Mi a román?
Lucian Mîndruță ismét kiosztja a románokat. Kedvesen.
Kedveseim, ma arról írok, mit tartok nagyra a románságomban: nem a más nemzetekkel szembeni különbséget. Hanem a közös dolgainkat.
Vegyük sorra:
A töltött káposztát a törököktől vettük át. De levetettük a bugyogójukat, hogy Németországból érkezett francia nadrágot húzzunk fel helyette.
A bolgároktól tanultunk meg írni – igen, az első román nyelvű dokumentumokat cirill betűkkel írták. A nyelvünk latin, de a „szerelem” szóra szláv és olasz szavunk is van.
Egyetértünk abban, hogy a rómaiaktól származunk, de dobrudzsai palacsintát készíteni a tatároktól tanultunk meg. Belépőjegyet szedünk az Erdélybe 1200 tájékán érkezett teuton lovagok kastélyainál, de csodáljuk őket annyira, hogy a minőségi munka mintájának tekintsük őket.
A görög szindrofia szó jelzi a mulatozásunkat – és attól tartok, ez a foglalkozás a fanariótákkal érkezett ide és nem akar távozni, mert nagyon a kedvünkre van!
Népzene? Előbb hallgassák meg a 17. századi oszmán mehterhanét és aztán még beszélünk. Bárányka (mioriţa)? Van egy szerbiai változat is. Igen, de Szerbiában nincs egy Vlaicu. És Törökországban sincs egy Tristan Tzara, művészeti iskolaalapító a 30-as évek Párizsában, de ugyanakkor moldvai zsidó is.
Büszkék vagyunk a románságunkra, de vajon tudatosul-e bennünk,
hogy más nemzetekre is büszkék vagyunk?
Azokra, akikkel együtt éltünk, akiktől tanultunk?
Ezért emlékeztetlek örömmel benneteket arra, hogy december elsején nemcsak magunkat ünnepeljük. Hanem mindazokat is, akik miatt olyanok lettünk, amilyenek vagyunk.
Isten éltesse tehát a legendát, a románokét és dákokét, a törökökét és a tatárokét, a németekét és a magyarokét, a zsidókét és az olaszokét, a görögökét és a bolgárokét és a szerbekét…!
Isten éltesse mindazokat, akik egy-egy búzaszemmel hozzájárultak lelkünk teli zsákjához!
Mert románként nem sziget vagy, hanem egy vízcsepp a nemzeti sorsok óceánjában. A román egy összeg, nem csak egy felkiáltójel…
Isten éltessen, kedveseim, és ne feledjétek, annál vidámabb a mulatság, minél többen örvendezünk együtt!
Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!
Fall Sándor
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben
Sánta Miriám
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Elrettentő példaként emlegette Romániát Magyar Péter
Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.
Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára
Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.
FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában
Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.
Bizalmat kapott a Niculescu-kormány
Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!
Fall Sándor
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben
Sánta Miriám
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
