Mi kell a románoknak?

A románoknak inkább pragmatikus, mint idealista elvárásaik vannak a politikai osztály megváltozásával kapcsolatosan, legalábbis ezt mutatja az INSCOP Research felmérése.

A románok 73,3 százaléka szerint szükség van a politikai osztály megváltozására. 15,4 százalék szerint nincs, de ez nem jelenti azt, hogy a románoknak ez a 15,4 százaléka elégedett lenne a politikai osztály teljesítményével – ez az arány magába foglalja a politikával szemben általában csalódottakat, tehát azokat is, akik szerint semmi sem oldódik meg a politikusok lecserélésével.

Ami a közvélemény új pártok létrehozásához való viszonyulását illeti, a vélemények a következőképpen oszlanak meg. Az alanyok 42,8 százaléka úgy véli, nincs szükség új pártra, mert csalódást okozott az összes utóbbi időben megjelent új párt. 24,6 százalék azt mondja, hogy minden most létező romániai pártnak el kell tűnnie, és újakkal kell felváltani őket. 24,5 százalék szerint pedig új pártokra van szükség, de nincs esélyük fennmaradni a már létező pártok között.

Darie Cristea, az INSCOP programkoordinátora: „Megfigyelhetjük, hogy nincs alapvető – inkább csak konjunkturális – ellenállás az új pártok megjelenésével szemben. Nem túl magas (8,1 %) a nem válaszolók aránya, tehát a jelenlegi román pártrendszerhez kötődők aránya sem jelentős.

Az első választási lehetőség mellett döntő 42,8 százalék sem tekinthető az új párt/pártok megjelenését teljes mértékben ellenzőnek, az ő esetükben inkább annak pragmatikus mérlegeléséről van szó, hogy egy új párt mennyire jelentene életképes politikai alternatívát. Tény, hogy az utóbbi időben megjelent politikai pártok nem bizonyultak életképesnek és nem mutatott jelentős növekedést. Pontosabban nem hozták az elvárt növekedési mértéket. Ennek lecsapódását látjuk a közvélemény szintjén”.

Ha összeadjuk a második és a harmadik válaszlehetőséget választók arányát, akkor a megkérdezettek 49,1 százalék támogatja új pártok megjelenését, ami azt jelenti, hogy amennyiben tisztázzuk a közvélemény e hipotetikus új pártokkal szembeni „tematikus” és „karizmatikus” elvárásait, akkor elkezdhetjük komolyan venni ezt az opciót.

A románok 35,8 százaléka azt állítja, hogy nem szavazna új pártra. 29,8 százalék viszont igen, 23,6 százalék pedig bizonytalan. 10,8 százalék választja a nem tudom/nem válaszolok lehetőséget. Ha a mintát az „internet-hozzáférés” változó alapján osztjuk fel, akkor az internet-hozzáféréssel rendelkezők és ilyen lehetőséggel nem bírók közötti legnagyobb különbség a „nem szavaznék új pártra” változatnál (az internethez hozzáférők 33 százaléka választotta ezt, az internethez hozzá nem férőknek viszont 41 százaléka) és a bizonytalanoknál tapasztalható (az internethez hozzáférők 25,8 százaléka bizonytalan, míg az internethez hozzá nem férőknél az arány 19,6 százalékos).

A „közösségi hálózatokon fiókkal rendelkezők” változó szemszögéből nézve, ugyanezen kérdés esetében ugyanannál a két lehetőségnél tapasztalhatók a legnagyobb különbségek: a közösségi hálózati fiókkal rendelkezők 29,5 százaléka nem szavazna új pártra (a közösségi hálózati fiókkal nem rendelkezők 41 százaléka nem szavazna új pártra); a közösségi hálózati fiókkal rendelkezők 28 százaléka bizonytalan, míg a közösségi hálózati fiókkal nem rendelkezők esetében 20 százalék a bizonytalanok aránya. Az internet-hozzáféréssel, vagy közösségi hálózati fiókkal nem rendelkezőkben nagyobb a fenntartás az új pártokra szavazással szemben, mint azoknál, akiknek van internet-hozzáférésük és/vagy közösségi hálózati fiókjuk.

A felmérés 1.085 fős mintán készült, +/- 3 százalékos hibahatárral.