A marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnáziumét, hát persze. Galádul, naná! Jaj, a magyarok megint átverték a büszke románokat.
Azon a héten, amikor Románia Parlamentjében az igazságszolgáltatásról szóló új törvények cikkelyenkénti elfogadása volt a fő kérdés, melyek sok szenvedést és vádat és úgy tűnik, komoly arculatvesztést okoztak nemzetközi szinten Romániának,
és sikerült – túl nagy hullámverés nélkül – elfogadtatnia egy törvénytervezetet, melynek Románia elnöke általi esetleges kihirdetése a politikumnak a román oktatási rendszerbe történő kíméletlen beavatkozását segítené elő, ki tudja hányadjára.
Olvasóink nagy valószínűséggel sokat tudnak arról az (igazságszolgáltatás által is megerősített) törvénysértő eljárásról, amellyel az RMDSZ marosvásárhelyi helyi tanácsosai 2014 folyamán létrehozták a Római Katolikus Teológiai Középiskolát, továbbá az oktatási intézmény által a román és magyar diplomácia szintjén létrehozott jelentős nézetkülönbségekről. Pontosabban arról, ahogy Magyarország, de az RMDSZ is a saját politikai igényeiknek megfelelően használják fel ennek a középiskolának és a benne tanuló gyermekeknek a helyzetét: vagy választási kampánytémaként, annak bizonyítására, hogy az erdélyi magyar gyermekeket az etnikai pártok nélkül a román igazságszolgáltatás állítólag hátrányos helyzetbe hozza, vagy politikai-diplomáciai zsarolási eszközként. Idén ősszel ugyanis
hogy az igazságszolgáltatásban az RMDSZ érdekeinek megfelelően oldják meg (!) az oktatási egység helyzetét.
Azok számára, akik nem ismerik a Római Katolikus Teológiai Középiskola törvénysértő létrehozásának hőskölteményét, illetve a Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) ezzel kapcsolatos vizsgálatát, amelynek végén bíróság elé állítottak néhány román és magyar gyanúsítottat, akik a gyermekek sorsával játszottak és a hivatallal való visszaélés bűncselekménye elkövetésével – tudatosan – illegálisan létrehozták ezt az oktatási intézményt, itt találnak részleteket.
És ahogy az Romániában általában történik, Bukarest ahelyett, hogy határozottan fellépett volna a Romániát effektív módon megzsaroló Budapesttel szemben, mely bejelentette azt a szándékát, hogy bármiféle jogalap nélkül és valamennyi diplomáciai elvvel és szabályozással ellentétes módon – még ha ideiglenesen is – megakadályozza felvételét a gazdasági világszervezetbe,
hogy kormányhatározattal vagy törvénytervezettel hamarosan megoldják az ügyet. Teljes mértékben figyelmen kívül hagyva (hányadjára!) a bíróságok döntéseit! És, nyilvánvalóan, a 2011-ben elfogadott nemzetoktatási törvény durva megsértésével, mely egészen eddig a hétig úgy rendelkezett, hogy a helyi hatóságok az egyedüliek, melyek határozatot fogadhatnak el egy oktatási intézmény létrehozásáról, a kormánynak vagy a parlamentnek abszolút semmilyen hatásköre nem lévén ezen a területen.
hogy ne csináljanak az ügyből hiúsági és imázskérdést, ismerjék el (ahogy azt az igazságszolgáltatás különben be is bizonyította), hogy 2014-ben törvénysértő módon jártak el, amikor a középiskolát létrehozták, és tanítsák meg nekik, hogy 2018 januárjában, abszolút minden gond nélkül újra elindíthatnák az iskola létrehozására irányuló folyamatot, törvényesen és civilizált módon, inkább azt választották, hogy Magyarország kormányfője előtt hajbókoljanak és megígérjék az iskola létrehozásának politikai szintű (vajon hányadjára) megoldását.
És mit tettek még ezen kívül? Egyszerű,
1/2011. sz. nemzetoktatási törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénytervezet –, és három cikkelye van. Az első kettő a mezőgazdasági jellegű szakközépiskolák szervezetére és működésére vonatkozik, míg az utolsó cikkely szárazon rögzíti: a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató iskolai egységeket több módon is létre lehet hozni, többek között, kitalálták… Románia Parlamentje is, törvény útján. További részletekért ld. az ebben az ügyben döntéshozó fórumnak számító Szenátus által elfogadott formát.
Meggyőződésünk, hogy ennek a csodálatos törvényjavaslatnak a kezdeményezői megtalálták a mezőgazdasági középiskolák és a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatás között meglévő megbonthatatlan kapcsolatot és úgy döntötték, hogy egy füst alatt elintézik mind a kettőt. Az irónia csúcsa, hogy még csak nem is RMDSZ-esek a törvényhozási norma kezdeményezői. Másképp mondva úgy tűnik, hogy
de ezúttal ez utóbbiak saját fegyvereivel, nagyjából ugyanúgy, ahogy azt az utóbbi 27 évben tette. Nem kell jósnak lennünk, hogy ráébredjünk, a hős RMDSZ-es parlamenti képviselők hamarosan olyan törvénytervezetet fognak lobogtatni, mely feketén-fehéren tartalmazni fogja a Római Katolikus Teológiai Középiskola létrehozását és esetleg még a szomorú emlékű történelmi elnevezéséhez, a II. Rákóczi Ferenchez is ragaszkodni fognak.
Bár még van arra esély, hogy ebből a törvénytervezetből ne legyen a szó igazi értelmében vett törvény, vagy azért, mert Románia elnöke úgy dönt, hogy nem hirdeti ki, vagy azért, mert a rendelkezéseit megtámadják az Alkotmánybíróságon. Budapest büszke lehet arra, hogy ezúttal is lóvá tette tisztelt vezetőinket és ezáltal – úgy tűnik – politikai szinten oldott meg egy újabb kérdést, semmibe véve és nevetségessé téve a román bíróságok döntéseit. Lehetséges, hogy Románia Alkotmánybíróságának bírái megállapítják a tervezet törvénysértő jellegét, mert úgy tűnik, pántlikázott jellege van és egyedi, személyre szabott törvényeket adnak majd ki ennek alapján, ami ellentétes a jogszabályok általános jellegével és alkalmazásuk megismételhetőségével. Ugyanilyen igaz, hogy
E cikkel csak gratulálhatunk Magyarország kormányának, de az RMDSZ képviselőinek és szenátorainak is, akiknek a maguk 6 százalékával és Budapest zsarolásával sikerült – újra – meggyőzniük a Románia Parlamentjében ülő románokat, hogy egy nyilvánvaló és bíróság által elismert törvénysértést semmissé lehet tenni egy olyan törvénnyel, melynek cikkelyeinek többsége arra vonatkozik, hogy miként használják a mezőgazdasági földterületeket a szakközépiskolák… És mindez Erdély Romániával történt Nagy Egyesülése megünneplésének küszöbén!
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Ötvenöt államtitkár kinevezése jelent meg a vasárnapi Magyar Közlönyben.
Medve tört be egy szállodába, egy másik medve embert sebesített Gyergyóban. A politikusok rohantak gratulálni Cristian Mungiu Aranypálmájához, de rendező kollégája kiosztotta őket: talán közhelyek helyett jobb lenne támogatni a filmipart. Hírek vasárnap.
Felháborító jelenetet örökített meg egy névtelen felhasználó a csíksomlyói nyeregben a pünkösdi búcsút követően.
Kemény hangvételű bejegyzésben reagált Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője és szóvivője a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) magyargyűlölő politikusa, Dan Tanasă szombati kifakadására.
Közös ima, ünnepi műsor és szentmise várta a híveket pünkösdvasárnap Gyimesbükkben. Az ezeréves határ vidékén több ezer zarándok gyűlt össze, ahol Varga Miklós fellépése és Lupus atya prédikációja is része volt a kontumáci búcsúnak.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.