Lucian Mîndruță ismét kiosztja a románokat. Kedvesen.
Kedveseim, ma arról írok, mit tartok nagyra a románságomban: nem a más nemzetekkel szembeni különbséget. Hanem a közös dolgainkat.
Vegyük sorra:
A töltött káposztát a törököktől vettük át. De levetettük a bugyogójukat, hogy Németországból érkezett francia nadrágot húzzunk fel helyette.
A bolgároktól tanultunk meg írni – igen, az első román nyelvű dokumentumokat cirill betűkkel írták. A nyelvünk latin, de a „szerelem” szóra szláv és olasz szavunk is van.
Egyetértünk abban, hogy a rómaiaktól származunk, de dobrudzsai palacsintát készíteni a tatároktól tanultunk meg. Belépőjegyet szedünk az Erdélybe 1200 tájékán érkezett teuton lovagok kastélyainál, de csodáljuk őket annyira, hogy a minőségi munka mintájának tekintsük őket.
A görög szindrofia szó jelzi a mulatozásunkat – és attól tartok, ez a foglalkozás a fanariótákkal érkezett ide és nem akar távozni, mert nagyon a kedvünkre van!
Népzene? Előbb hallgassák meg a 17. századi oszmán mehterhanét és aztán még beszélünk. Bárányka (mioriţa)? Van egy szerbiai változat is. Igen, de Szerbiában nincs egy Vlaicu. És Törökországban sincs egy Tristan Tzara, művészeti iskolaalapító a 30-as évek Párizsában, de ugyanakkor moldvai zsidó is.
Büszkék vagyunk a románságunkra, de vajon tudatosul-e bennünk,
Azokra, akikkel együtt éltünk, akiktől tanultunk?
Ezért emlékeztetlek örömmel benneteket arra, hogy december elsején nemcsak magunkat ünnepeljük. Hanem mindazokat is, akik miatt olyanok lettünk, amilyenek vagyunk.
Isten éltesse tehát a legendát, a románokét és dákokét, a törökökét és a tatárokét, a németekét és a magyarokét, a zsidókét és az olaszokét, a görögökét és a bolgárokét és a szerbekét…!
Isten éltesse mindazokat, akik egy-egy búzaszemmel hozzájárultak lelkünk teli zsákjához!
Mert románként nem sziget vagy, hanem egy vízcsepp a nemzeti sorsok óceánjában. A román egy összeg, nem csak egy felkiáltójel…
Isten éltessen, kedveseim, és ne feledjétek, annál vidámabb a mulatság, minél többen örvendezünk együtt!
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Gyergyószéki keresztaljához csatlakozva, gyalogosan érkezik a szombati csíksomlyói búcsúba Sulyok Tamás köztársasági elnök, akiről előre lehetett tudni, hogy idén is részt vesz a százezreket megmozgató székelyföldi eseményen.
Medve tört be egy szállodába, egy másik medve embert sebesített Gyergyóban. A politikusok rohantak gratulálni Cristian Mungiu Aranypálmájához, de rendező kollégája kiosztotta őket: talán közhelyek helyett jobb lenne támogatni a filmipart. Hírek vasárnap.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Gyimesbükknél, az egykori magyar–román határnál provokálta szombaton a csíksomlyói búcsúba érkező magyarokat Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja nevű szélsőséges román szervezet vezetője.
Közös ima, ünnepi műsor és szentmise várta a híveket pünkösdvasárnap Gyimesbükkben. Az ezeréves határ vidékén több ezer zarándok gyűlt össze, ahol Varga Miklós fellépése és Lupus atya prédikációja is része volt a kontumáci búcsúnak.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.