Az európaiakat nem érdeklik az európarlamenti választások. Illetve, a "jó" európaiakat. A "rosszak" elmennek szavazni. A "rosszakra".
A legnagyobb távolmaradási arányt előrevetítő európai parlamenti választás egyben a legfontosabb is lesz az EU történelmében, a globális versenyben egyre inkább habozó, illetve demográfiai és energetikai szempontból egyre sebezhetőbb kontinens fejlődésére gyakorolt hatásai révén. Az ukrán válság és Oroszország fenyegetése az utolsó figyelmeztetésnek kellene lennie egy olyan kontinens számára, mely a béke védelmére és a jobb életre fogott össze.
Senkit sem érdekel az európai választás – ez mára klisé lett. Ezt igazolják vissza a felmérések, vetik oda ironikusan a nem szavazók és tudják nagyon jól a pártok. Május 25-én valószínűleg csak minden harmadik európai fog szavazni és talán – átlagosan – minden negyedik román. Az európai parlamenti választás különböző okok miatt tűnik érdektelennek: az EU messze van, az Európai Parlamentet egy felesleges és drága absztrakciónak tekintik, a hasznos szavazattal kapcsolatos számítások itt nem működnek. Az európai parlamenti választások legfeljebb, például, az EU, vagy az – általában román – bevándorlók elleni gőz kieresztésére jók. Nemzeti szinten a düh kifejezése kedvenc alkalmának számítanak, amikor nem kell félni a szavazat közvetlen következményeitől. Így, a gyávaság, a zsigerből fakadó érzések és a kétségbeesés ilyenfajta kombinációjából születnek a szörnyek.
A következő Európai Parlamentben nagyjából 100 szélsőséges lesz (plusz kb. 130 nyíltan euroszkeptikus, a konzervatívoktól és nacionalistáktól a kommunistákig), akik iszonyatos robbanási potenciált fognak képviselni az európai tervre és alapelvekre nézve, például – az amúgy is már sokat bírált és korlátozással fenyegetett – szabad közlekedésre.
A parlamenti patkó Európa-ellenesek által elfoglalt harmadából indulnak majd ki a támadások az európai intézmények, az Unió alapértékei ellen és egy kicsit kevésbé absztrakt módon, egyes tagállamokban a hatalom megszerzéséért.
Vagy legalább a nemzeti döntéshozatali szint feletti valamilyen mértékű befolyás megszerzéséért.
Például, amikor egy náci lehet Magyarország Parlamentjének alelnöke, ez annak a jele, hogy a szomszédos nemzet még nem gyógyult ki abból a betegségből, ami néhány évtizeddel ezelőttig számtalan erdélyi családot borított el vérrel. Ez pedig közvetlenül kihat ránk, mint ahogy a jogtalan visszaszolgáltatások, vagy az etnikai szeparatizmus is. Az utóbbi években, nemcsak Magyarországon, hanem Hollandiában, Nagy-Britanniában, Olaszországban, Franciaországban, Dániában, vagy Ausztriában nyilvánvalóvá vált, milyen káros lehet a szélsőjobboldal feltörekvése (magyarul itt elérhető) – nemcsak azzal a befolyással, amit egy kormánykoalíció részeként gyakorolhat, hanem a közbeszédre gyakorolt nyomásával is.
A mérsékelt francia jobboldal fő pártja, az UMP most azzal állt elő, hogy elképzelhető Franciaország Schengen-övezethez tartozásának felfüggesztése, ahol – legalábbis a párt vezetője, Jean-François Copé szerint – Romániának és Bulgáriának nincs helye. Ennek a pártnak az egyik volt európai ügyi minisztere vetette fel azt az ötletet, hogy az EU-t egy hat alapító államból álló magra szűkítsék. Az UMP egyik esélyes jövendőbeli pártelnök- és államfőjelöltje, a volt kormányfő Alain Juppé jelenlegi bordeaux-i polgármester pedig egy kétsebességes Európa mellett száll síkra: euró-övezet és a többiek. A másik oldalon a szocialista Manuel Valls kormányfő (maga is bevándorló, Barcelonában született spanyol apától és svájci anyától), Sarkozy sikerreceptjére építette az imázsát: kemény fellépés a bevándorlók, különösen a romák ellen.
Az idegengyűlölet és a rasszizmus, a politikai színpad peremén állókra sütött bélyegek, Európa egyik végétől a másikig elárasztották a politikai retorikát.
A válság által okozott szenvedések és az, hogy a hagyományos politikai osztály nem volt képes gyógyírt találni rá, olyan elégedetlenségeket és frusztrációkat tápláltak, melyek most a populista-nacionalista diskurzus felerősödésében törnek ki. A következmény? Ebben a választási kampányban már nagyon kevesen mernek szembeszegülni az euroszkeptikus áramlattal és az európai társadalom gondjaira adott megoldásként támogatni az integráció elmélyítését. Ellenkezőleg, ahogy azt a francia példa is mutatja, az identitáris-protekcionista hangvételt a százalékaikat kétségbeesetten menteni akaró „klasszikus” pártok is átvették.
Tehát azok után, hogy az európai építkezés öt évig egy helyben topogott, újabb ötévnyi visszatáncolás körvonalazódik. Mert a hatáskörök visszaadása a tagállamoknak (Nagy-Britannia e tézis élharcosa) sokkal divatosabb, mint a politikai-gazdasági integráció, mint egy nagyobb társadalmi, adóügyi és banki konvergencia szükségessége, vagy mint azok az előnyök, amikkel a régi és az újabb csatlakozók közötti fejlettségi különbségek csökkentését szolgáló életképes politika járna minden tagállamra nézve.
Mélységesen téved az, aki abban az illúzióban ringatja magát Európában, hogy bármit is megoldhat a „menekül, aki tud” mondás alkalmazásával.
Nagy-Britannia kivételével, melynek megvan a maga sajátossága, a szigetjellegét is beleértve, az Európai Unió országai vagy együtt menekülnek meg, vagy együtt süllyednek el.
Európa-ellenesnek lenni azt jelenti, hogy az ember semmibe veszi mind e kontinens történelmét, mind az ezekben az időkben átalakuló geopolitikai és gazdasági keretet is.
Sajnos, kényelmesebb és politikailag hasznosabb politikai szlogeneket eladni hamis gondokra adott megoldásokként, mint megmondani, mit kell tennie Európának ahhoz, hogy továbbra is megvédje polgárai békéjét, mit kell tennie az EU-nak, hogy ezeknek a polgároknak legyen munkájuk, tisztességes fizetésük és valódi, nem egy egyre kiterjedtebb és egyre utáltabb plutokrácia által aláásott demokráciában éljenek.
A május 25-i szavazás, akarva-akaratlanul, a következményei miatt sokkal több lesz, mint 28, a maga jellegzetességével és korlátaival rendelkező, belpolitikai versengés összege. A masszív távolmaradás azzal a veszéllyel jár, hogy elősegíti az agresszív populizmus túlreprezentáltságát, ami nemcsak az európai parlamenti színpadhoz és forrásokhoz való jelentősen megnövelt hozzáférése miatt aggasztó, hanem a populista retorika fertőzési potenciálja miatt.
Az Európa-ellenesek példátlan módon fogják rányomni a pecsétjüket arra, hogy milyen irányba és milyen ütemben fog az Európai Unió haladni.
A május 25-i választás mindnyájunkra tartozik – a pragmatizmus nevében az ideológiai kompromisszumra hajlamos pártokra és a távolmaradás és szavazás között habozó polgárokra is: elsősorban azért, hogy a történelem ne lépkedjen visszafelé.
Kiscicák, kiskutyák, szex, vér, dráma. Ossza meg és uralkodjon!
Mégis milyen lehet egy kampányüzenet 2024-ben? Kicsit nézzük meg közelebbről.
Időről időre bejelentik az illetékesek: na, most aztán tényleg felújítjuk a kincses város ikonikus helyszínét. Aztán eltelik pár év, a Fellegvár meg ott áll és csepeg róla az elmúlásba oltott romantika. Megnéztük, hogy néz ki ezen az őszön.
Beszterce-Naszód és Szucsáva két méltán népszerű kirándulóhelyén jártunk. Megérte.
450 éve halt meg Heltai Gáspár, az erdélyi nyomdászat úttörője, reformátor, a kora újkori magyar irodalom egyik legszínesebb alakja. A Heltai-nyomda régi könyveiből kiállítás nyílt a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban – megnéztük, mi lapul a vitrinek mögött.
A Coradia Stream elektromos meghajtású szerelvény, az első vonat, amit a román állam az utóbbi 20 évben vásárolt, megkezdte tesztútjait Bukarest és Brassó között, és a tervek szerint november 20-tól utasokat is szállítani fog ugyanezen az útvonalon.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
Kétnapos keresés után holtan találtak rá a csíkszeredai Sándor Péter Katalinra – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség vasárnap délután.
Holtan találtak rá vasárnap a város közeli Suta-tó melletti erdős területen a három napja eltűnt, és nagy erőkkel keresett csíkszeredai nőre – közölte a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság. Gyanítják, hogy öngyilkos lett.
Súlyos, öt ember életét követelő közúti baleset történt szombaton a 2-es országúton, a Suceava megyei Grăniceşti településen.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Kiscicák, kiskutyák, szex, vér, dráma. Ossza meg és uralkodjon!
Mégis milyen lehet egy kampányüzenet 2024-ben? Kicsit nézzük meg közelebbről.
Időről időre bejelentik az illetékesek: na, most aztán tényleg felújítjuk a kincses város ikonikus helyszínét. Aztán eltelik pár év, a Fellegvár meg ott áll és csepeg róla az elmúlásba oltott romantika. Megnéztük, hogy néz ki ezen az őszön.
Beszterce-Naszód és Szucsáva két méltán népszerű kirándulóhelyén jártunk. Megérte.