// 2025. május 11., vasárnap // Ferenc

Mi az összefüggés a vallás, a politika és a törzsiség között? (INTERJÚ)

// HIRDETÉS

Hát az, hogy ilyenek vagyunk. Mint a régi törzsek. Szeretjük egymást és utálunk másokat. Persze, nem ilyen egyszerű. Jonathan Haidt elmagyaráz néhány dolgot.

Jonathan Haidt amerikai professzor, aki a Foreign Policy szerint világszinten a legjelentősebb 100 gondolkodó egyike, az Adevărulnak adott exkluzív interjújában az erkölcsösség és az emberi konfliktusok eredetét elemzi és arra a következtetésre jut, hogy lényegében mindnyájan törzsi szinten vagyunk. A moralista elme. Miért oszt meg bennünket a politikai és a vallás című kötet szerzője elmagyarázza, milyen szerepet játszik a politika és a vallás az emberi társadalmak kialakulásában.

Adevărul: A tudósok azt állítják, hogy a vallási konfliktusok több mint kétezer éve megosztják a társadalmat. Egy Krisztus előtt 700-ra datálható mexikói régészeti lelőhelyeken végzett friss antropológiai kutatás bebizonyította, hogy a vallás a korai állami társadalmakat ugyanúgy nem egyesítette, mint ahogy azt napjainkban sem teszi. Mi lenne ennek a jelenségnek a magyarázata?

Jonathan Haidt: Nem ismerem ezt a tanulmányt; úgy tűnik, hogy a vallási gyakorlatok már több mint 50.000 éve léteznek, még mielőtt az emberek elvándoroltak volna Afrikából. A vallás összehoz csoportokat, mely csoportok gyakran versengeni kezdenek egymással, sokszor erőszakos módon. Tehát ha a korai mexikói civilizációk megtapasztaltak vallásháborúkat, többek között vallásos alapú polgárháborúkat is, akkor ez azt jelenti, hogy

ugyanolyan voltak, mint mi, modern emberek.

Tény, hogy a történelem során sok szörnyűséges bűnt a vallás nevében követtek el. Miért van az, hogy egyes emberek, akik „Allah, Isten, vagy bárhogy is szeretik nevezni Őhatalmasságát” követőjének tartják magukat, ennyire hajlamosak a vérontásra?

Az állítólag a vallás nevében elkövetett bűnök többségének általában területekhez/földekhez vagy hódításokhoz van köze. A magukat levegőbe röpítők ezt általában a megszálló hatalmak ellen teszik. Az emberek általában nem szoktak másokat azért megölni, mert más a hitük, ha nincs más konfliktus is mögötte. A vallás általában egy konfliktus rendezőelve, de normális esetben nem az a kezdeti motiváció.

Az idők folyamán a vallási élet az elitek uralma alá került és ezek ellenőrizték a közösségek közötti kapcsolatokat és javaikat. Egyesek azt is mondhatnák, hogy ez ma sincs másképp. Hogyan lehetne a vallást mindenki hasznára gyakorolni?

Amikor a vallásoknak versengeniük kell egymással, hogy szimpatizánsokat gyűjtsenek, ahogy az az AEÁ-ban történi, a vallások hajlamosak nagyon befogadóvá és nem nagyon destruktívvá válni. Az amerikai kutatások azt mutatják, hogy jelentős társadalmi tőke jön létre a társadalmi közösségek soraiban. Szokásom volt megkérni a hallgatóimat, hogy menjenek el olyan felekezetek istentiszteleteire, melyek nézeteivel ők nem értettek egyet. Mindig nagyon szívesen fogadták őket. Amikor létezik egy államvallás és nincs verseny, akkor ennek elég ronda eredménye szokott lenni.

Mi a közös a politikában és a vallásban? Végső soron mindkettő képes minden másnál jobban megosztani…

Mindkettő az alapvető törzsi pszichológiánktól függ: csoportokat alkotunk, hogy versenyre keljünk más csoportokkal és

azokat kedveljük a legkevésbé, akik elhagyják vagy elárulják a csoportot.

Ön szerint a vallás képes egyesíteni az embereket? És a politika?

Igen, minden bizonnyal, mind a vallás, mind a politika egyesíti az embereket, hogy versenyre kellhessenek más emberekkel. Ez egyes vallásokra nem jellemző – a buddhizmus inkább pszichológia és értékek csoportja. (Bár meg kell említeni, hogy a Sri Lanka-i szingaléz buddhisták elég jók voltak az öngyilkos terrorizmus terén.)

A moralista elme. Miért oszt meg bennünket a politikai és a vallás című könyve a New York Times sikerkönyve lett. Ön szerint az embereket miért vonzza ez a téma?

Mert az emberek többsége elcsodálkozik és felmerül benne a kérdés, hogy miért van annyi ember a másik táborban, többek között olyanok, akiket ismernek és kedvelnek. Különösen Amerikában, ahol az utóbbi 25 évben folyamatosan nőtt a politikai polarizálódás, az emberek zavarban vannak és meg akarják érteni, mi történik.

Haidt professzor úr, mi a véleménye Samuel Huntington elméletéről, a civilizációk ütközéséről? Egyesek szerint már most is e hipotézis következményeinek vagyunk a tanúi…

Azt hiszem, van benne valami igazság. Egyes civilizációk képesek elég békésen meglenni másokkal, különösen akkor, ha erős kereskedelmi kapcsolataik vannak. Nem hiszem, hogy tanúi lehetnénk majd az amerikai vagy európai civilizációk és a kínai civilizáció összeütközésének. Csak a szokványos geopolitikai harcok lesznek a hatalomért.

De az utóbbi évtizedekben úgy tűnt, hogy

egyes muzulmán országok és kultúrák nem tudnak ugyanígy meglenni másokkal;

sok konfliktus volt, ezek jelentős része pedig erkölcsi vagy kulturális természetű. Másrészt vannak egyes muzulmán nemzetek, melyek nagyon eltérően fejlődnek, nyitottabbak – örömmel töltött el a tavalyi dubai és Abu Dhabi-i látogatásom.

Az erkölcsiség hozzájárulhatna világunk „megmentéséhez”, ha nagyobb mértékben alkalmaznák a politikában és a vallásban?

Az erkölcsi pszichológia tette lehetővé a civilizációt; és konfliktuálisan elkerülhetetlenné teszi; és segíthet, hogy a konfliktusok kevésbé legyenek erőszakosak. Teljes béke sohasem lesz, bár, ahogy azt Steve Pinker a The Better Angels of our Nature-ben bebizonyította, az erőszak jelentősen csökkent, részben a kereskedelmi kapcsolatok fejlődése miatt.

Elmondaná három szóban, hogy a jó embereket miért osztja meg a politika és a vallás?

Mert törzsiek vagyunk.

 

A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Történetek a kereszt alól

Szántai János

A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.

Érezhetünk-e nosztalgiát valami iránt, amit sosem éltünk át?

Sánta Miriám

„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ahol az évek során enyészetnek indult az ipar – a kolozsvári Sinterom (FOTÓRIPORT)

Sánta Miriám

Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek

Sólyom István

Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Mi történt május 4-én Romániában? És mi jöhet?
Főtér

Mi történt május 4-én Romániában? És mi jöhet?

Crin Antonescu elvérzett, a PSD-vezetés bukik, Ciolacu távozik, inog a koalíció. George Simion töretlenül menetel a Cotroceni-palotába.

Habemus papam! Amerikai bíborost választottak Róma püspökévé
Krónika

Habemus papam! Amerikai bíborost választottak Róma püspökévé

Felszállt a fehér füst a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön este, ami azt jelenti, hogy sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.

Kell-e tartanunk George Simiontól?
Főtér

Kell-e tartanunk George Simiontól?

Úgy van az, mint volt rég, az a Nap süt ránk rég. Az a Nap és az a Hold, az a szeretőnk, aki volt.

Fenyegető hangvételű plakátok Csíkszeredában
Székelyhon

Fenyegető hangvételű plakátok Csíkszeredában

Provokatív plakátok jelentek meg csütörtök reggelre több helyszínen Csíkszeredában, illetve a taplocai iskolaközpont közelében is, amelyeken George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökjelöltjének hírhedt kijelentései olvashatók.

Orbán Viktor egyetért George Simionnak a nemzetek Európájáról alkotott véleményével
Krónika

Orbán Viktor egyetért George Simionnak a nemzetek Európájáról alkotott véleményével

A magyar kormány semmilyen elszigetelést, retorziót nem támogat Romániával szemben – jelentette ki pénteken Orbán Viktor.

George Simion híve máris lebozgorozta a romániai magyarokat
Székelyhon

George Simion híve máris lebozgorozta a romániai magyarokat

A magát George Simion hívének kiadó, Tulcea megyei férfi lebozgorozza, szidalmazza, fenyegeti és „visszaküldené” a romániai magyarokat Magyarországra. A TikTok közösségi videómegosztón terjedő videó kapcsán Kézdivásárhely polgármestere is megszólalt.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Történetek a kereszt alól

Szántai János

A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.

Érezhetünk-e nosztalgiát valami iránt, amit sosem éltünk át?

Sánta Miriám

„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ahol az évek során enyészetnek indult az ipar – a kolozsvári Sinterom (FOTÓRIPORT)

Sánta Miriám

Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek

Sólyom István

Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.

// HIRDETÉS