenek adósságaim, és bemondom a személyi számodat, a címem és az igazolványom számát is…
Miért lennének rosszabbak a szolgálatok az említetteknél? Meglehet, vannak olyan félhülyék, akik a világ urainak képzelik magukat csak azért, mert a hajtókájuk alatt jelvényt rejtegetnek: tizenöt évvel ezelőtt egy besztercei SRI-s, amúgy volt újságíró, ezzel-azzal arról alkudozott, hogyan „törjenek be” a lakásomba. Az ügy megjelent a sajtóban, az illetőt a saját főnökei leteremtették és nagyjából ennyi – nem voltam magyar–zsidó–osztrák megakém, így nyugodtan aludtam, alapvető jogaimmal a párnám alatt. Egy bolond alapján ítéljem meg a SRI-seket? Nem hiszem – mint ahogy azt sem hiszem, hogy a műmellek és a plázacicák alapján kellene a román sajtót megítélni.
Napjainkba visszatérve: figyelmen kívül hagyhatjuk-e, hogy a belügyminisztérium egyik tanácsadója titkos dokumentumokat fénymásolt le? Vagy: senkiben sem merül fel a kérdés, hogy az autópályák Romániában miért kerülnek háromszor-négyszer többe, mint bármely másik civilizált országban? Vagy: mi a helyzet pántlikázott törvényekkel? Az egyes külföldi cégeknek átjátszott több millió köbméternyi fával?
Igen, egyesek majd leszidnak ezért, de nagyobb biztonságban érzem magam, ha valaki rajtuk tartja a szemét.
Az amerikaiak látogatását tehát ennek alapján kellene megítélni: ha tagjai akartok lenni a leghatékonyabb globális biztonsági rendszernek, akkor tiszteletben kell majd tartanotok e rendszer elveit. NATO-tagságot akartatok, akkor a kötelességeket is vegyétek át, nem csak az előnyöket. Nem tűrhetjük meg a korruptakat a Szerződés 5. cikkelyénél melegedve, mely szerint egy megtámadott országot az összes többi megvédi, ha mi, a választott, belső ellenség vagyunk. Ezen kívül, ha már gyarmatról beszélünk,
nem a külföldi hatalmakét…
Ami számomra fontos: a Big Brother-törvénnyel egy csomagban érkezik a politikai osztály megreformálására vonatkozó kérés is. A képviselőház főnöke, a második legfontosabb közjogi méltóság (a szerző téved, az államfő után sorrendben a szenátus elnöke következik – a szerk.) háromszor megbukott: „Vitéz Mihály (Mihai Viteazu) kollégája”, Zgonea úr irodájában tervelték ki a korruptaknak szóló amnesztiával kapcsolatos fekete keddet. A Ponta-kormányban még mindig vannak olyanok, akik egész intézményeket számoltak fel csak azért, hogy politikusokat védjenek meg: Liviu Pop, aki a földdel tette egyenlővé a Ponta plagizálását elemző bizottságot. Cotroceni-ben még mindig Dan Mihalache, Adrian Năstase volt tanácsadója a kancellária vezetője. Madám Udrea, Dan Diaconescu, Gabriel Oprea. Sokakat, akiket a pártok juttattak tisztségekbe vagy nyomtak be a parlamentbe, éppen az ellenőrzési eszközök hiánya védelmezi.
E tekintetben Románia még mindig a szürke övezetben van: sem túlságosan az EU-ban, sem túlságosan a NATO-ban – olyan ország, ahol a szabadság csak egyeseknek hozott hasznot, akiket az ócskavas érdekelt, nem az ipar korszerűsítése; a törökországi zöldségimport és nem a román paradicsom.
Sokak számára a korrupció volt a választott ugródeszka az első millió euró felé: úgy gondolom, egy Big Brother-törvény kicsit igazítana ezeken a dolgokon – és itt nem a közintézményekben zajló pasziánszbajnokságról van szó, hanem – például – a megbundázott pályázatokról.
Így vagy úgy, de ezeket a törvényeket elfogadják – remélem. A németek nem rémülnek halálra, ha a telefonkártyáért át kell nyújtaniuk a személyi igazolványukat, de a norvégok vagy a spanyolok sem. Végül is nem hiszem, hogy a SRI vagy mások húznak egy-egy strigulát minden alkalommal, amikor anyám zakuszkát küld nekem, vagy a feleségem elszalajt a piacra. Ilyen a globalizáció – nemcsak a jólété, hanem a kihívásoké is: a szabadság nem mindenki számára hasznos, Párizs nem számít az egész világ számára a Fény Városának.
Isten őrizz, hogy az idióták nálunk is nekiálljanak lövöldözni, Allah Akbart üvöltözve…
Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.
A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.
Így utazunk és pisilünk mi útközben, itt nálunk Erdélyben. Mindennemű egyezés a valósággal csupán a véletlen műve.
Amíg az RMDSZ kormányon lesz, Orbán Viktort nem nyilvánítják persona non gratának Romániában – szögezte le a Krónika kérdésére Kelemen Hunor hétfőn este a SZÁT ülését követően.
Ezen nincs miért csodálkozni. Amin esetleg lehet (bár nem érdemes): az országot vezető politikai, illetve a hazai szellemiséget egyre kevésbé befolyásoló értelmiségi elit kártékony ostobaságán.
A Központi Választási Iroda (BEC) elküldte hétfőn az alkotmánybíróságnak az elnökválasztás első fordulójában leadott szavazatok újraszámlálásának részleges eredményét rögzítő jegyzőkönyvet.
Magas feldolgozottságú hivatalos részeredményeket közöltek már hétfőn reggel a 2024-es romániai parlamenti választásokról. Az RMDSZ 6 százalék fölött teljesített.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.
A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.